A koronavírus járvány kitörése jelentős hatással volt mindennapi életünkre. A korlátozó intézkedések gazdasági visszaesést okoztak és megváltoztatták az emberek viselkedését, fogyasztási- és élelmiszerbeszerzési szokásait is.

Az élelmiszerpazarlás környezeti, fenntarthatósági szempontból is problémának tekinthető hazánkban, amelyről a Klímapolitikai Intézet egy korábbi írásban már beszámolt. Ezúttal a koronavírus veszélyhelyzet hazai élelmiszerfogyasztásra gyakorolt hatásait, valamint a pazarlás elkerülését célzó módszereket ismertetem. A kérdések megválaszolásában segítségemre volt Dr. Kasza Gyula, a Nébih Kockázatmegelőzési és Oktatási Osztályának vezetője.

 

Közvélemény-kutatási eredmények

A Nébih 2020-ban készített egy 3000 fős online kutatást, ahol a kérdések között az is szerepelt, hogyan hatott a Covid-19 az élelmiszerpazarlásra.

A kutatás eredményei azt mutatták, hogy a járvány alatt nagymértékben megnőtt az otthon tartott élelmiszerkészletek mennyisége. Míg 2018-ban csak néhány napra, de legfeljebb egy hétre elegendő élelmiszertartalékot vásárolt az emberek többsége, addig 2020-ban már legalább két hétre elegendő élelmiszertartalékot halmozott fel a lakosság fele, de sokan még ennél is hosszabb időszakra tartalékoltak.

A kutatás azt is kimutatta, hogy a magyar lakosság – mivel tartott attól, hogy nem lesz megfelelő mennyiségű élelmiszer – olyan árukat is vásárolt, amelyeknek a lejárati idő előtti elfogyasztására nem volt reális esélye. A megkérdezettek 8 százaléka érezte úgy, hogy nem fog elfogyni a lezárások alatt az otthon felhalmozott élelmiszer.

Ráadásul a túlzott készletezést a média is negatívan befolyásolhatta, az emberekkel zsúfolt üzletek látványa is kiválthatott felhalmozási célú pánikreakciót.

A készletek felvásárlására reagálva a Nébih kiadott egy készletezési útmutatót, ami alapján elegendő lett volna, ha legfeljebb két hétre elegendő élelmiszert tartalékolunk.

Ugyanakkor a lezárásoknak voltak pozitív hatásai is. A karantén alatt nagyobb figyelmet kapott az otthoni sütés-főzés, a családok többet tartózkodtak otthon, általában elfogyasztották, amit készítettek, ezért kevesebb élelmiszerhulladék termelődött – ilyen szempontból a Covid hozzájárult a keletkező élelmiszerhulladék mennyiségének a csökkenéséhez.

A pazarlást befolyásoló főbb tényezők

Dr. Kasza Gyula szerint a tendencia jól látható: minél nagyobb a vásárlói jövedelem, annál nagyobb mértékű az élelmiszerpazarlás is. A háztartás létszáma is befolyásolhatja a keletkező hulladék mennyiségét. Az egy fős háztartások esetén a főzés kevésbé jól szervezhető, a boltokban árusított élelmiszeradagok általában több, 2-4 személynek is elegendőek. Az egy fős háztartásokhoz képest a két-három-négy fős háztartásoknál optimális az ételmennyiség, így ezeknél a családoknál kisebb a pazarlás mértéke.

Az iskolai végzettség és a pazarlás mértéke között nincs egyértelmű összefüggés. Hazánkban többnyire igaz, hogy minél magasabb a végzettség, annál magasabb a jövedelem, ami elméletileg pazarlást valószínűsít. A fiatalabb, magasabb végzettségű emberek között viszont megjelent, és szerencsére bővül egy környezettudatos réteg.

Megállapítható az is, hogy minél idősebb valaki, annál tudatosabban vásárol és gazdálkodik az élelmiszerrel. Megfigyelhető, hogy II. Világháborút és az azt követő nélkülözést megélt állampolgárok szinte egyáltalán nem pazarolnak.

A másik fontos megállapítás, hogy ha valaki a saját kertjében állít elő élelmiszert, figyelmesebben bánik a boltban vett élelmiszerrel is.

A város és vidék között egyre kevésbé van különbség élelmiszerpazarlás tekintetében, mivel a hírek és az információk azonos médiacsatornákon jutnak el a népességhez, sok, vidéken lakó ember a városokba jár be dolgozni, és ott is vásárol, így vidéken is eltűnőfélben van a konyhakert és a háztáji állattartás.

Főbb módszerek az élelmiszerpazarlás megelőzésére

Dr. Kasza Gyula az élelmiszerpazarlás elkerülésének főbb módszereiről is beszélt. Amikor élelmiszert dobunk ki, érdemes átgondolni, miért nem fogyasztottuk el az értékes ételt. Nagyobb odafigyelésre lenne szükség, mivel a megszokások, a mindennapi rutinok (pl. mindig ugyanannyi kiflit teszek a kosárba, mindig fél zacskó tésztát főzök ki) is hozzájárulhatnak a keletkező hulladék mennyiségének növeléséhez.

