Olvasási idő: 7 perc

A magyar Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) április 22-én, azaz a Föld Napján tartott aukcióján újabb zöld kötvény kibocsátás történt. A debütáló Zöld Magyar Államkötvény forintban jegyzett, 30 éves futamidejű, fix kamatozású és eredetileg 20 milliárd forintért tervezték kibocsátani. A Zöld Államkötvény azonban nem várt sikert aratott és az elsődleges forgalmazók részéről 140,72 milliárd forintnyi ajánlat érkezett.

Mi az a zöld kötvény és mire jó?

A Zöld Államkötvény egyfajta állampapír, amely a magyar adósságfinanszírozást szolgálja, csakúgy, mint bármely államkötvény, azzal a megkötéssel, hogy az ebből befolyó összeget csak klímavédelmi szempontból közvetlenül vagy közvetetten előnyös beruházásokhoz lehet felhasználni, és annak hatását évente hatásvizsgálattal kell bizonyítani. Legutóbb Magyarország 2020 júniusában 1,5 milliárd euró értékben bocsátott ki ilyen értékpapírt.

2020 februárjában a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv kihirdetésével a Kormány megkezdte a klímavédelmet célzó beruházások finanszírozására szolgáló zöld kötvény kibocsátásának előkészítését. Ennek megvásárlásával a klíma- és környezetvédelem ügyét támogathatjuk, ugyanis a magyar kormány vállalja, hogy az ebből befolyó forrásokat csak klímabarát programokra, zöld beruházásokra fordítja.

Az eredetileg 15 éves futamidejűre tervezett Zöld Magyar Államkötvényre a kezdetektől hatalmas érdeklődés mutatkozott: már az eredeti 1,5 milliárd euró értékű kibocsájtást megelőzően 7,7 milliárd euró értékben adtak be rá ajánlatot a befektetők, nagyrészt a vállalati szférából. A Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv nyolcadik pontjaként a zöld kötvény a megelőző hét pont megvalósulását segítheti elő, melyek többsége jelentős beruházási igénnyel rendelkezik.

Ilyen pont az Akciótervből például, hogy a Kormány 32 milliárd forinttal támogatja a kis- és középvállalkozások megújuló energiatermelését (melynek keretét bővíteni tervezik), betiltják az egyszerhasználatos műanyagokat, felszámolják az illegális hulladéklerakókat, megtisztítják a folyókat a külföldről érkező szeméttől, vagy éppen hogy minden újszülött után tíz fát ültetnek, aminek célja, hogy az Országfásítási Program keretein belül 2030-ra az ország területének 27 százalékát tegyék ki az erdővel és fával borított térségek.

Ennél jelentősen nagyobb beruházást igényel a Mátrai Erőmű reorganizációs terve, aminek keretében a szennyező lignit és szén égetését a részben alacsonyabb szén-dioxid kibocsátású földgáz technológia, részben megújuló erőforrások váltják ki. Szintén jelentős beruházást igényel a körforgásos gazdaságra való áttérés feltételeinek megteremtése, a hazai naperőkapacitás meghatszorozása tíz év alatt, vagy éppen az elektromobilitás elterjedésének támogatása.

Magyar sikersztori

A Bloomberg szerint, ami hosszas méltató cikkében számol be a kötvénykibocsátás sikerességéről, az új zöld kötvény nem csak a magyar piacon egyedülálló. A neves amerikai üzleti lap szerint a Zöld Magyar Államkötvény az egész világon a leghosszabb lejáratú zöld állampapír.

Az Államadósság Kezelő Központ bejelentette, hogy az idei évben 90 milliárd forintnyi zöld kötvény kibocsátását tervezi az ÁKK, az aukciókra várhatóan negyedévente fog sor kerülni.

