A tiszta energia átmenet részeként dübörög a dekarbonizált villamosáramra való átállás az egész világon és ez a tendencia nálunk is jól nyomon követhető. A 2024-es hazai bruttó villamosenergia-felhasználáunk nagyjából 44,9 TWh volt. Ehhez képest a Nemzeti Energia és Klímaterv hivatalos előrejelzése szerint 2030-ra a kereslet 34%-al 60 TWh-ra nő, 2050-re pedig 130%-al 103 TWh-ra.

A növekedés nem lesz persze egyenletes, a gyorsan fejlődő kelet-magyarországi régió áramigénye talán még az átlagosnál is nagyobb növekedés előtt áll köszönhetően a régióba érkező jelentős ipari beruházásoknak. Ha minden most bejelentett nagy ipari üzem (akku- és autógyárak + beszállítók) teljes kapacitáson működik majd Debrecen–Békéscsaba–Szeged–Nyíregyháza–Miskolc térségében, akkor a plusz áramigény nagyságrendileg évi ~6–8 TWh/év is lehet. Ez durván 10–15%-al járul majd hozzá a jelenlegi teljes magyar éves fogyasztáshoz elsősorban a CATL, Sunwoda, EVE Power és BYD beruházásainak köszönhetően. Kelet-Magyarország újra iparosításához szükség van új villamosenergia kapacitások létesítésére. Első lépésként újjászületik a „néhai” Tisza II Erőmű és szó van kis moduláris reaktor (SMR) beruházásokról is a régióban.

A Tisza II. Erőmű a 70-es évek közepén épült, akkor is az iparosítás (vegyipari és olajipari beruházások) energetikai megalapozása volt a feladata. Eredetileg hét darab 500 MW-os blokk építését tervezték, végül a 70-es évek két közel-keleti olajválsága hatására, a Dunamenti és a Mátrai erőművekhez hasonlóan, 215 MW-os blokkok épültek, összesen négy darab. A négy blokk 1977 és 1979 között ált kereskedelmi üzembe. A 860 MW-os névleges beépített kapacitását tekintve az erőmű az ország 3. legnagyobb villamos energia termelő egysége volt.

1992. január 1-én a Tiszai Erőmű Vállalat részvénytársasággá alakult át, melyet a privatizációs folyamat részeként az amerikai AES Corporation vásárolt meg. Az AES 2001 – 2004-ben az erőmű teljes retrofitját elvégezte, ekkor a blokkok névleges teljesítménye 4 × 225 MW lett. Az erőmű 2012 első negyedévének végéig hálózati szolgáltatást (szabályzó teljesítményt) adott el az üzemirányítónak. Az ezt követő időszakra azonban nem nyert a rendszerszintű szolgáltatásokra kiírt MAVIR tenderen, így sajnos az addig üzemelő blokk leállításra kerültek. Az tudni kell, hogy energia ellátásbiztonsági okokból a Tisza II. Erőmű blokkjai úgy épültek, hogy fűtőolaj és földgáz tüzelőanyaggal is üzemeltethetők legyenek. De ennek ára volt. A flexibilis fűtőanyag használatért alacsonyabb energiahatékonysággal kellett fizetni, és a 38%-os hatásfok bizony nem volt elég ahhoz, hogy az eladott áramból származó bevételek fedezzék a működési költségeket. 2012-ben az AES Corp. kivonult Magyarországról. Azóta több kísérlet is történt az újra indításra, átalakításra, de a vége az lett, hogy máig nem termelt áramot az erőmű. A múlt érdemeiből itt sem lehet megélni, a modernizációhoz és a mai kornak megfelelő hatékony (60% feletti hatásfok) és flexibilis működéshez bizony mélyen bele kell nyúlni a beruházói zsebekbe.

