A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) számszerűsítette a 2023. év földgázszükségletét, és arra a megállapításra jutott, hogy Európa potenciálisan szembesülhet egy 30 milliárd köbméteres kínálat hiánnyal annak ellenére, hogy a tározók feltöltése az elmúlt évekhez képest is jóval magasabb szinten, 95% fölött tetőzött. Európának szerencséje volt az időjárással, hiszen az elmúlt száz év második legenyhébb tele áll mögöttünk, aminek köszönhetően a gáztározók nem ürültek le teljesen. Az 56%-os inflexiós pont – ennyi gázt spóroltunk meg európai szinten - közel duplája volt a szokásosnak, innen kellett megkezdeni a tárolók újratöltését. Az idei gázellátásban a legnagyobb mozgásteret épp ez a szokásosnál magasabb tárolói szint jelenti, hiszen a közel 30 milliárd köbméter gázigény-csökkentés egész évre vetítve, már jelentős a globális LNG keresletben.
Az Európai Unió földgázellátásának két sarokpontja a vezetékes és az LNG földgázszállítás. LNG tekintetében a jelenleg visszafogottabb ázsiai kereslet ellenére nem látszik reálisnak, hogy az idei évben 5-6 milliárd köbméternél nagyobb mértékben tudjon emelkedni az Európába irányuló cseppfolyósított földgáz szállítás. Minden esetre Európa továbbra is megszenvedi a hosszútávú gázvásárlási szerződések alacsony volumenét, hiszen míg Kína nem él a vásárlási opcióival, addig az Európai piacokon tapasztalható feszültségek jól jelzik, hogy Európa csak a magas árakkal tudja az LNG-t idecsábítani.
Az orosz gáz kiváltásában a vezetékes gázszállítás többi szereplője már elérte kapacitása felső határát – lásd, éppen most indul be Nyugat-Európa valaha volt legnagyobb földgázmezőjének (Gronningen, Hollandia) lezárási folyamata - , illetve Algériával szemben sajnos túlzónak bizonyultak a korábbi beszerzési várakozások. Oroszország várhatóan idén továbbra is szállít 25 milliárd köbméter földgázt Európa számára, aminek az elmaradása lényegében bármilyen időjárási forgatókönyv esetén pótolhatatlan lenne, és valamilyen szintű fogyasztási korlátozás bevezetését eredményezné. Emiatt továbbra is fontos, különösen a közép-európai régiónak, hogy megmaradjon az együttműködés Oroszországgal.
Az időjárási előrejelzések jelentik a földgázfogyasztási forgatókönyvek készítésének legbizonytalanabb részét. Az ECMWF és CFS klímamodellek alapján annak van a legnagyobb valószínűsége, hogy enyhe, de a tavalyinál hidegebb tél várható. Ebben az esetben az Európai Unió ellátása biztosított mindaddig, míg az LNG exportőrök nem irányítják át a szállítmányaikat Ázsiába, vagy más nem várt esemény nem szűkíti be a kínálati piacot.
A közepesen valószínű forgatókönyv - amivel az IEA is számolt – hogy az 1990-2020-as évek átlagához hasonló hidegebb tél lesz. Ebben az esetben a földgáztárolók nagy arányú leapadásával lehet számolni, ami feszültséget okoz a földgázpiacon, ami az árak jelentősebb, de nem drasztikus emelkedéséhez vezetne (a jelenlegi 35-45 EUR/MWh TTF árról max. 50-60 EUR/MWh-ra). Hiszen az ellátás továbbra is biztosított lenne, viszont Európa felélné a tartalékait.
A klímamodellek alapján annak van a legkisebb valószínűsége, hogy az átlagosnál jelentősen hidegebb tél lesz (ilyen 10-12. évenként fordul elő). Ha mégis bekövetkezne, akkor extrém magas földgázárak valószínűsíthetők, a jelenlegi 35-45 EUR/MWh-ról akár 100-200 EUR/MWh-ra is nőhet a TTF tőzsdei ár. Ez az energiaintenzív iparágakban további termeléskorlátozáshoz vezetne és EU-szintű gazdasági visszaeséshez.
A teljes elemzés elérhető angol nyelven ide kattintva.
