Ideológiai támadás alatt az atomenergia?

Idén márciusban az Európai Parlament Biztonsági és Védelmi Albizottsága (SEDE), Külügyi Bizottsága (AFET), valamint az Ipari és Energetikai Bizottsága (ITRE) közös megbeszélést tartott a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) vezetőjével, Rafael Grossival. A megbeszélés fontos napirendi pontja volt annak a megvitatása, hogy az EU úgynevezett Green Taxonomy rendelete miért nem sorolja az atomenergiát a környezetvédelmi szempontból fenntartható technológiák közé, és így miért nem javasolja azt támogatásra, illetve a befektetők figyelmébe. Grossi rövid választ adott: „a Bizottság döntése sokkal inkább volt ideológiai, mint szakmai”. Pár nappal ezelőtt hét EU-s tagállam levélben kérte, hogy az Európai Bizottság fejezze be az atomenergia hátrányos megkülönböztetését, és az kerüljön a klímavédelem szempontjából támogatható technológiák közé. A levél elkészítését Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök kezdeményezte, és rajtuk kívül Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, Andrej Babiš cseh, Florin Cîțu román, Igor Matovič szlovák és Janez Janša szlovén kormányfők írták alá.

Természetes vizeink – jó ökológiai állapot, ám sok tennivaló

Mit üzen vajon számunkra a Víz Világnapja?

Kutatás a tervezett elavulásról: drága húsnak híg a leve

A Klímapolitikai Intézet a fogyasztói világnap alkalmával kutatást végzett, amellyel a tervezett elavulás egyre aktuálisabb témáját járta körül. A következőkben a kutatás összefoglalóját tesszük közé.

Álláspont: korszakváltás jön a hulladékgazdálkodásban

A parlament által ma elfogadott törvénymódosításnak köszönhetően új fejezet kezdődhet a hazai hulladékgazdálkodásban: csökkenhet a hulladékképződés és az illegális szemétlerakás mértéke, az újrahasznosítás aránya pedig javulni fog. A Klímapolitikai Intézet szerint Magyarországon az uniós átlag feletti mértékben javul a hulladékgazdálkodás hatékonysága. Egyre kevesebb háztartási szemét keletkezik az országban, hazánk így a negyedik legkevesebb ilyen típusú hulladékot előállító nemzet az EU-n belül.

A gazdasági növekedés és fenntarthatóság: egymás ellenségei vagy katalizátorai?

A fenntartható fejlődés egyik alapelve, hogy egyszerre veszi figyelembe a gazdasági fejlődés igényei mellett a környezeti ügyek elvárásait és a társadalom igényeit is. Felmerül tehát a kérdés, hogy milyen kapcsolat fedezhető fel a gazdasági növekedés és a természeti környezet fenntarthatósága között. A gazdasági növekedés gátja a fenntarthatóságnak? Vagy a növekedés és a fenntarthatóság párhuzamosan is működhet egymás mellett, egymást kiegészítve. A környezetszennyezés és a gazdasági fejlettség kapcsolatának elemzése során a közgazdasági szakirodalomban több elmélet is született.

Közvélemény-kutatás: a COVID sem vonhatja el a figyelmet a klímaváltozásról

Közel egy éve annak, hogy a koronavírusjárvány megjelent Magyarországon. A világ ez idő alatt sokat változott, a nemzetközi és a hazai közbeszédet is a betegséggel kapcsolatos aggodalmak határozták meg. A klímaváltozást érintő nyugtalanság azonban a COVID-járvány ellenére sem csökkent Magyarországon.

Mérlegen az amerikai klímapolitika

2021. január 20-án, magyar idő szerint 18.00 órakor beiktatták az Amerikai Egyesült Államok új elnökét, Joe Bident. A világ vezető szuperhatalmának első emberétől azt várják, hogy környezetpolitikai fordulatot jelent majd elnöksége az USA-t a Párizsi Klímaegyezményől kiléptető Donald Trumpéval szemben. Mi ma Amerika mérlege a klímaváltozás elleni harcban? A klímaváltozás tagadójának kikiáltott Trump elnöksége alatt valóban hátramenetbe kapcsolt az Egyesült Államok a környezetvédelem terén? Mekkora Biden és a demokraták mozgástere a klímavédelem területén?