MVM Tisza Erőmű Kft. tiszaújvárosi beruházásának fő célja ezért, hogy erősítse Magyarország energia ellátásbiztonságát hiszen a valaha volt Tisza II. Erőmű telephelyén épülő két új, egyenként 500 MW-os erőművi blokk révén fedezhető lesz Kelet-Magyarország újra-iparosításának áramigénye, egyben csökkenthető lesz az import-áramtól való függőség, hiszen a két új blokk rugalmas, megújulót követő üzemmódban (50–70%-os kihasználtság) nagyjából évi 6-7 TWh áramot termelne. Ráadásul az erőmű tervezése során „hidrogén-kész” technológia került kiválasztásra, ami később lehetővé teheti a dekarbonizált hidrogén akár 45%-os bekeverését is. A tervezett üzembehelyezés 2028 végén - 2029 elején várható.

A fentieken túl az új erőművi blokkok szerepet kapnak a megújuló energiaforrások magasabb arányú integrációjában: az időjárás-függő megújuló termelés (pl. napelemek) miatt szükséges lesz olyan rugalmas kapacitásokra, amelyek gyorsan tudnak reagálni a termelés ingadozásaira. A kombinált ciklusú modern földgáztüzelésű erőművek alkalmasak is erre, hiszen a teljesítményük flexibilisen változtatható, percek alatt 0-ról akár 100%-ra. Erre az atom- és a szénerőművek nem, vagy csak minimálisan alkalmazhatók. Az új erőművi blokkok a rugalmas üzemeltethetőségen túl fontos szerepet játszanak majd a magyar villamosenergia rendszer stabilitása szempontjából fontos egyéb paraméterek optimális értékek között tartásában, úgymint a stabil inercia (azaz, a rendszer robusztussága, ellenállóképessége) és a villamos berendezéseink hibamentes működéséhez szükséges 50 Hz frekvencia folyamatos biztosítása a régióban. Pontosan láttuk a 2025. április 28-i 10 órás Spanyolországot és Portugáliát sújtó teljes áramkimaradáskor, hogy milyen problémát okozhat, ha ezek a paraméterek nincsenek rendben.

Az erőmű a villamos áram igények mindenkori kielégítésére épül, ezért a valós kapacitásfaktorait az igények szabják meg, hiszen egy villamosenergia rendszerben a termelésnek és a fogyasztásnak minden időpillanatban meg kell egyeznie. Egy kombinált ciklusú gázerőmű képes alaperőműként bázisterheléssel 80–90% kihasználtság mellett működni, és képes rugalmas, időjárásfüggő megújulót követő üzemben 50–70%-os kihasználtággal működni. A villamosenergia mixbe a mindenkori valós éves teljesítménye alapján kerül majd bele, ami a fenti igények függvénye lesz.

A magyar kormánynak minden forgatókönyvvel számolnia kell természetesen. A Török Áramlat vezetéken Szerbia felől érkező orosz gáz mellett az Adria vezetéken érkezik gáz Azerbajdzsánból is és földgázfogyasztásunk 10%-át már mi is LNG-ből fedezzük, melynek fele az USA-ból érkezik majd. Annak ellenére azonban, hogy az Európai Bizottság közzétette a „Roadmap towards ending Russian energy imports” című dokumentumot, melynek alapján 2027 végéig fel kellene mondanunk a 2036-ig érvényes Gazprom-mal kötött hosszútávú szerződésünket is, biztosra vehető, hogy a magyar kormány ragaszkodni fog a szerződések érvényben tartásához. Az orosz fél nem szolgáltatott ugyanis indokot a szerződés vis maior felmondásához, mindig szerződés szerint szállított. Ebben az esetben Magyarország számíthat egy elbukott perre a Gazprommal, a perköltségek és az át nem vett gáz árának a kötelező megtérítésével, és akkor még mindig ott fogunk tartani, hogy gázt kell vennünk az európai piacról, várhatóan jó drágán. Intő példa, hogy Ausztriában 70%-al nőtt a kombinált energia-árindex (CPI - áram-földgáz-üzemanyag) az orosz földgázról és kőolajról való leválás után. Reméljük, hogy az újjászülető MVM Tisza Erőmű nem kerül olyan helyzetbe, mint az elődje.