A klímaváltozás nemcsak a mezőgazdaságot, a városfejlesztést és az energiapolitikát alakítja át, hanem a turizmusban is új mintázatokat hoz létre. Az utóbbi évek egyik új, dinamikusan fejlődő trendje a coolcation. A kifejezés az angol „cool” (hűvös) és „vacation” (nyaralás) szavak összevonásából jött létre, és olyan utazásokat takar, amelyek célja a nyári kánikula elkerülése, hűvösebb klímájú helyszínek felkeresése, melynek akár a következő néhány évtizedben nyertese is lehet Magyarország.

Az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO) és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) több tanulmányban is rámutatott arra, hogy az éghajlatváltozás közvetlen és közvetett módon is formálja a turisztikai szokásokat Európában. A legnagyobb hatás a nyári szezonra esik, különösen a július–augusztusi időszakra, amikor a globális turistaforgalom egyébként is a csúcspontjára szokott érni. A Földközi-tenger térsége – amely évtizedeken át a nyári nyaralások első számú célpontja volt – egyre kevésbé tudja megtartani korábbi vonzerejét, mivel a nyári hónapokban rendszeresen tapasztalható extrém hőség, erős UV-sugárzás, szárazság, valamint gyakori erdőtüzek jelentősen rontják az ott tartózkodás komfortját és biztonságát.

Az UNWTO 2022-es tematikus jelentésében kifejezetten kiemeli, hogy az olyan országok, mint Spanyolország, Olaszország, Görögország vagy Ciprus, a jövőben egyre nagyobb kihívásokkal néznek szembe a hőmérséklet-emelkedés miatt. A nyári kánikula nemcsak az idősek és kisgyermekes családok számára válik megterhelővé, hanem növeli az egészségügyi kockázatokat is – például hőguták, kiszáradás és keringési zavarok formájában –, amit a WHO is egyre gyakrabban hangsúlyoz a mediterrán térség kapcsán.

A tendencia tehát világosan érzékelhető: a forró éghajlatú térségekben csökken a nyári turisztikai kereslet, míg a mérsékeltebb, hűvösebb klímájú országokban növekszik. Ez a változás nem csupán spontán fogyasztói döntések eredménye, hanem az éghajlati viszonyokra adott tudatos válaszreakció is, amelyet az utazók egészségügyi, kényelmi és környezeti szempontok alapján hoznak meg.

A trend háttere: klímaváltozás és elviselhetetlen hőség

Az utóbbi években Európa déli részén egyre gyakoribbak az extrém hőhullámok. A 2022-es és 2023-as nyár is történelmi melegrekordokat hozott, különösen Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban, ahol 45–47 °C-os csúcshőmérsékleteket is mértek, sőt a talajon mért hőmérséklet egyes helyeken elérte 77-78 °C-ot. A meleg nemcsak az ott élők életminőségét rontja, hanem a turisták számára is megterhelő: egyre többen döntenek úgy, hogy elhalasztják utazásukat az őszi hónapokra, vagy inkább északabbra utaznak, hűvösebb és komfortosabb éghajlatú helyekre. Ezt a változást nevezik coolcation trendnek.

Európa átrendeződő turizmusa

A hűvös nyaralás koncepciója már nem csupán a Skandináv-országokra vagy az Egyesült Királyságra korlátozódik. A nyári időszakban megnövekedett kereslet tapasztalható Ausztria, Svájc, Szlovénia, Németország alpesi vidékei, valamint a balti államok és Lengyelország iránt is. A Booking.com 2024-es jelentése szerint az utazók 80%-a már aktívan mérlegeli az időjárási szempontokat a nyaralás helyszínének kiválasztásakor, és 43%-uk kifejezetten kerüli a forró országokat júliusban és augusztusban.

A trend nemcsak az utazási preferenciákat, hanem az európai turizmus gazdasági súlypontját is áthelyezheti. Az északi és közép-európai régiók turisztikai bevételei növekednek, míg a mediterrán célpontokban csökkenhet a nyári csúcsidőszakból származó jövedelem. Ez hosszú távon új stratégiákat kényszeríthet ki a déli országok részéről, például a turisztikai szezon meghosszabbítását őszre és tavaszra.

Mit jelent mindez Magyarország számára?

Magyarország földrajzi elhelyezkedése és éghajlata alapján a következő években és évtizedekben kedvező pozícióba kerülhet a coolcation trend térnyerése során. Az ország nyári klímája – bár egyre melegebbé és szélsőségesebbé válik – még mindig kevésbé extrém, mint a déli országoké. A Balaton, a Dunakanyar, az Őrség, a Bükk és a Zemplén régiói a természetközeli, hűvösebb nyaralás lehetőségét kínálják, ami egyre vonzóbb lehet a nemzetközi turisták számára is. Budapest továbbra is megmarad Közép-Európa egyik vezető turisztikai helyszíneként különösen a tavaszi, az őszi és téli időszakban.

