Az aszályhelyzetekre való felkészülés, és azok kezelése minden kormányzat prioritása, hiszen megfelelő adaptációs eszközök nélkül az aszály akár egész régiók mezőgazdasági termelését teheti tönkre. Ez szerencsésebb esetben is szuverenitási problémákat okoz, hiszen az ország élelmiszerimportra fog szorulni, azonban azon országok számára, melyek nincsenek kellő mértékben becsatlakozva a globális élelmiszer-kereskedelembe akár élelmezésbiztonsági kockázatokat is okozhat egy aszályos időszak. A hagyományosan alacsony mezőgazdasági termeléssel rendelkező és így nagyrészt élelmiszerimportra berendezkedett országok számára pedig a kereskedelmi partnereik területén pusztító szárazság okozhat ellátásilánccal kapcsolatos problémákat. Az aszály tehát húsbavágó kérdés az egész világon, ebből kifolyólag pedig fontos a minél megbízhatóbb előrejelzések elvégzése, és fenyegető jövőkép esetén a megfelelő előkészületek megtétele és adaptációs technikák alkalmazása. Elemzésünkben kitértünk Magyarország éghajlati adottságaira és a múltbeli, illetve a várható jövőbeli klimatikus változásokra, kiemelten a nyári és tenyészidőszak alatti csapadék változásra. Ezen túlmenően a mezőgazdaságban alkalmazott adaptációs stratégiákat vizsgáltuk, hogy megbízhatóbb információval rendelkezzünk arról, mire számíthatunk a jövőben, és hogyan lehetünk képesek a negatív változásokhoz alkalmazkodni.
A teljes tanulmány ITT érhető el.
