A génmódosított organizmusok (GMO-k) Európában és hazánkban is többnyire elutasítást váltanak ki a lakosságban, a világ számos országában azonban elterjedt a használatuk az orvostudományban, a gyógyszeriparban, az ipari biotechnológiában és a mezőgazdaságban.

Egy időben sok publikáció jelent meg a GMO tartalmú élelmiszerek fogyasztása miatti egészségügyi kockázatokról, a rákos megbetegedések gyakoriságának növekedéséről. Utólag azonban szinte mindig kiderült, hogy az eredményeket manipulálták, olyan kísérleti állat-populációkat használtak, amelyekben ezek az elváltozások a GMO-tartalmú tápok etetése nélkül is megjelent volna. Ezek hatására ma már általános az állami pénzekből folyó akadémiai kutatások estében, hogy a teljes kísérleti dokumentációt és kísérleti anyagokat hozzáférhetővé kell tenni a független ellenőrzések számára.

A WHO definíciója szerint a GMO olyan élőlényre utal, melyben az örökítőanyagot oly módon módosították, amely nem fordul elő természetes szaporodás és/vagy rekombináció útján. Ez lehetővé teszi, hogy bizonyos kiválasztott géneket áthelyezzenek egy élőlényből egy másikba, akár különböző fajok között is. Azokat az élelmiszereket, melyeket génmódosított élőlényekből, vagy azok felhasználásával állítanak elő GM vagy GMO élelmiszereknek nevezzük.

Vélemények a GMO-val kapcsolatban

A GMO-k egészségügyi hatásait elemezni azért nem egyszerű, mert az ellenőrző kísérletekben követni kellene azt a hatalmas mintaszámot és azt a nagyon sokféle kísérleti beállítást, amit az adott „hasznos gént” és a GMO technológiát birtokló mamutcég elvégez abból a célból, hogy a GM-növény csak abban az egyetlen tulajdonságban különbözzön a nem-GM kontrolltól, amit a „hasznos gén” működése előidéz. Ilyen kapacitással és ilyen finanszírozási forrásokkal nem rendelkeznek a civil ellenőrzést végző cégek, ezért „szórnak” annyira a GM-élelmiszerek veszélyességéről szóló híradások.  A fentiekkel tisztában kell lennünk akkor, amikor a GMO-k egészségügyi hatásait tárgyaló szakirodalmat akarjuk osztályozni. Három kategóriát szoktak emlegetni:

Egyes kutatók szerint egészen addig szükségtelen tesztelni a GMO-k hatásait, ameddig tudjuk, hogy az áthelyezett gének milyen fehérjéket kódolnak a gazdatestben. Ezalapján a GMO termékek ugyanolyan biztonságosak vagy biztonságosabbak, mint a hagyományos nemesítéssel, vagy más nem transzgenikus eljárással létrehozott élelmiszerek. Ide tartozik Richard J. Roberts, Nobel-díjas brit biokémikus-mikrobiológus, akinek állítása szerint többszáz a GMO-k egészségügyi hatásait vizsgáló kutatás született és egyik sem szolgált bizonyítékkal azzal kapcsolatban, hogy ezek veszélyesebbek lennének, mint a hagyományos termeléssel előállított élelmiszerek.

Más szerzők szerint minden egyes GMO-t vizsgálni kell számos lehetséges egészségügyi kockázatra gyakorolt hatása alapján. Szerintük nem jelenthető ki, hogy egy génmódosítás eredményeként létrejövő termék biztonságos, ameddig alá nem vetették többéves és generációkon átívelő állatkísérleteknek. A kísérleti alanyokat több generáción keresztül GMO-val kell takarmányozni és nyomon kell követni ennek hatásait.

Ismét más szerzők tanulmányaikban azt állítják, hogy egyes GMO növények, melyeket állatokkal etettek meg káros következményekkel jártak, melyek nem voltak megfigyelhetők a hagyományos takarmánnyal etetett állatok esetén. Szerintük ezalapján fenntartásokkal kell kezelni a technológiát és valószínűsíteni kell bizonyos humánegészségügyi kockázatokat is.

Nyilván nehéz lenne állást foglalni a fenti kategorizálással kapcsolatban. Egy dolog azonban biztos: évtizedek óta etetünk sok millió – sok tízmillió haszonállatot GM-szójaliszt tartalmú takarmányokkal és emiatt semmilyen állategészségügyi elváltozást nem lehetett megfigyelni a GM-takarmánnyal etetett állatokon. Ugyanakkor van igazolt példa arra is, amikor a GM technológia környezeti rizikót jelent: a Bt. toxin termelő GM-kukoricák virágporát evő rovarok (első helyen az Atlasz-lepkék) szaporodási képességét negatívan befolyásolta a GM táplálék fogyasztása. Ezért a géntechnológiai fejlesztések abba az irányba haladnak most, hogy a „hasznos gén” ne más fajból, hanem az adott növényből származzon és hogy pontosan meg legyen határozva, hogy a „hasznos gén” kifejeződése mely szövetekre korlátozódjon és a növény melyik fejlődési stádiumában legyen aktív.

Zavaró és a tudományos életre nézve méltatlan az, hogy a GMO hívei és ellenzői is gyakran lenézően viszonyulnak a másik oldalhoz, pejoratív értelemben vett mítosznak tartják az ellentábor eredményeit. Egy 2015-ös National Geographic cikk odáig ment, hogy a technológia kritikusait GMO-szkeptikusoknak nevezte és a klímaváltozás-tagadókhoz hasonlította őket.

Sokan azt tartják, hogy a GMO-kat kizárni az életünkből csak komoly lemondások árán lehetséges és hátrányba kerülünk a nagy gazdasági régiók közötti gazdasági versenyben. Magyarország mégis a legmagasabb szinten vallja a GMO-mentességet, a termesztés tiltása az alaptörvényben is szerepel. Evidens a kérdés, hogy miért? A válasznak vannak gazdasági és környezetvédelmi aspektusai is. A gazdasági az, hogy Magyarország jelenleg is Európa egyik vezető vetőmag-exportáló országa. Ameddig a megrendelőink GMO-mentes vetőmagokat szeretnének tőlünk venni, addig nemzeti érdek, hogy Magyarország megőrizze a GMO-mentes státuszát.

Környezetvédelmi aspektus

A környezetvédelmi aspektus pedig az, hogy a GM haszonnövények és állatok eddig nem produkáltak lényegi minőségi és mennyiségi áttörést a mezőgazdasági termelés terén. Épp csak a szignifikancia szintek határán mozognak, ha az előnyökről van szó. Ezért semmi nem indokolja a GM technológiában rejlő elméleti kockázatok felvállalását az élelmiszer- és takarmány előállítás terén. Ennyiért valóban nem érdemes kockáztatni. Ha az emberiség élelmiszerellátása tényleg nagy bajban lesz, azt ipari fermentorokban termelt élesztő- és algafehérjékkel lehet majd megoldani, bizonyosan nem az egyre fogyó mezőgazdaságilag művelhető területen az egyre fogyó édesvíz készleteink további kimerítésével.

Más kérdés a gyógyászati alkalmazás, a Covid vakcináktól az inzulinig sok nélkülözhetetlen gyógyszert és vakcinát termelnek a GM technológia felhasználásával, csakhogy ez teljesen zárt rendszerben, szigorú biztonsági rendszabályok betartásával, teljesen kontroll alatt történik.

Olvasd el a korábbi cikkünket a GMO-val kapcsolatban.