Izrael célzott csapást mért Irán több katonai és nukleáris létesítményére. A békét hosszú évtizedek óta nélkülöző Közel-Kelet így ismét egy eszkalációs spirál küszöbére került. A brent típusú olaj ára a 60 dolláros szintről néhány óra alatt 75 dollárra emelkedtek, olyan lendülettel, amilyet legutóbb az orosz–ukrán háború kitörésekor tapasztalhattunk. A térségben van a Hormuzi-szoros, a világ olajkereskedelmének főütőere, amelyen a globális olajszállítmányok több mint 20%-a halad keresztül. Számos lehetséges forgatókönyv van az asztalon, amely komoly hatással lehet Európa energiabiztonságára nézve.

Történelmi előzmények – egy régóta lappangó tűzfészek

2025. június 13-án hajnalban új fejezet kezdődött az Izrael és Irán közötti ellenséges viszony történetében. A konfliktus gyökerei a 90-es évekig nyúlnak vissza, amikor a két ország rivalizálása elsősorban „proxy-háborúkban” bontakozott ki. Ennek egyik csúcspontja a 2006-os libanoni háború volt, amelyben az Irán által támogatott Hezbollah 34 napon át harcolt Izrael ellen.

Azóta Jemen, Irak és Szíria is hadszíntérré vált: mindkét fél közvetett és közvetlen eszközökkel igyekezett saját érdekeit érvényesíteni. A legutóbbi jelentősebb eszkalációra tavaly került sor, amikor egy teheráni merényletet követően Irán ballisztikus rakétákat indított Izrael felé. Az USA és nyugati szövetségesei akkor segítettek az elhárításban, Izrael pedig válaszcsapásokat hajtott végre.

A mostani támadás azonban minden eddiginél nagyobb feszültséget gerjeszthet a térségben. Irán évtizedek óta többen azzal vádolják, hogy titokban atomfegyver kifejlesztésén dolgozik. A nemzetközi közösség ezt ellenőrzésekkel, szankciókkal, míg Izrael célzott merényletekkel próbálta visszaszorítani. Most úgy tűnik, a diplomáciai türelem elfogyott.

Gazdasági következmények

Noha Donald Trump az utolsó pillanatig a diplomáciai megoldást szorgalmazta, Izrael saját védelmére hivatkozva megelőző csapást mért, vélhetően az iráni nukleáris kapacitások „megbénítása” érdekében. A felek azokat kölcsönös légicsapásokat hajtottak végre egymás ellen, aminek következtében az olajárak meredeken emelkedtek. Irán a globális kőolajkitermelés 4–5%-át adja, és bár a szankciók miatt ezt leginkább Kína használja fel, ennek kiesése is komoly árfelhajtó hatással bír.

A Hormuzi-szoros – a világ egyik legszűkebb, mégis legforgalmasabb olajútja

Kép: Napi áthaladó energiahordozó-mennyiség a Hormuzi-szoroson

A Perzsa-öblöt kettévágó Hormuzi-szoros, amely Kuvaitot és az Egyesült Arab Emírségeket választja el Irántól, stratégiai fontosságú. A világ olajszállításainak mintegy ötöde itt halad át, egy olyan tengeri folyosón, amely legkeskenyebb pontján alig 40 kilométer széles. Irán a térségben lévő saját katonai bázisainak köszönhetően könnyedén képes lehet blokádot állítani, ami geopolitikai szempontból aggasztó forgatókönyv.

Irán már többször fenyegetett a szoros lezárásával, ami beláthatatlan következményekkel járna nemcsak a térség, hanem az egész világ gazdaságára. Európa szempontjából a legaggasztóbb tényező az LNG-szállítmányok biztonsága. Katar – a világ harmadik legnagyobb LNG-exportőre – kulcsfontosságú partner, esetleges kiesése súlyosan érintené az orosz olajról és földgázról leválni kívánó Európát.

Fenyegető regionális dominóhatás

Az áremelkedést mégis elsősorban a kiszélesedő regionális konfliktus rémképe hajtja fel. Izrael és Irán nem szomszédos országok, így egy-egy támadás több nemzet légterén keresztül zajlik. A korábbi iráni rakétatámadások során Jordánia és az Egyesült Államok is részt vett az elhárításban, Irak pedig, amely a világ ötödik legnagyobb olajtermelője, nemcsak a légtér miatt, de számos amerikai bázisa révén is kulcsszereplő.

Irán egy esetleges amerikai, Izrael-barát állásfoglalás esetén megtorlással fenyegeti az amerikai bázisokat és érdekeltségeket, valamint azokat a térségbeli országokat, amelyek bármilyen módon akadályoznák válaszcsapásait. Különösen veszélyeztetett Irak, illetve veszélyben lehetnek az Öböl-menti államok is: Kuvait, Katar és az Egyesült Arab Emírségek, melyek mind kulcsszerepet töltenek be a nemzetközi energiaellátásban.

Magyarország többször is hangsúlyozta az energiaellátás diverzifikációjának fontosságát. A jelenlegi konfliktus rávilágít, hogy ez nemcsak gazdasági, hanem nemzetbiztonsági kérdés is. A brüsszeli elképzelés, miszerint 2027-ig leválnánk az orosz földgázról és kőolajról, most még súlyosabb kockázatokat rejt magában. Alternatív útvonalak híján nemcsak Magyarország, de egész Európa energiabiztonsága csökken. Az EU 18. szankciós csomagja például a kőolaj hordónkénti árának felső határát 60 dollárról 45-re csökkentené. Csakhogy az árak már most 75 dolláron állnak, és a JP Morgan szakértői szerint hamarosan 120–130 dollárra is emelkedhetnek. Az egyre kockázatosabb ellátásbiztonsági környezetben az uniós ársapka ötlete ismét egy átgondolatlan és életszerűtlen kezdeményezésnek tűnik. Nem csoda, hogy az uniós energiapolitika friss fejleményei alapján már nem csak Magyarország és Szlovákia, de Bulgária, Franciaország és Belgium is óvatosabban beszélnek az orosz energiahordozóról való leválás szükségességéről és várható menetrendjéről.

Források:

https://theweek.com/defence/how-the-2006-israel-lebanon-war-set-the-stage-for-2024

https://www.congress.gov/crs-product/IF12106

https://www.statista.com/chart/18109/seaborne-oil-transiting-possible-chokepoints/

https://www.iea.org/reports/world-energy-outlook-2024/overview-and-key-findings
https://www.reuters.com/world/china/oil-prices-jump-more-than-4-after-israel-strikes-iran-2025-06-13/
https://www.reuters.com/business/energy/european-commission-unveils-18th-package-russia-sanctions-aimed-energy-military-2025-06-10/