Panelbeszélgetés a szivacsvárosokról az MCC-ben

A rendezvény célja az volt, hogy gyakorlati és elméleti szempontból is körüljárja, miként lehet a településeket ellenállóbbá tenni – különösen a hirtelen lezúduló csapadék és az elhúzódó száraz időszakok tekintetében.

A beszélgetést Kovács Erik, az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója moderálta, aki bevezetőjében hangsúlyozta: a városok vízmegtartó képességének növelése nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági és társadalmi kérdés is és hazánkban is egyre több településen jelennek a modern várostervezési és fenntartható gyakorlatok.

A panelbeszélgetés főbb témái és gondolatai:

· Mitől válik egy város „szivaccsá”? A résztvevők egyetértettek abban, hogy a szivacsváros nem egyetlen technológiai megoldást jelent, hanem egy komplex szemléletváltást. Lényege, hogy a városi terek – parkok, utcák, zöldtetők, burkolatok – képesek legyenek az esővíz ideiglenes megtartására és hasznosítására, ahelyett hogy elvezetnék azt.

· Szőllősi Gábor, a Gardenfutura Kft. alapítója, az év agrárinnovátora gyakorlati példákon keresztül mutatta be, hogyan lehet zöldfelületekkel és növényzettel borított rendszerekkel (pl. esőkert, zöldtető, városi bioswale) fokozni a vízmegtartást.

· Liptay Gábor, a GLOBE System Project Solution ügyvezetője nemzetközi és hazai gyakorlatokat ismertetett, köztük indiai, európai és magyar szivacsváros-projekteket, hangsúlyozva, hogy az adaptáció sokszor kis léptékű beavatkozásokkal kezdődik, de hosszú távon rendszerszintű változást hozhat.

· Fülöp Bence, a Trinity Enviro ügyvezetője a műszaki és rendszertervezési aspektusokat emelte ki. Külön figyelmet szentelt annak, hogyan lehet a meglévő városi infrastruktúrába utólag integrálni vízmegtartó megoldásokat.

A beszélgetés során elhangzott, hogy Magyarországon is egyre nagyobb az érdeklődés a természetalapú megoldások iránt, de ezek gyakorlati elterjedéséhez szükség van a szabályozási környezet és az önkormányzati szemléletváltás támogatására is.