A megújuló energiaforrásokat évezredek óta hasznosítja az emberiség, ipari léptékű alkalmazásuk azonban az utóbbi évtizedekben vált elterjedtté, és a 2010-es években kezdtek el jelentős arányt elfoglalni a globális energiamixben.

Az előző évtizedben azt gondolhattuk, hogy a megújuló, különösen a nap- és szélenergia termelésének növekedése megállíthatatlan, és belátható időn belül ezek az energiaforrások fedezik majd az emberiség teljes energiaszükségletét. Az évtized végére, és különösen az új évtized elejére azonban világossá vált, hogy ez a feltételezés túlzottan optimista volt, és még a magas gazdasági fejlettségű országokban is hosszú ideig szükségünk lehet olyan energiatermelő-kapacitásokra, melyeket néhány évvel ezelőtt még nyugdíjazni terveztünk. Ennek ellenére azonban érdemes megvizsgálni a megújuló energiával kapcsolatos eredményeinket és céljainkat.

Annak érdekében, hogy megértsük, hányadán állunk a megújuló energiával és általában az energiatermeléssel, érdemes megvizsgálni, hogy hogyan alakultak az Európai Unió és Magyarország irányelvei a zöldenergetikával kapcsolatban, mely várakozásaink és célkitűzéseink teljesültek, melyeket kellett újra gondolnunk, hogyan jutottunk el jelenlegi célkitűzéseinkhez, és reális-e, hogy elérjük őket a megszabott határidőre. Ezen kérdések megválaszolásában segítségünkre lehetnek a különböző szakpolitikai dokumentumok, úgy mint a European Green Deal, a Nemzeti Energiastratégia, a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT), valamint a nyolcpontos Klíma- és természetvédelmi akcióterv.

A European Green Deal

A European Green Deal-t 2020 januárjában hívta életre az Európai Bizottság azzal a kifejezett céllal, hogy Európa 2050-re a világ első karbonsemleges kontinense legyen. A 2021-ben elfogadott European Climate Law emellett egy részcélt is kitűz, mely megállapítja, hogy 2030-ra 55%-kal kell csökkenteni a kibocsátásainkat az 1990-es szinthez képest. 2024 februárjában emellett a Bizottság még egy köztes cél beiktatására tett javaslatot, mely 90%-os csökkentést írna elő 2040-ig, ez a javaslat azonban egyelőre nem került elfogadásra.

A párizsi klímacélok elérése és a fenntartható fejlődés mellett a Deal motivációi között a legújabb anyagban az is szerepel, hogy Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követően csökkentenünk kell a megbízhatatlan partnerektől való függést és növelnünk kell energiafüggetlenségünket.(1)

Fontos még megjegyezni, hogy az energiaszektor zöldítése sokáig a gazdasági érdekekkel szemben álló tevékenységnek tűnt, és a 2010-es évek elejétől gyakran ismételt szózat volt megújulóellenes körökben, hogy a fosszilis energia olcsó, a megújuló pedig drága. Ezzel szemben a European Green Deal a zöld átállást a gazdasági növekedés egyik fontos ösztönzőjének tartja.

A gazdasági fenntarthatóság (sőt, gazdasági növekedés ösztönzése) mellett fontos szempontja a Deal-nek a társadalmi fenntarthatóság is. Két társadalmi csoportnak szentel kiemelt figyelmet. Egyfelől azon emberek csoportjának, akik leginkább kitettek a klímaváltozás hatásainak, azonban ez nem újdonság, számos klímaegyezmény hangsúlyozta már ezen személyek védelmének jelentőségét. Ami sokkal inkább újdonságnak számít, az az olyan társadalmi rétegek védelme, melyeket maga a zöld átállás fenyeget, például azért, mert olyan szektorokban dolgoznak, melyeknek jövőjét ellehetetleníti az átmenet.

Előbbi sebezhető társadalmi rétegeknek az EU Solidarity Fund és az EU Civil Protection Mechanism nevű intézkedések nyújthatnak segítséget. Ide elsősorban a mezőgazdaságból élő közösségek tartoznak, melyeket gyakran sújtanak az időjárási szélsőségek.