A magyar tervekről és eredményekről Varga Mihály pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy „felülmúlta a várakozásokat a befektetői érdeklődés”. A miniszter hozzátette: „Most már nem csak a külföldi piacokon - az eurókötvény- és a jenkötvény-értékesítéssel - sikerült forrásokat gyűjteni a zöld, fenntarthatósági beruházásokra, hanem Magyarországon is keresettekké váltak a zöld kötvények.”

Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára szerint „Magyarország zöld úton jár, hiszen úttörő szerepet tölt be az európai zöldkötvény-piacon.” Az államtitkár elárulta, hogy jelenlegi kibocsátásból befolyó összeget energiahatékonysággal kapcsolatos kiadásokra fogja fordítani a Kormány.

A legutóbbi kibocsátás sikerességét mutatja, hogy az eredetileg 20 milliárd forint értékben kibocsátani tervezett értékpapírra érkező ajánlatokból az ÁKK a maximális ráemelést kihasználva 30 milliárdot fogadott el, az aukciós átlaghozam 3,69 százalék volt.

Honnan jött az ötlet?

Zöld kötvényt a világon elsőként a Világbank bocsátott ki 2007-ben, azonban az igazi áttörést Nemzetközi Pénzügyi Társaság (amely a Világbank-csoport öt intézményének egyike) 2013-as kibocsátása hozta el. Az egymilliárd dollár névértékű zöld kötvényeket rekordgyorsasággal, egy óra alatt kapkodták el. Számos elemző szerint a zöld kötvényeké a jövő, hiszen a globális piac dinamikusan bővül, a kibocsátások összértéke átlépte a 250 milliárd dolláros szintet 2019-ben.

Lengyelország volt az első ország, amely zöld államkötvényt bocsátott ki 2016 decemberében. A kibocsátás ez esetben is óriási siker volt: az eredetileg tervezett 500 millió eurós keretet a sokszoros túljegyzésre hivatkozva 750 millió euróra emelték. 2019-ben nyolc új ország bocsájtott ki zöld államkötvényt: Oroszország, Szaúd-Arábia, Ukrajna, Ecuador, Görögország, Kenya, Panama és Barbados.

A zöld államkötvények úttörőjeként Japánt feltétlenül meg kell említenünk. Miközben világszinten 2012 és 2018 között nagyjából 2,5-szörös növekedés volt megfigyelhető, ez idő alatt a távol-keleti országban a fenntartható befektetések értéke az ötszörösére növekedett.

A fenntarthatóság kifizetődő

A zöld kötvények számos előnyt nyújtanak a kibocsátók és a befektetők számára egyaránt. Egyfelől a pénzügyi szakértők szinte egybehangzó állítása szerint fenntartható befektetések válságállók, másfelől az utánuk számított kamatbevételek jellemzően kedvező elbírálásúak.

A People’s Bank of China javaslatot tett a zöld kötvényekből származó kamatbevételek adómentessé tételére, és az Európai Bizottság is javasolta, hogy a zöld kötvények birtoklásával járó bevételekre adókedvezmények vonatkozzanak. Ezekre az előnyökre szükség is lehet a kötvények népszerűsítéséhez, mivel ezen állampapírok jellemzően hosszú (5-7-10-15-30 éves) lejárati idővel rendelkeznek. Így az alapvetően környezettudatos befektetési attitűdön túl az előrelátó, hosszú távra tervező befektetők számára az adókedvezmények még inkább vonzó lehetőséggé tehetik a zöld kötvényeket.

A Klímapolitikai Intézet üdvözli a zöld kötvények kibocsátását, ugyanis az így befolyt összegek nagymértékben megkönnyítik a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv végrehajtását. Az Intézet álláspontja szerint a zöld kötvények jelentik Magyarország számára azt a fiskális támogatást, amellyel elérhető, hogy 2030-ra a magyar energiatermelés 90 százalékban szén-dioxid- és karbonsemleges legyen, illetve, hogy Magyarország 2050-ig klímasemleges országgá válhat anélkül, hogy a zöld átmenet a gazdasági növekedést veszélyeztetné.