Érzelmi szinten az emberek számára kényelmetlenséget okoz, ha ételt dobnak ki, ez alapvetően jó hír. Sokakban kezd megfogalmazódni a gondolat, hogy érdemes lenne tudatosabbá válni az élelmiszerfogyasztás terén. A tudásszint terén a lejárati idők helyes értelmezése (például a minőségmegőrzési idő és a fogyaszthatósági idő közötti különbség megértése), az otthoni élelmiszerkészlet lejárati idő szerinti rendszerezése, a tárolás módja, hőmérséklete, és általában az alapvető mikrobiológiai ismeretek bővítése lennének a legfontosabbak a pazarlás megelőzésében.

Hogyan csökkenthetjük az élelmiszerpazarlást?

A pazarlás elkerüléséhez az első lépés a pazarlás felismerése a háztartásunkban, és az ahhoz vezető okok feltárása – mondta Kasza Gyula. Ha például hetente kidobunk egy száraz kiflit, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy mit csinálhatunk rosszul. Lehet, hogy jobb, ha legközelebb egy kiflivel kevesebbet veszünk, és helyette inkább tartósabb termékekből, például kétszersültből, extrudált gabonatermékből vagy kekszekből képezünk készletet, de jó megoldás az is, ha pár szelet kenyeret lefagyasztunk vészhelyzet esetére, amit néhány másodperc mikrózással fogyasztható állapotba tudunk hozni.

A bevásárlás előtti teendők

A bevásárlólista összeírása vagy bevásárló applikáció alkalmazása mindenképp hasznos a vásárlás előtt, de már az is sokat segít, ha bekukkantunk a hűtőbe és fejben eltervezzük, hogy mire van igazából szükségünk. Szintén fontos, hogy ne éhesen menjünk a boltba, mert akkor hajlamosak vagyunk felesleges termékeket és kelleténél nagyobb mennyiségeket vásárolni.

A bevásárlás közbeni tanácsok

Az akciók általában a vadászösztönünkre hatnak, mindenki szereti a jó ajánlatokat – ez természetes vásárlói reakció, de fel kell tenni a kérdést, hogy tényleg el fog-e fogyni az akciósan megvásárolt árumennyiség. Először a hűtést nem igénylő, majd a hűtött, végül a fagyasztott termékeket érdemes megvásárolni és ezeket otthon fordított sorrendben kipakolni. A fagyasztott termékeket egy külön csomagba érdemes gyűjteni, mert így egymást is hűthetik a szállítás közben. A hűtött árukat érdemes letakarni vagy jégakkuval hűteni, ha a nyári nagy melegben a bevásárlás után hosszú utat kell megtenni a hazáig.

Háziállatok etetése maradékokkal

Amennyiben egy készételből maradék keletkezik, gyakran odaadjuk a háziállatoknak (pl. sertésnek, kutyának, macskának), de ebben az esetben is körültekintően szabad csak eljárni. Nem minden típusú ételt lehet mindenfajta állatnak odaadni, a romlott étellel pedig egyik haszon- vagy háziállatot se kínáljuk meg.

Komposztálás

A növényi eredetű élelmiszerek jó része komposztálható, viszont nagyobb lakóközösségeknél  ez nehezen megoldható. Egy lehetséges eszköz a közösségi komposztáló, de a gyakorlatban a módszer sok kihívást tartogat, mert ezeket sajnos sokan nem rendeltetésszerűen használják. A kertes házaknál a növényi eredetű hulladékot – az étolajat vagy az olívaolajat kivéve – nyugodtan lehet komposztálni. Arra figyeljünk viszont, hogy a komposztládát ne rakjuk a bejáratunk közvetlen közelébe, mert időnként beleköltözhetnek a rágcsálók is.

Adományozás

Az otthon már felesleges élelmiszerek felajánlása egy karitatív szervezetnek magánszemélyként általában nem lehetséges, mert ennek jogszabályi és gyakorlati korlátai is vannak. Inkább az ismerősi körben vagy a lakóhelyünk környékén élő rászorulót érdemes megkeresni és neki odaadni. Fontos hangsúlyozni, hogy csak olyan minőségű ételt adományozzunk, amit mi magunk is megennénk.

Vállalati felelősség

Összességében az élelmiszerpazarlás a Covid hatására kissé visszaszorul hazánkban, ugyanakkor a készletezés 2-3 napról két hétre növekedett a háztartásoknál, ami felesleghez vezethet. Az élelmiszerpazarlás elkerülésére vagy csökkentésére számos bevált módszert és alkalmazott technika létezik. Aki bővebben szeretne elmélyülni a témában, a Nébih Maradék nélkül elnevezésű honlapján számos hasznos információt találhat. Végezetül le kell szögezni, hogy az élelmiszerpazarlás kapcsán a vállalatoknak is hatalmas a felelősségük. A fenntartható mezőgazdasághoz, élelmiszerelőállításhoz és -fogyasztáshoz az is hozzátartozik, hogy a termelők, a gyártók és kereskedők üzleti érdekből ne ösztönözzenek minket a túlfogyasztásra, és a reklámokon és akciókon keresztül ne próbáljanak meg olyan és annyi élelmiszert megvásároltatni velünk, amire valójában nincs szükségünk.