Utóbbi rétegek számára a Just Transition Fund nyújthat segítséget, mely képzéseket tesz lehetővé a hagyományos energiaszektorban dolgozó munkavállaók részére, hogy olyan képesítésekre tegyenek szert, melyeknek köszönhetően a zöld gazdaságban helyezkedhetnek el.(2)

A gazdasági és társadalmi fenntarthatóság szempontjain túl a Green Deal figyelembe veszi a környezeti fenntarthatóságot, olyannyira, hogy a bevezető szövegben a klímaváltozással egyenértékű fenyegetésnek nevezi az élőhelyek pusztulását: „Climate change and environmental degradation are an existential threat to Europe and the world.” A környezet védelmének érdekében az EU olyan intézkedéseket hozott, melyek évente 2,2 milliárd tonnával csökkentik a keletkező hulladék mennyiségét. Ezek közt szerepel az akkumulátorok fenntarthatóbb használata, a javítás megkönnyítése az új termékek vásárlásával szemben, a csomagolóanyagok mennyiségének csökkentése, valamint az el nem adott textilipari fogyasztási cikkek elpusztításának tiltása.

A Deal keretein belül az EU közel 400 milliárd eurót különített el a zöld átállással kapcsolatos beruházásokra (Magyarország 2023-as GDP-jének kétszerese), melyből 118 milliárd eurót 2027-ig fogunk felhasználni.

A hatalmas beruházásoknak és a holisztikus tervezésnek már most láthatók az eredményei: a Eurpean Green Deal elindítása óta több mint duplájára növekedett a megtermelt napenergia mennyisége, emellett 2023-ban először több energiát termeltünk szélerőművekkel, mint földgázzal.(3)

Forrás: Euronews(4)

A European Green Deal célja úgy eljuttatni ez Európai Uniót a karbonsemlegességig, hogy közben minimalizálja a környezeti, gazdasági és társadalmi áldozatokat, sőt, lehetőség szerint inkább növekedési lehetőségeket teremtsen ezeken a területeken.

Az EU zöldcéljainak és eredményeinek ismeretében érdemes azt is megvizsgálni, milyen célkitűzések voltak és vannak Magyarországon, hogy állunk a korábbi célok teljesítésével, és mennyire reális a jelenlegi célok elérése.

A Nemzeti Energiastratégia (5)

A Nemzeti Energiastratégia régi dokumentum, először 2012-ben adták ki, abból a szempontból azonban hasznos, hogy megmutatja, hogyan változtak az elért eredmények és a kitűzött célok. A Nemzeti Energiastratégia szövegében a következő olvasható:

„A megújuló energia részaránya a végső energiafelhasználáson belül 6,6% volt 2008-ban (az NCsT ütemterve szerint 2010-re 7,4%), ezzel az EU tagországok közt az alsó egyharmadban foglalunk helyet (2008-as EU-27 átlag: 10,3%), és a többi hasonló fejlettségű országtól is elmaradunk (Bulgária 9,4%, Csehország 7,2%, Lengyelország 7,9%, Románia 20,4% illetve Szlovákia 8,4%). A különbség részben a környező országok kedvezőbb és jobban kihasznált vízenergia potenciáljával és erdősültségi mutatóival, másrészről azonban a hazainál hatékonyabb szabályozó rendszerrel magyarázható. A 2009/28 EK irányelv14 alapján ennek a mutatónak hazánk esetében 2020-ra 13%-ot kell elérnie.”

Ezt a célt egyébként sikerült elérni, 2020-ra a bruttó végső energiafogyasztásban 13,9 százalékra emelkedett a megújulók aránya.(6) A korábbi Nemzeti Fejlesztési Minisztérium cselekvési terve azonban önként 14,65%-ra növelte a 2020-as vállalást, amitől végül kicsivel elmaradt az elért eredmény. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy 2013-ban 16 százalék fölött volt ez az arány az energiafogyasztásban, akkoriban azonban még nagyrészt a biomassza felhasználásnak (fatüzelésnek) köszönhetően.

A Nemzeti Energiastratégia meglepő adatokkal szolgál nem csak a bruttó végső energiafogyasztásra, de a megújulók villamosenergia-termelésben betöltött szerepére vonatkozóan is.(7) Kiderül belőle, hogy a 2009-ben a megtermelt villamosenergiának mindössze 8%-át adták a megújulók, ennek is több mint kétharmadát a biomassza, azaz nagyrészt a fatüzelés. A dokumentum kitér még emellett a szélenergia (13,4%), a vízenergia (9,7%), kommunális hulladék (6,2%), és a biogáz (2,2%) részarányára a villamosenergia-termelés megújuló szeletén belül, melyeket a biomassza (68,5%) részarányával összeadva megkapjuk, hogy 2009-ben elhanyagolható szerepe volt a napenergia-termelésnek, mely azóta a legjelentősebb megújuló ágazattá vált.

