Glasgow-i klímacsúcs kisokos

„Nincs jövő és nincs munkahely egy halott bolygón” - üzenték a fiatalok a COP26 konferencia október 31-i nyitóeseményén részt vevő vezető politikusoknak és szakértőknek. „Reméljük, ezúttal cselekvés is követi a szavakat” – tették hozzá, utalva arra, hogy a légköri CO2 koncentráció 33 globális klímakonferencia és 6 átfogó klímamegállapodás után is töretlenül növekszik.

A jelenlegi energiaválság azonban rámutatott arra is, hogy technológiailag megalapozott intézkedéseket kell hoznunk az ÜHG kibocsátásunk csökkentése érdekében, különben az EU nem klímabajnok lesz, hanem csak klímaszájhős 2050-ben. A V4 országok álláspontja szerint ugyanis egy túlnyomórészt tagállami költségvetésekből végrehajtandó klímacsomagnak nem csak környezet- és klímavédelmi szempontból kell fenntarthatónak lennie, hanem finanszírozási oldalról is. Áder János köztársasági elnök COP26 konferencián, november 1-jén elmondott beszédében kritikával illette a legnagyobb szennyezők kibocsátáscsökkentési eredményeit. „A sokat emlegetett politikai ambíciónövelés mellett még nagyobb szükség lenne a számvetésre, és a jól hangzó PR-fogások helyett igazi cselekvésre. Számomra Glasgow nemcsak az ambíciónövelésről, de a hitelesség visszaszerzéséről, a cselekvésről és a minél előbb látható eredményekről is szól.”

A klímacsúcsok sikertelensége

Közel 30 év telt el azóta, hogy a világ vezetői első alkalommal gyűltek össze az éghajlatváltozás elleni cselekvés közös szándékával. Az ENSZ akkor egy olyan éghajlatváltozási egyezmény aláírására kérte fel az országokat, amelynek keretei között mindannyian kötelezettséget vállalnak az üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentésére.

Az egyezményt aláíró országok azóta éves szinten üléseznek az elért eredmények és a kihívások megvitatása céljából (a 2020. évi konferencia a covid világjárvány miatt elmaradt). A COP rövidítés az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) Feleinek Konferenciáját (Conference Of the Parties) jelöli. A COP26 az egyezmény feleinek huszonhatodik konferenciája, amelyet az Egyesült Királyság Olaszországgal partnerségben rendez.

A glasgow-i COP26 deklarált célja, hogy a Párizsi Megállapodás megvalósítását célzó intézkedések felgyorsítása érdekében összefogja az országokat (azaz a részes feleket), annak érdekében, hogy koordinálható lehessen valamennyi részes fél nemzetileg meghatározott hozzájárulásának teljesítése és ötévenkénti ellenőrzése 2031-től, az európai klímarendelettel összeegyeztethető módon. Magát a Párizsi Megállapodást is egy COP konferencián fogadták el egyébként (COP21) 2015-ben, ez idáig 197 részes fele van, azaz 197 ország ratifikálta, 2016. november 4-én lépett hatályba és két fő célt tűzött ki az aláírók számára. Az első cél az, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodást megelőző szinthez képest jóval 2°C alatt kell tartani, és erőfeszítéseket kell tenni annak 1,5 °C-ra való korlátozása érdekében, a második cél pedig az, hogy alkalmazkodni kell az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz, a tőkemozgásokat pedig ezzel egyidejűleg összhangba kell hozni az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fejlődést célzó gazdasági pályával. Az Európai Tanács szeretné a részes feleket olyan ambiciózus nemzetileg meghatározott hozzájárulások (Nationally Determined Contributions - NDC-k) benyújtására ösztönözni a COP26-on, melyek meghatározzák a 2030-ra vonatkozó kibocsátáscsökkentési célértékeiket, illetve, annak a megvitatása is napirenden lesz, hogy a részes felek egyeztessék az alkalmazkodási intézkedéseket, növeljék a klímafinanszírozást és véglegesítsék a párizsi szabálykönyvet.

A COP ülésén az Európai Uniót a Tanács és az Európai Bizottság képviseli, az EU küldöttségét a Tanács és a Bizottság tisztviselőiből álló csoport alkotja. A küldöttséget Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Janez Janša szlovén miniszterelnök, az EU Tanácsának soros elnöke vezeti.

A COP26 csúcsfontosságú

Hacsak nem következik be radikális pozitív fordulat – melyre a COP26 konferencia is esélyt adhat - a kibocsátáscsökkentés terén, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2021. augusztus 7-én közétett 6. jelentése szerint a klímaváltozás a világ valamennyi régiójában egyre erőteljesebb és sok esetben visszafordíthatatlan változásokat idéz majd elő (az IPCC jelentéssel kapcsolatos írásunk itt olvasható.

Melyek ezek az emberi civilizáció túlélése szempontjából kritikus változások?

▪A globális átlaghőmérséklet emelkedése meg fogja haladni a 1,5-2,0^oC fokot a 21. század folyamán, hacsak lényegi üvegházgáz kibocsátáscsökkentést nem sikerül elérni az elkövetkezendő évtizedekben.

▪ A globális klímaváltozással kapcsolatban jelenleg is megfigyelt tendenciák erősödése várható. Nőni fog a hőségnapok száma és intenzitása mind a szárazföldek, mind a tengerek fölött, növekedni fog a felhőszakadások, viharok, trópusi ciklonok, aszályok száma és intenzitása. Ezzel egyidejűleg folytatódni fog az északi sark körüli jégtakaró, a permafroszt és a magashegyi gleccserek olvadása.