A környezetvédelemnek nincs politikai hovatartozása

Mennyire tartják ma fontosnak a fiatalok a környezetvédelmet? Van-e összefüggés a politikai pártválasztás és a környezetvédelem jelentőségének megítélése között? A klímavédelem konzervatív vagy liberális téma? Ezekre a kérdésekre is választ kínál egy közelmúltbeli kutatás, amely a fiatalok értékválasztását vizsgálta.

Évek óta alig van hó télen, hogy lehet ez?

Mit olvashatunk ki az immár 120 éves hazai meteorológiai adatokból és milyen következményei vannak az enyhébb teleknek?

Hamar kiderülhet, mekkora klímabajnok Biden

Gyorsan lefogják tudni tesztelni, hogy az Egyesült Államok következő elnöke valóban olyan fontosnak tartja-e a környezetvédelmet, mint ahogy azt a kampányában állította.

Van-e hatásosabb eszközünk a klímaváltozás hatásai ellen, mint a kibocsátáscsökkentés?

Aki a hazai természet- és környezetvédelem „hőskorszakában” szocializálódott, az szinte biztos, hogy találkozott azzal a szlogennel, hogy "gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan". A jelmondat nem jelent mást, mint felismerni azt az alapvető igazságot, hogy akármekkora távlatokban is gondolkozunk, legnagyobb hatással mindig a közvetlen környezetünkre leszünk. A radikális nemzetközi klímavédelmi mozgalmak ezt az igazságot tagadták meg és próbálják belénk sulykolni: a globális problémák globális megoldásokat igényelnek.

Az Egyesült Államok klímapolitikájának az áttekintése és jövőbeli kilátásai

Az Egyesült Államokban az klíma- és éghajlatváltozással kapcsolatos politika számos változáson ment keresztül az elmúlt fél évszázad és a különböző kormányzati ciklusok alatt. Ez a cikk az Egyesült Államok eddigi klímapolitikai intézkedéset és nemzetközi klímapolitikai részvételét tekinti át röviden.

Az extrém időjárási jelenségek hatása a Föld lakosságára a 2020-as évben

Az éghajlattal összefüggő természeti katasztrófák - a hurrikánok, az aszályok és a tűzesetek - egyre intenzívebbé és gyakoribbá válnak, gyakran heti átlagban is katasztrófát okoznak. A sarki jég a vártnál gyorsabban olvad, ami drasztikus következményekkel jár a tengerszint emelkedésére és a parti lakosságra. Az elmúlt évben soha nem látott tűzvészek és pusztító viharok jelentek meg szerte a világon, az északi-sarkvidéken tengeri jégveszteség súlyosbodik és Európában rekordhőmérsékletű kánikula volt az előző években. A globális hőmérséklet emelkedése már valamennyivel meghaladta az 1 ° C-ot az iparosodás előtti szinthez képest. Az országok által nemzeti szinten meghatározott ÜHG csökkentési hozzájárulások (NDC) nagyjából változatlanok maradtak, ennek következtében a felmelegedés 3 ° C-ra emelkedik század végére. Mivel a felmelegedés minden további hőfoka arányosan pusztítóbb lehet, a kár felgyorsulhat és exponenciálisan fejtheti ki hatását. A legsúlyosabb gazdasági, társadalmi és környezeti következmények elkerülése érdekében az éghajlati szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a hőmérséklet-emelkedést 1,5 °C-ra kellene korlátozni 2030-ig, amit a következő 10 év kibocsátáscsökkentése segítségével lehetne elérni.

Európai Uniós klímacélok teljesítése – hogy tartunk most?

Az Európai Unió a Kiotói Egyezmény megkötése óta tűz ki klímacélokat. Ebben a cikkben a Klímapolitkai Intézet azt vizsgálja, hol tart az EU a 2020-as klímastratégiájának az elérésében, illetve hogyan lehetséges az 2030-as klímacélok elérése.