A Nemzeti Energiastratégia rávilágít a megújuló energiatermelés növelésének strukturális akadályaira, melyek közül néhány napjainkban is aktuális, például a napenergia-rendszer bővítése kapcsán:

„Jelenleg a megújuló energiaforrások térnyerésének legnagyobb akadálya a kötelező átvételi rendszer aránytalan támogatási viszonyai, a villamosenergia-hálózat nem megfelelő valós idejű szabályozhatósága, valamint a sok hatóságot érintő bürokratikus és nem összehangolt engedélyezési rendszer.”

A Nemzeti Energiastratégiának 2020-ban készült egy felülvizsgált verziója, mely 2030-ra fogalmaz meg célokat 2040-es kitekintéssel. Ebben arra teszünk vállalást, hogy 2025-re 16,4%, 2030-ra pedig 21% lesz a megújuló energia részaránya a bruttó végső energiafelhasználásban. Szektorokra lebontva ez azt jelenti, hogy a közlekedés 16,9%-át, a villamosenergia-termelés 21,3%-át, a fűtés-hűtés 28,7%-át megújuló energiaforrások fogják ellátni. A dokumentum vállalást tesz arra, hogy 2025-ben felülvizsgálja az előrehaladást, és ennek megfelelően határozza meg a 2040-es célérékeket.

Ugyanebben a stratégiában fogalmazták meg azt a napenergiára vonatkozó célt, mely szerint 2030-ra 6500 MV termelőkapacitást kell kiépíteni. Ennek a felülvizsgálata máris indokolt, hiszen az utóbbi évek „napenergia-boom-jának” köszönhetően már idén márciusban átléptük a 6000 MV-os értéket, így 2030-ra a 6500 MV-nál ambiciózusabb vállalásokat is teljesíthetünk.(8)

A Nemzeti Energia- és Klímaterv(9)

A Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) legfrissebb verziója egy 2023-ban kiadott dokumentum, mely részlettesen felsorolja Magyarország klímacéljait.

A Nemzeti Energiastratégiához hasonlóan ez a jelentés is vállalásokat tesz Magyarország megújuló energiacéljaira.

A táblázatból jól látszik, hogy a korábban említett 2030-ra tervezett 6500 MV-os napenergia-célértéket egy jóval magasabb, 12000 MV-os célérték váltotta fel. A 2023-ban készült dokumentum ráadásul alábecsülte a 2024-es eredményt a napenergia-termelő kapacitásra vonatkozóan, hiszen erre az évre valamivel 6000 MV alatti érték szerepel, mely értéket már márciusban átléptük.

A napenergiához hasonlóan meredek (azonban, mivel alacsonyabb bázisértékről indulunk, kisebb mértékű) növekedés várható a szélenergia-termelő kapacitásban is: a 2022-es 407 MV-ról 1080 MV-ra tervezzük növelni. A biogáz esetében ennél szerényebb növekedés van tervbe véve, a biomassza felhasználását pedig csökkenteni kívánjuk, 2030-ra a mostani érték negyedére. Ez a törekvés a fatüzelés alacsony hatékonysága miatt kedvező.

A különböző megújuló energiaforrások részarányának előrejelzése mellett a dokumentum fontos szerepet szán az energiahatékonyságnak is, azaz annak, hogy minél kevesebb energiát fogyasszunk el:

„Legfőbb energiahatékonysági célkitűzésünk, hogy az ország végsőenergiafelhasználása (Europe 2020-2030 indikátor szerint számítva) 2030-ban ne haladja meg a 750 PJ értéket. Ez azt is jelenti, hogy 2030-ra végső energiafelhasználásunkat 2021-hez képest (802 PJ) mintegy 6%-kal kell mérsékelni.”

Ez a végső felhasználásban bekövetkező csökkenés azonban nem mehet a gazdasági növekedés rovására:

„Természetszerűleg az energiafelhasználás csökkentése prioritás, ugyanakkor ennek érdekében gazdasági növekedés esetén sem az ipar, sem a közlekedés energiafelhasználása nem korlátozható. Célunk, hogy GDP növekedésének üteme egyre nagyobb mértékben haladja meg az energiafelhasználás növekedését, és hogy a GDP végső energiaintenzitása tovább javuljon, 2030-ra 0,429 toe/millió Ft alá csökkenve.”