▪ A folytatódó globális melegedés miatt várhatóan nem csak a nagy földi légkörzés, hanem a tengeráramlások rendszere is meg fog változni, a tengeri áramlások variabilitása nőni fog. Növekedni fog a monszun által szállított csapadékmennyiség, egyidejűleg fokozódik majd a száraz és az áradásos szakaszok váltakozása.

▪ Egy folytatódó CO2 emisszió növekedéses szcenárióban az óceánok (algatelepek) és a szárazföldek (gyepek, erdők) szénnyelő képessége csökkeni fog, kevésbé lesznek hatékonyak a légköri CO2 megkötésében.

▪Sok változás a fentiek közül visszafordíthatatlanná válik a múltbeli és a jövőbeli üvegházgáz-kibocsátás miatt, főként az óceánnal, a jégtakarókkal és a globális tengerszinttel kapcsolatban.

A klímaváltozás negatív hatásainak csökkenthetősége és az ahhoz való mielőbbi alkalmazkodás érdekében a klímatudatos közvélemény szemében Glasgow kulcsfontosságú állomás, hiszen innentől már csak kilenc év áll majd az Európai Unió rendelkezésére az ÜHG kibocsátás csökkentési, valamint az energiahatékonyság- és megújuló energia hasznosítás növelési céljai eléréséhez.

COP26: Értelem és érzelem

Az EU jó példával kíván elől járni az éghajlatváltozás elleni globális küzdelem terén, ezért a felek a találkozó során át fogják tekinteni, hogy milyen előrelépést értek el a klímaváltozás lassítása érdekében. Emlékezzünk rá, hogy a 2050-es karbonsemlegesség elérhetősége érdekében az Unió jelentősen, 40%-ról 55%-ra növelte a közösség kibocsátáscsökkentési célszámát, melyet 1990-es bázisévhez képest 2030-ra kell elérni. Ráadásul az európai klímarendelet révén jogi kötelezettséggé is tette ennek a célnak a teljesítését, melyhez szükséges lesz a megújuló energia vállalások emelésére is.

A jelenlegi energiaválság azonban rámutatott arra is, hogy célzott, műszakilag és technológiailag megalapozott intézkedéseket kell hoznunk az ÜHG kibocsátásunk csökkentése érdekében.

Az EU Bizottság elnöke Ursula von der Leyen az Európai Parlament október 21-22-i plenáris ülésén kijelentette, hogy az európai energiaválság fő oka, hogy az EU túlságosan függ a földgáztól és a megoldás kulcsa az, hogy még jobban a megújuló, zöld energiatermelésre kell alapozni a jövőben (az európai energiaválságról szóló írásunk itt olvasható. Azonban számos mértékadó tudományos és energiapolitikai szakértő hívta már fel arra a figyelmet, hogy pont az időjárásfüggő megújulók támogatása és gyors terjedése a motorja az európai gázfüggés növekedésének. Jelenleg ugyanis még nem léteznek ipari méretekben azok a technológiák, amelyekkel az időjárásfüggő áramtermelés ingadozásait karbon-mentesen lehetne kiegyensúlyozni, vagy áramfelesleget tárolni. Szakértők 2040-re, 2045-re datálják ezek nagyobb arányú megjelenését. Rövid és középtávon csakis a flexibilisen működtethető modern földgáztüzelésű erőművekkel lehet kiegyensúlyozni a nap- és szélerőműveket, és korlátozott mértékben a szivattyús-tározós vízerőművekkel, amelyek szintén környezetvédelmi aggályokat vetnek fel és a fosszilis erőművekkel együtt a zöldek támadásainak a célkeresztjében vannak. A Bizottság tehát tovább erősítené az időjárásfüggő megújulók szerepét a mostanihoz hasonló energiaár-válságok megelőzésében, akkor, amikor ez az eset is bizonyította, hogy az évi 2000 (napenergia) – 2400 órában (szélenergia) rendelkezésre álló időjárásfüggő megújulók ellátásbiztonsági szempontból nem tudják helyettesíteni a teljes évben (8760 óra) kiszámíthatóan rendelkezésre álló hagyományos erőművi technológiákat. Ez természetesen csak egy példa arra, hogy mennyire fontos lenne szakmailag valóban megalapozott dekarbonizációs menetrend kialakítása Glasgow-ban. Jó lenne, ha az EU valóban klímabajnok lenne, mert jelenleg – tisztelet a kivételnek – csak klímaszájhős.

A COP26 és a V4 álláspont

A V4 országok elkötelezettek az Európai Unió 2050-es klímasemlegességi célkitűzésének elérésében, ugyanakkor egyetértenek abban, hogy az Európai Unió polgárainak érdekében olyan jogszabálycsomagra van szükség, amely nem a tagállami háztartásokkal, hanem elsődlegesen a nagy szennyezőkkel fizetteti meg a klímabarát átállás költségeit. Ezzel biztosítva, hogy a klímabarát átállás költségeit ne az Európai Unió háztartásai, családjai, hanem a nagy szennyezők fizessék meg. Orbán Viktor miniszterelnök az európai uniós tagállamok vezetőinek október 21-22-én megtartott kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóján kijelentette, hogy megöli az európai középosztályt a Frans Timmermans által jegyzett, hatástanulmány nélküli és mára drasztikus áremelkedést eredményező Fit for 55 klímacsomag. Egy kötelezően és túlnyomórészt a tagállami költségvetésekből végrehajtandó programnak ugyanis nem csak környezet- és klímavédelmi szempontból kell fenntarthatónak lennie, hanem finanszírozási oldalról is. Az Unió ne csak a célok tagállamok elé tűzésében legyen ambiciózus, hanem a finanszírozásban is, ne csak a tagállamok felelőssége és költsége legyen a sikeres végrehajtás.