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) 2024-es elemzése szerint a hazai vendégéjszakák száma a kora őszi hónapokban (szeptember–október) jelentős növekedést mutatott – különösen a nyugat-európai és skandináv turisták körében. Ez arra utal, hogy a hűvösebb időszakban egyre nő az érdeklődés hazánk iránt.

A coolcation trend elterjedése több szempontból is kedvező hatással lehet Magyarország turizmusára és tágabb gazdaságára:

  • Az egyik legfontosabb lehetőség a szezonhosszabbítás, vagyis a turisztikai forgalom időbeli kiegyensúlyozása. A hagyományosan nyári hónapokra összpontosuló utazási hullám – különösen júliusban és augusztusban – nagy terhet ró a szálláshelyekre, a szolgáltatókra és a természeti környezetre is. Ha a hűvösebb, tavaszi és őszi időszakokban is megnövekszik a látogatók száma, az csökkenti a túlterheltséget, miközben hosszabb távon is fenntarthatóbb működést biztosít a turisztikai ágazat számára. Az évszakok közötti egyenletesebb eloszlás ráadásul stabilabb jövedelmet jelent a helyi vállalkozásoknak, vendéglátóknak és szolgáltatóknak is.
  • A fenntarthatóság szempontjából is pozitív elmozdulás figyelhető meg. A hűvösebb időjárás kedvez a természetközeli, aktív turizmusformák – például túrázás, kerékpározás, madármegfigyelés vagy ökoturizmus – elterjedésének, amelyek kisebb környezeti lábnyommal járnak, mint a tömegturizmusra épülő, vízparti nyaralások. Az ilyen típusú utazások ösztönzik a természetvédelmi területek, nemzeti parkok és falusi térségek értékeinek megőrzését, és lehetőséget adnak a környezeti nevelés erősítésére is. Ezzel párhuzamosan elősegítik a helyi termelők, kézművesek és ökogazdaságok bekapcsolódását a turisztikai kínálatba.
  • A coolcation ráadásul jelentős vidékfejlesztési potenciált is hordoz. Az észak-magyarországi, nyugat-dunántúli, valamint a kisebb ismertségű, ám természeti értékekben gazdag régiók (pl. Őrség, Zemplén, Bükkalja) idegenforgalma erősödhet, ami munkahelyeket teremt, ösztönzi a helyi vállalkozásokat és hozzájárul a fiatalok helyben tartásához is. A decentralizált turizmus mérsékelheti a nagyvárosokra és frekventált célpontokra nehezedő nyomást, és segíthet kiegyensúlyozottabb területi fejlődést elérni.
  • A coolcation trend javíthatja Magyarország nemzetközi turisztikai pozícióját. A hűvösebb, de még mindig kellemes klímájú ország „megfizethető, biztonságos és éghajlatilag kedvező” célpontként pozicionálhatja magát azon utazók számára, akik a kánikula elől keresnek menedéket, különösen Közép- és Nyugat-Európából. Ez a kép stratégiai kommunikációval és minőségi turisztikai fejlesztésekkel tovább erősíthető.
  • A jelenlegi trendek alapján 2040-re várhatóan 35–36 millióra nőhet a Magyarországra érkező külföldi turisták száma. Amennyiben időben megvalósulnak a szükséges infrastrukturális fejlesztések, és a turisztikai szektor sikeresen alkalmazkodik a változó utazási szokásokhoz és az éghajlatváltozás kínálta lehetőségekhez, ez a szám akár a 40 millió főt is elérheti.

Kihívások és alkalmazkodás

Ugyanakkor Magyarországnak is fel kell készülnie a megváltozott igényekre. Az infrastruktúra fejlesztése, a klímatudatos szálláshelyek kialakítása, az aktív turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások bővítése és a nemzetközi marketingkampányok mind elengedhetetlenek a sikerhez. Fontos szempont az is, hogy a belföldi turizmust se veszélyeztesse az esetleges áremelkedés vagy a külföldi igények túlsúlya. A tudatos szabályozás és a fenntartható turizmusstratégia ezért kulcskérdés.

Összességében a coolcation trend nem csupán a globális turizmus új irányát jelöli ki, hanem komoly lehetőséget kínál Magyarország számára is. Az éghajlatváltozás okozta kihívások közepette hazánk éghajlata, változatos tájai, a turisztika fejlesztések, befektetések és biztonságos környezete egyre vonzóbbá válhat a nemzetközi utazók szemében a következő egy-két évtizedben. Ha a turizmus szereplői időben reagálnak a változó igényekre és tudatos fejlesztésekkel alkalmazkodnak, Magyarország mindenképpen a jövő nyertesei közé kerülhet. A coolcation tehát nemcsak alkalmazkodás, hanem stratégiai lehetőség is a fenntartható és egyenletes turizmusépítésben.