EU környezet- és klímapolitikája

Az Európai Unió (EU) mindig is fontos szereplője volt a környezetvédelemről és klímaváltozásról szóló nemzetközi ENSZ-tárgyalásoknak és napjainkban is kiemelt szerepet játszik a globális felmelegedés ellen folytatott harcban. Az Európai Unió részt vett ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény, a Montréali Egyezmény, a Kiotói Egyezmény, és annak Dohai Módosításának, illetve a Párizsi Megállapodás aláírásában is. A Párizsi Klímamegállapodás részeként 2014-ben az EU még tovább lépett és azt az ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ra 40%-kal csökkenti a károsanyag-kibocsátást az 1990-es szinthez képest. Emellett az Unió az Európai Zöld Megállapodás keretében azt is kitűzte, hogy 2050-re szeretné elérni a karbonsemlegességet (EP). Ebben a cikkben a Klímapolitikai Intézet az Európai Unió szerepét vizsgálja a klímaváltozás elleni harcban, illetve az Unió klímapolitikáját mutatja be.

Biogazdaságok Magyarországon – eredmények és lehetőségek

Magyarországon már évek óta sikeres biogazdálkodást folytató termelőket kerestünk fel és kérdeztünk tapasztalataikról. Reméljük, ismereteik, módszereik révén hitelesen be tudjuk mutatni a gazdálkodás ezen módjának lehetőségeit, gyakorlatát és nehézségeit.

Műanyag helyett alternatívák

A magyar Kormány indén júniusban döntött az egyszer használatos műanyagok betiltásáról. A törvényjavaslat eredményeképp 2021. július 31.-től bizonyos műanyag termékek kivezetésre kerülnek. De vajon léteznek-e olyan alternatívák, amelyek pótolni illetve helyettesíteni tudják ezeket a biológiailag lebomlásra képtelen anyagokat.

Globális környezeti kockázati tényezők értékelése a világban

A globális kockázatok elemzése egyre nagyobb jelentőséggel bír az éghajlatváltozás környezeti kockázatainak és az ezzel összefüggő természeti katasztrófák előrejelzése kapcsán. Hosszú távon a legnagyobb veszélyt a világra globális kockázatok szempontjából a természeti környezettel összefüggő kockázatok jelentik. 2019-ben kockázati szempontból az első helyen a szélsőséges időjárási jelenségek, a második helyen az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nehézségei, a harmadik helyen a természeti katasztrófák álltak.

Megújuló energiaforrások és árnyoldalaik

Az elmúlt évszázadban az emberiség energiafelhasználása jelentősen megnövekedett. Az ellátás megfelelő biztosítása azonban környezetterhelést is eredményez. A fenntartható fejlődés célkitűzéseinek elérése érdekében társadalmi szinten is megfogalmazódott egyfajta igény a primer energiahordozók felhasználásának, valamint a környezetterhelés csökkentésére.

Milyen hatással van a klímaváltozás a pszichénkre?

A klímaváltozás az elkövetkezendő évtizedek egyik legjelentősebb környezeti problémája. Mivel az ember a természet része, ezért számos kutatás vizsgálta, hogy milyen fizikai hatásoknak lesznek az emberek kitéve a globális felmelegedés következtében. De milyen hatással van a klímaváltozás az emberek pszichéjére? Mennyiben változtatja meg az éghajlatváltozás az emberek gondolkodását? Mi befolyásolja, hogy valaki klímaszkeptikus, vagy ökoszorongó lesz? Mennyire képes befolyásolni a média az emberek képzeteit a klímaváltozással kapcsolatban? Az alábbi tanulmány ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Hol tartunk jelenleg az éghajlatváltozás elleni küzdelemben? Az eddig elért eredmények.

A 2015-ös Párizsi Egyezmény értelmében az aláíró országok túlnyomó többsége által közétett szén-dioxid-kibocsátás csökkentési vállalások nagy része nem elegendő a globális felmelegedés 1,5 °C-os szinten tartásához . Mivel Kína, az Egyesült Államok, az Európai Unió és India adja a világ CO2-kibocsátásának mintegy 60 %-át, így részükről minden fellépés kulcsfontosságú lehet a párizsi klímacélok eléréséhez. A 2020 és 2030 közötti kibocsátáscsökkentésre vonatkozó ígéretek elemzése, azt mutatja, hogy a klímacélok csaknem 75%-a részben vagy teljesen nem elegendő ahhoz, hogy 2030-ig hozzájárulhasson az üvegházhatást okozó gázok (ÜGH) kibocsátásának 50%-kal történő csökkentéséhez, és ezek nélkül a vállalások nélkül valószínűleg a globális klímacél sem lesz tartható. Az országok által tett ÜHG csökkentési ígéretek csupán 20 százalékát mondható megfelelőnek.