Végül, a megújuló energiaforrások használatának növelése, és a végső energiafogyasztás csökkentése mellett fontos zöldenergetikai intézkedés még a szén-dioxid-megkötő kapacitások növelése, melyre szintén kitér a NEKT:

„A CO2 elnyelő kapacitások fokozása érdekében a Nemzeti Erdőstratégiával összhangban jelentősen növeljük az erdővel és egyéb faállományokkal borított területek arányát, és az erdők szénmegkötő képességének megőrzése érdekében javítjuk az erdőknek a környezeti tényezőkkel szembeni ellenállóképességét”

Az erdészeti ágazat és a mezőgazdaság emellett pályázhat olyan támogatásokra, melyek a megújuló energia termeléséhez hozzájáruló beruházásokat finanszíroznak. Ez elsősorban az energianövények termesztésének támogatásában nyilvánul meg.

Fontos kiemelni, hogy a Nemzeti Energia- és Klímaterv egy átfogó szakpolitikai dokumentum, mely a klímapolitikának és az energiaszektornak minden fontosabb területére kitér, úgy mint infrastrukturális kérdések, konnektivitás, energiapiaci kérdések és fosszilis energiahordozók, csak hogy egy párat említsünk. Ez az elemzés a NEKT zöldenergiával kapcsolatos részeivel foglalkozott.

Nyolcpontos Klíma- és természetvédelmi akcióterv(10)

Magyarország nem csak szakpolitikai dokumentumokkal és vezetői összefoglalókkal igyekezett zöldíteni energiaszektorát, 2020-ra egy nyolcpontos akciótervet is kidolgozott, melynek rendelkezései közül több is hozzájárul a karbonsemleges energiatermelés eléréséhez.

Az akcióterv 4. pontja így szól: „Elvárjuk a multinacionális cégektől, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak. Támogatjuk a kis- és középvállalkozások megújuló energiatermelését.” Ez a cél már a beteljesülés útján jár, hiszen a lakossági felhasználók mellett számos jogi személy is napelemeket telepített ingatlanjára az utóbbi években. Ugyanebben a pontban Magyarország egyik legnagyobb szennyezőjének, a Mátrai Erőműnek a zöldítése is szerepel, mely folyamat már javában zajlik. Az erőműbe új CCGT kombinált ciklusú gázturbinás blokkokat fognak rendszerbe állítani. Ezek alapesetben földgázt égetnek, de 30 százalékos bekeverési arányban alkalmasak lesznek hidrogén eltüzelésére is.(11)

Az akcióterv 5. pontja így szól: „Minden újszülött után tíz fát ültetünk. Ez évente egy millió fát jelent.” Ez az intézkedés a korábban már említett módon járul hozzá az energiaszektor zöldítéséhez: szén-dioxidot köt meg a légkörből, így csökkenti az energiatermelés karbonmérlegét.

A 6. pont így szól: „A következő 10 évben meghatszorozzuk a naperőművek kapacitását.” Ahogy a korábbi statisztikákból kiderül, ezt a cél 10 év helyett 4 év alatt értük el, hiszen már 2024-ben 6000 MV fölött van a kapacitás, és a jelenlegi célok a 2020-as érték tizenkétszeresére növeléséről szólnak 2030-ra.

Az akcióterv 7. pontja: „Támogatni fogjuk az olcsó elektromos autók megjelenését és használatát.” Ez a pont támogatási rendszerrel és a töltési infrastruktúra fejlesztésével szándékozik 6%-ról 13%-ra növelni az elektromos autók arányát az újonnan megvásárolt járműveken belül. A Zöld Busz Programmal pedig a tömegközlekedést igyekszik zöldíteni. Ez a program 36 milliárd forint értékben biztosít elektromos buszokat a 25 ezer főnél nagyobb lélekszámú városok számára 2030-ig.

