A környezetvédelem és a klímaváltozás témája már legalább másfél évtizede uralja a tudományos világot a médiát és a közbeszédben is jelen van. Szakpolitikai szempontból meghatározó elemzések, melyek közül talán az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) beszámolói a legismertebbek és különböző nemzetközi események, mint például az évente megrendezésre kerülő ENSZ éghajlatváltozási konferencia, önmagukban is felhívták a figyelmet a klímaváltozás problémájára. Az orosz-ukrán háború és annak gazdasági – elsősorban energetikai – kérdései azonban olyan mély hatást gyakoroltak az elmúlt esztendőben Európára, hogy az itt élő emberek hozzáállását is átalakította az élet kulcsfontosságú kihívásaival kapcsolatban.
Jelen írásban megvizsgáltuk, hogy az elmúlt két esztendőben melyek voltak azok a problémák, amiket az EU 27 tagállamában élők a legfontosabbnak tartottak és összehasonlítottuk 5 reprezentatív Eurobarometer felmérést, melyet a 2021-ben és 2022-ben publikáltak (1. ábra). Az 5 egymást követő időszakban különböző társadalmi és demográfiai csoporthoz tartozó válaszadót interjúvoltak meg és – többek között – azt a kérdést tették fel, miszerint
Az elmúlt időszakban készült Eurobarometer felmérések szerint a klímaváltozás elleni küzdelem mindig az első 5 olyan téma között volt, melyre a válaszadók legfontosabbként tekintettek. A 2021/22-es év telén végzett felmérésen az első helyen szerepelt.
1. ábra: Legfontosabb problémák, amelyekkel az EU szembesül az Eurobarometer felmérések alapján
Az Európai Unióban 2020/21 telén[1] váltak a legtöbben a koronavírus-járvány áldozatává, a statisztikák (2. ábra) szerint naponta kb. 3500 új halálesetet regisztráltak 2021 decemberében és 2022 januárjában[2]. Érthető, hogy a megkérdezettek java része aggódott az egészségügyi állapotok miatt és ebben az időszakban az egészség megőrzése regionális szinten elsődlegessé vált.
2. ábra: Napi új igazolt COVID-19-halálesetek száma az EU-ban
2021 tavaszán felvett adatokból is látszik, hogy a Covid-19 veszélyhelyzet miatt átmeneti gazdasági lassulást tapasztaltak az emberek.[3]
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2021 augusztus 7-én tette közzé a világ vezető éghajlatkutatói által készített 6. klímaváltozási jelentésének első kötetét[4], aminek fő üzenete széles körben elterjedt, miszerint az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok gyors és nagymértékű kibocsátás-csökkentésére lenne szükség globálisan, hiszen a megszabott 1,5 ⁰C-os átlaghőmérséklet emelkedés – a jelenlegi tendenciákat szemlélve – elkerülhetetlennek tűnik. Ugyanebben az évben tartották meg a COP26 klímakonferenciát Skóciában. Bár a klímacsúcs valódi áttörést nem hozott, eredménye a Glasgow -i Klímaegyezmény volt, amiben az aláíró felek vállalták, hogy fokozatosan csökkentik a kőszénfelhasználásukat. A jelentés és a konferencia is felhívta a figyelmet arra, hogy a klímavédelem mindannyiunk érdeke és felelőssége, valószínűsíthető, hogy a Covid-19 után és a háború kitörése előtti időszakban ennek tudható be, hogy a klímaváltozás és a környezetvédelem nagyobb figyelmet kapott.[5]
Az IPCC jelentéséről és a COP26-ról itt és itt olvashatnak bővebben.
2022 második felében készült Eurobarometer felmérésekből[6]; [7] kiderült, hogy a háború súlyos pénzügyi következményekkel járt a válaszadók többsége számára, az európai állampolgárok jelenleg az emelkedő árak, az infláció, a megélhetési költségek miatt aggódnak leginkább. A legutóbbi felmérést vizsgálva, míg 18 tagállamban (pl. Írország, Portugália stb.) ez jelenti a legjelentősebb kihívást a lakosság számára, addig Magyarországon – több tagállammal együtt – az energia ellátásbiztonsági kérdést említették a legtöbben. Megélhetésen túl tehát az energia ellátásbiztonság a második olyan fontos probléma, melynek alakulása aggodalomra adhat okot. A prioritási sorrendben harmadik helyre került a nemzetközi politikai helyzet, ezt követik a gazdasági problémák, míg a környezet és klímaváltozás kérdésköre az ötödik helyre szorult vissza (1. ábra).
Feltételezhető, hogy az első négy kihívás között szoros összefüggés van, hiszen a 2022. február vége óta tartó háborús helyzet és az EU-s szankciók következményeként drasztikus energiapiaci átrendeződések vannak jelenleg is folyamatban, ami Európa szerte hozzájárul a növekvő inflációhoz és gazdasági nehézségekhez.
Több kutatás is alátámasztja, hogy a fiatalok jövőképét jelentősen meghatározza, hogy a klímaváltozás már napjainkban is tapasztalható, emiatt a fiatalabb generációk nagyobb hajlandóságot mutatnak a környezettudatos magatartásra.
A legutóbbi felmérés képet adott arról is, hogy elsősorban mely társadalmi csoportok által fontos kérdés a klímaváltozás. Jellemző módon a diákok (26%) és a vezető pozícióban dolgozók (24%) illetve más megközelítésben, de ehhez hasonlóan a magukat a felső osztályhoz (23%) és felső középosztályhoz soroló válaszadók (27%) említik a legfontosabb kérdések között a klíma- és környezetvédelmet.
Szintén az elmúlt évben készült egy felmérés[8], ahol 15 és 30 év közötti európai fiatalokat kérdeztek meg az Uniót érintő témákkal kapcsolatban. Arra a kérdésre, miszerint mely főbb témákra kellene összpontosítani, holtversenyben (34-34%) a mentális és fizikai egészség és jólét javítása, valamint a környezetvédelem és a klímaváltozás elleni küzdelem volt az, amit legtöbben megjelöltek válaszként (3. ábra).
3. ábra: EU27 fiataljainak prioritásai– 2021 szeptember
A fiatalok klímaváltozással kapcsolatos attitűdvizsgálatáról itt olvashattak bővebben.
Az uniós közösség a globális ÜHG emisszió mindössze 8%-áért felelős és ez az arány csökkenő tendenciát mutat, a nettó kibocsátás 31%-al csökkent 1990 és 2020 között. A hatások azonban így sem kerülik el a régiót, a WHO novemberben megjelent jelentése szerint Európában az elmúlt 30 évben a globális átlag kétszeresére emelkedett a hőmérséklet. Világviszonylatban – az alkalmazkodási képességeket összehasonlítva – Európa rendelkezik a legfejlettebb technológiákkal és módszerekkel, az éghajlatváltozás negatív hatásainak a kivédésében, köszönhetően a legambiciózusabb céloknak és a hatékony szabályozásnak. Ettől függetlenül még egy ilyen jól felkészült régió is ki van téve a szélsőséges időjárási események hatásainak.
Természetesen nem aggódhatunk állandóan mindenért, ezt támasztja alá a „finite pool of worry” elmélete is, mert az erre fordítható pénzügyi és mentális kapacitásaink előbb-utóbb kimerülnek. Ennek hatására a globális problémák helyett inkább azokkal kezdünk csak törődni, melyek közvetlenül érintenek minket. De az aggódás egyébként sem jelent önmagában megoldást, illetve nem is állítható, hogy egyénileg kellene megoldási stratégiát kidolgozni a globális szintű, komplex problémákra.