Bioszemlélet Észtországban

A kis balti ország a biogazdálkodás részarányát tekintve Európa egyik éllovasa. Vajon mi lehet a titkuk?

Nemzetközi klímapolitika - a környezetvedelmi és éghajlatváltozási egyezmények nyomában

Az első globális éghajlatvédelmi egyezmény a 2015-ben megkötött Párizsi Megállapodás (COP 21) eredményeként jött létre, amely először kötelezi az összes egyezményben résztvevő országot, arra, hogy megfelelő mértékben járuljanak hozzá az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. A Párizsi Egyezmény eljutásáig azonban hosszú út vezetett a Montreáli Jegyzőkönyven (1987), az ENSZ Éghajlaváltozási Keretegyezményen (1992), a Kiotói Jegyzőkönyv aláírásán (1997), valamint Kiotói Jegyzőkönyv Dohai Módosításán (2012) keresztül.

Láthatatlan ellenségünk: a légszennyezés

A téli fűtési időszakban mindenki tapasztalhatja, hogy vidéken és az fővárosi agglomerációban a kémények egyaránt öntik magukból a sűrű, torokkaparó füstöt. A probléma rendkívüli méreteket ölt Magyarország egyes részein. Egyes becslések szerint körülbelül ugyanannyi ember hal meg a légszennyezettség következtében idő előtt, mint a dohányzás okozta szövődményekben, emiatt érdemes mihamarabb lépéseket tenni a levegőminőség javítása érdekében.

Mióta tudunk a klímaváltozásról? – egy kis klímatörténelem

Napjainkban a klímaváltozással kapcsolatos hírek és találgatások már mindennapossá váltak. Felmerülhet ugyanakkor a kérdés, hogy egyáltalán mióta tudunk a klímaváltozásról, mikor kezdődtek meg az ezzel kapcsolatos kutatások és mikor definiálták először magát a problémát tudományos szinten.

Nacionalizmus és környezetvédelem - baloldali megközelítésből

Anatol Lieven 2020-ban megjelent könyve, a Climate Change and the Nation State (Klímaváltozás és a nemzetállam) már címével is újszerű tartalmat ígér a környezetvédelem iránt érdeklődők számára. A könyv azzal a fősodratú elképzeléssel megy szembe, mely szerint a klímaváltozás globális problémájára nemzetek feletti, globális megoldást kell nyújtani. A könyv előveszi és leporolja a környezet- és természetvédelem legalapvetőbb tézisét: “gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” Recenzió.

Hogyan tovább Közös Agrárpolitika? - azaz milyen lesz a KAP 2020 után

Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) az 1962-es megszületése úta számos reformon és változtatáson esett át. A KAP kezdetben leginkább ártámogatási politika volt, míg napjainkra már a mezőgazdaság hagyományos termelői funkciója mellett megjelenő vidékfejlesztési politikának köszönhetően az ágazat multifunkcionálissá vált, a környezet- és éghajlatvédelemmel kapcsolatos források és intézkedések aránya is nőtt.

A biogazdálkodás alapfogalmai és jelentősége

A fenntartható és a környezetvédelmi szempontoknak is jobban megfelelő, egészségesebb élelmiszerek termelésének igénye napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap, amit a globális járványhelyzet tovább erősített.

Eljön-e a "földi pokol" a klímaváltozás miatt?

A környezeti kihívások és természeti katasztrófák kérdése a progresszív politika számára nem más, mint eszköz saját politikájuk végrehajtására. A klímaváltozás kérdését olyan aduászként használják, melyet előhúzva egyszerre tudnak érvelni a nemzetek feletti együttműködések mellett és tudják igazolni társadalmi mérnöki kísérleteiket. A környezeti ügyek azonban sokkal fontosabbak annál, mint hogy alárendeljük őket ideológiai meggyőződéseknek.

Biogazdálkodásba vont területek

A klímaváltozás miatt égnek az erdők?

A fősodratú médiában számtalanszor találkozhatunk azzal a narratívával, hogy a klímaváltozás miatt égnek az erdők a világ számos pontján. A szakértők szerint viszont a klímaváltozás hatása sokkal inkább csak közvetett, mely a közvetlen emberi hatásokhoz képest túl van hangsúlyozva. Ha viszont a diagnózis nem pontos, mennyiben lehetnek helyénvalók a megoldásra tett javaslatok?