Közvetve zöldenergetikai intézkedésnek tekinthető a 8. pont is: „Bevezetjük a Zöld Államkötvényt”. A zöldberuházások finanszírozására kibocsátandó kötvényeknek az ötlete már beteljesültnek tekinthető, hiszen Magyarország már több lépésben és többmilliárd euró érékben bocsátott ki ilyen értékpapírokat.(12)

A beteljesült célok kapcsán érdemes még megemlíteni, hogy az akcióterv bevezető részében az atomenergia is szóba kerül:

„Atomenergia nélkül nincs klímasemleges gazdaság, ezért Európában az atomenergia használatát nem korlátozni, hanem támogatni kell.”

A dokumentumot 2020-ban publikálták, amikor az EU értelmezésében még nem számított egységesen zöldnek az atomenergia, azonban 2022-re atomenergia-párti szövetségeseinkkel ezt is sikerült elérni.

Összefoglalás

Az Európai Uniónak és Magyarországnak ambiciózus céljai voltak és vannak a megújuló energiaszektorra vonatkozóan azonban a különböző világpolitikai események hatására ezeket többször át kellett értékelni az utóbbi években. Jelen állás szerint azonban továbbra is úgy néz ki, hogy mind az ország, mind a kontinens karbonsemlegessé válhat 2050-re.

Bár a megújuló energiára vonatkozó célértékek közül voltak olyanok, melyeket Magyarország (több másik tagállammal együtt) nem, vagy csak épphogy tudott teljesíteni 2020-ra, a 2020-as évek eddig robbanásszerű növekedést hoztak a termelőkapacitásban. Ez Magyarországon elsősorban a napenergiatermelő-kapacitásban nyilvánult meg, az EU más részein azonban a szélenergia termelése is jelentős növekedést mutatott.

A megújuló energiatermelő kapacitások növelése mellett fontos része még az energiaszektor zöldítésének az energiafogyasztás csökkentése. Az EU a következő években többszázmilliárd eurót fordít a zöldátmenetre, melynek egy része az épületállomány szigetelését segíti majd, míg Magyarországnak konkrét célkitűzése van arra vonatkozóan, hogy hová szeretné lecsökkenteni végső energiafelhasználását 2030-ra.

A megújuló energiatermelés és az energiafogyasztás csökkentése mellett a megkötőkapacitás növelése is kiemelt cél, így mind az EU-ban, mind Magyarországon az erdősített területek növelésére láthatunk törekvéseket.

Ami pedig talán a legfontosabb: uniós szinten is nyitottság látszik arra a hozzáállásra, hogy klíma- és környezetvédelmet csak a sérülékeny társadalmi csoportok érdekeinek figyelembe vételével, és a gazdasági növekedés lehetővé tételével lehet folyatni.

Források:

1. https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/priorities-2019-2024/story-von-der-leyen-commission/european-green-deal_en
2. https://commission.europa.eu/funding-tenders/find-funding/eu-funding-programmes/just-transition-fund_en
3. https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/priorities-2019-2024/story-von-der-leyen-commission/european-green-deal_en
4.https://www.euronews.com/green/2024/01/03/sweden-portugal-luxembourg-which-eu-countries-use-the-most-and-least-renewable-energy#:~:text=The%20report%20found%20that%20the,from%2032%25%20to%2042.5%25
5. https://2010-2014.kormany.hu/download/4/f8/70000/Nemzeti%20Energiastrat%C3%A9gia%202030%20teljes%20v%C3%A1ltozat.pdf
6. https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220120/igy-erte-el-es-bukta-el-egyszerre-a-megujulo-energia-celjat-magyarorszag-521829
7. https://www.banyasz.hu/images/klimapolitika/Nemzeti%20Energiastrat%C3%A9gia%202030.pdf
8. https://www.portfolio.hu/uzlet/20220412/napenergia-oriasi-merfoldkonel-magyarorszag-tovabb-gyorsulhat-a-novekedes-539079
9. https://commission.europa.eu/system/files/2023-09/HUNGARY%20-%20DRAFT%20UPDATED%20NECP%202021-2030%20_HU.pdf
10. https://2015-2019.kormany.hu/download/9/d4/c1000/ITM_Klima_es_Termeszetvedelmi_Akcioterv.pdf
11. https://novekedes.hu/elemzesek/a-hidrogen-zoldebbe-teheti-a-jovot-hol-tart-magyarorszag-mas-europai-orszagokhoz-kepest
12. https://www.portfolio.hu/gazdasag/20240119/megvannak-a-hatalmas-magyar-zold-allamkotveny-vegso-parameterei-663927