A mátraaljai lignitvagyon kitermelése 1917-ben kezdődött, előbb mélyműveléses, majd külszíni fejtésű bányákban, melyre alapozva hőerőmű építése indult 1965-ben. Összesen öt blokk épült meg az erőműben 1969 és 1972 között. Két 100 MW teljesítményű, illetve három 200 MW teljesítményű blokk, melyek közül a 200 MW-os blokkokon 1986 és 1992 között nagyobb léptékű felújítási programot hajtottak végre. Felújították és bizonyos esetekben cserélték a fő- és segédberendezéseket, növelték a beépített teljesítményt, kén és porleválasztót építettek, valamit két 33 MW-os gáztüzelésű blokkot. A Mátrai Erőmű sok éven át Magyarország második legnagyobb áramtermelője volt a Paksi Atomerőmű után a maga 950 MW-os beépített teljesítményével, mellyel 2010-ben 16-17%-át adta a hazai villamosenergia termelésnek. 2020-ra ez az arány 10%-ra csökkent az idősödő erőmű műszaki állapotának romlásával párhuzamosan, ma nagyjából 4-5%.

A Mátrai Erőmű tehát stratégiai fontosságú alaperőműve lett a hazai villamosenergia rendszernek, hiszen hazai fűtőanyagot felhasználva növelte az ellátásbiztonságot és hozzájárult az áramimport csökkentéséhez. Ugyanakkor a legnagyobb magyarországi CO2 kibocsátóvá is vált egyben, amely a teljes energiatermelő ágazat CO2-kibocsátásának közel 50%-át, ezzel a teljes hazai üvegházgáz-kibocsátás 14%-át adja.

Klímavédelmi okokból ezért beindult egy minden részletre kiterjedő modernizációs program. Első lépésként a rekultivált bányaterületeken két naperőmű is létesült, összesen 36 MW kapacitással. Megkezdődött egy új 650 MW-os gázturbinás erőmű felépítése a Mátrai Erőmű telephelyén, melynek üzembe helyezését követően kerül kivezetésre – várhatóan 2029-ben - a lignit-alapú villamosenergia termelés. Az új kombinált ciklusú (CCGT) blokknak az áramtermelésen túl komoly szerepe lesz az időjárásfüggő megújuló áramtermelés egyenetlenségeinek a rendszerszintű kiegyensúlyozásában is. A lignit tüzelőanyag földgázra cserélésével önmagában felére-, harmadára csökkenthető az erőmű CO2 kibocsátása. További kibocsátáscsökkentés várható attól, hogy a turbinák 30% zöld hidrogén+70% földgáz keverékkel is működni tudnak, melyhez a zöld hidrogént napelemekkel termelt árammal, víz elektrolízissel helyben termelik majd.

Ennek érdekében további 200 MW-nyi új naperőmű és ipari energiatároló egység is épül, valamint az anyagában nem hasznosítható hulladékok (RDF*) energetikai hasznosítása is megtalálható a tervek között. A hulladékégető blokk 38-45 MW-nyi áram mellett hőenergiát is szolgáltat majd az erőmű mellé települt ipari parknak 400000 t/év biomassza energetikai hasznosításával kombinálva.

Részben a Mátrai Erőműhöz kapcsolódik az a terv is, hogy az időjárásfüggő áramtermelés esetleges feleslegét hazánkban is ún. szivattyús-tározós vízerőművek segítségével tudjuk eltárolni, hiszen amennyiben a döntéshozók végül a markazi megvalósítás mellett teszik le a voksot, az szintén a Mátrai Erőmű zöld portfólióját erősíti majd, 5-600 MW-nyi szabályozási zöld árammal.

Ha mindez megvalósul a Mátrai Erőmű nem, hogy veszít majd stratégiai jelentőségéből, de tovább tudja növelni azt. A 650 MW-nyi fosszilis portfóliója egy 1000 MW körüli megújuló portfólióval kerül kiegészítésre azzal a jövőbeli fejlesztési elképzeléssel, hogy a fosszilis kapacitás is fokozatosan kizöldül majd a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően.

A hagyományosnak tekinthető aktivitások mellett ugyanis jelentős innovációs beruházások is szerepelnek a modernizációs programban. Kísérleti jelleggel ún. tiszta szén technológiák alkalmazása is várható középtávon. A tervek között szerepel egy CCS/H2 (Carbon Capture Storage - szén-dioxid-leválasztás - tárolás és hasznosítás) technológiát alkalmazó pilot projekt megvalósítása, mely magába foglalja elsősorban a gázturbinás egységek füstgázából történő CO2 leválasztását, annak tárolását, illetve petrolkémiai/vegyipari hasznosítását, valamint kapcsolódik a naperőművek által termelt zöld hidrogén felhasználásához is.

A Mátrai Erőmű alacsony CO2-kibocsátású reorganizációja ugyanakkor túlmutat technológiai és zöldítési kérdéseken, mer annak az erőmű működése által érintett Észak-Magyarországi régióra gyakorolt társadalmi hatásokat is figyelembe kell vennie. Gondoljunk csak a munkahely-teremtésre és fenntartásra, valamint a helyi jövedelem termelő képességre. Hozzávetőleg 10000 munkahely kötődik közvetlenül vagy közvetve az erőműhöz, ami több tízezer családtag megélhetését is biztosítja. Emiatt fontos, hogy a működés környezetbaráttá alakítása során a munkahelyek megmaradjanak és hosszabb távon is fenntarthatók legyenek.

* RDF hulladék: Refuse Derived Fuel, azaz másodlagos tüzelőanyag, amit a kevert települési hulladék illetve a szelektív hulladékgyűjtés maradék hulladékának kiválogatása után nyernek. Erőművekben vagy cementgyárakban hasznosítják.