Újrahasznosítás vagy szeméttelep? Mi lesz a sorsod napelem?

Az elmúlt években megfigyelhető volt egy növekvő tendencia: egyre több napelemet gyártunk és telepítünk évente. A világ napenergia utáni éhsége egyre fokozódik...

A klímaváltozás hazai mezőgazdasági alkalmazkodási lehetőségei

A klímaváltozás a hazai mezőgazdaságot valószínűleg jelentős mértékben érinteni fogja a jövőben ezért fontos megvizsgálni milyen főbb alkalmazkodási lehetőségek állnak rendelkezésre a gazdálkodónak, illetve milyen szakpolitikai intézkedések ösztönözhetik az adaptációt az ország sajátosságait is figyelembe véve.

Klímaváltozás hatása az egyes hazai szántóföldi növényekre

A Klímapolitikai Intézet jelen tanulmányában a klímaváltozás hatását vizsgálja az egyes hazai szántóföldi és ipari növényekre. Szó lesz többek között arról hogyan alakulhat 2050-re és 2100-ra hazai búza, kukorica, napraforgó, burgonya, illetve a szőlő terméshozama. Hogyan akadályozható meg a jelentős hozamcsökkenés és milyen főbb alkalmazkodási technikákra lehet szükség a jövőben.

Várhatóan hogyan befolyásolja a klímaváltozás a hazai mezőgazdaságot?

A mezőgazdasági termelés nagyban ki van téve a folyamatosan változó időjárási viszontagságoknak, éghajlatváltozás hatására bekövetkező átlagos hőmérsékletemelkedésnek. Az átlaghőmérséklet emelkedés, valamint annak hatása ugyanakkor a Föld különböző részein eltérő mértékben jelentkezik. Ebben a tanulmányban a klímaváltozás hazai mezőgazdaságot érintő hatásai vizsgálom meg részletesebben.

Hogyan hat hazánk éghajlatára a klímaváltozás?

Az éghajlatváltozás Magyarország időjárását a jövőben jelentős mértékben befolyásolni fogja, ezért a Klímapolitikai Intézet a hazai előrejelzéseknek és lehetséges főbb időjárási fogatókönyveknek járt utána. Az előrejelzések fontos eseményeket jeleznek előre, melyekre időben fel kell készülnünk.

Szavazz a pénzeddel? Avagy megmentheti-e a vászontáska a bolygót?

A környezetvédelem ügye egyre hangsúlyosabban van jelen a politikában is. Ezzel párhuzamosan a multinacionális gazdasági érdekkörök és a nagypolitika egy része is azt sugallja, hogy a változás valójában rajtunk, egyéneken múlik. A hétköznapi ember a környezetrombolás elsődleges felelőse, vagy máshogy kell közelítenünk a környezet védelméhez?

Felelősek-e az atomellenesek a klímaváltozásért?

A klímaváltozás elleni harc első és egyik legfontosabb eleme, hogy energiatermelésünket szén-dioxid mentessé alakítjuk. Erre az egyik legkézenfekvőbb megoldás az atomenergia alkalmazása. Egyes atomellenes környezetvédők azonban óva intenek a nukleáris energia alkalmazásától. Ha veszélyes energiaforrás az atom, mik az alternatívái? Ha pedig valóban tiszta energiaforrás, akkor miért nem alkalmazzuk nagyobb mértékben?

Klímaváltozás adaptációs technikák a mezőgazdaságban

A klímaváltozás által végbement változásokra a mezőgazdaságban is számos megoldási és adaptációs technikát dolgoztak ki. A jövőben meghatározó megoldásokat jelent az okos erőforrás használat, a precíziós gazdálkodás terjedése, az erdősítés, öntözés, toleráns (szárazságtűrő) fajták használata

A klímaváltozás nyomában – Pollenek

A klímaváltozás vajon több pollent jelent? Úgy tűnik, hogy igen! Az éghajlatváltozás miatt az allergén növények élőhelyei észak felé terjednek. Ráadásul a globális felmelegedés következtében kitolódik a pollenszezon és évről évre nő az allergiában szenvedők száma világszerte.