A klímaváltozás biológiai és kulturális értelemben is hatással van a gyermekvállalásra. A szennyezett vizek és levegő, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban használt kemikáliák, a mikroműanyagok mind rontják egészségi állapotunkat és növelik a meddőség kockázatát. A gyermekek azonban sokszor ideológiai okokból, az éghajlatváltozásra való hivatkozással miatt nem születnek meg.

Ezekről a kérdésekről is szó esett a Termékenységtudatosság hetének győri állomásán. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) által a Széchenyi Egyetemen 2025. április 10-én megrendezett eseményen Dr. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyász szakorvossal és Kitta Gergellyel, a Klímapolitikai Intézet kommunikációs és stratégiai vezetőjével Szomszéd Orsolya az OKFŐ főosztályvezetője beszélgetett.

Kitta Gergely a rendezvényen többek között elmondta, hogy a klímaváltozás szempontjából a gyermekvállalást érdemes pozitívan szemlélni. Az antinatalista (születésellenes) mozgalmak képviselői előszeretettel tekintenek ökolábnyomként, szén-dioxid kibocsátóként a gyermekekre, pedig a következő generáció képviselői az éghajlatváltozás megoldásának kulcsát jelenthetik. Az embert nem szabad kizárólag a klímaváltozás felelőseként nézni, az ember ugyanis az egyetlen lény, amely képes mások érdekét szem előtt tartani, más élőlényekért felelősséget vállalni, és akár más fajokat megvédeni a kihalástól.

Divatos ma azzal érvelni, hogy a Föld túlnépesedett, az emberi túlfogyasztás kizsigereli bolygónk erőforrásait. Az éremnek azonban van egy másik oldala, amiről elfelejtünk beszélni. A Föld népessége az 1960-as években 2,5 milliárd fő volt, ma 8,5 milliárd, a különböző tudományos intézetek, vagy az ENSZ becslései szerint a populáció szintje 10,5 milliárd fő körül tetőzik majd 2080 és 2100 között. Ez azt jelenti, hogy a következő hatvan évben csak negyed annyi ember születik majd, mint az előző hat évtizedben. A következő nemzedék már egy olyan világba születik bele, ahol nem a túlnépesedés, hanem a megállíthatatlan népességfogyás problémáját kell majd orvosolni.

A túlnépesedés oka ugyanis nem a sok gyermek, hanem a várható élettartam kitoldása. Az európai kontinens az üres bölcsők kontinensévé fog válni, ahol az előrejelzések szerint egy németországnyival kevesebb ember él majd 2100-ra, mint ma, és ahol a lakosság 70 százaléka nyugdíjaskorú lesz. Ilyen körülmények között nem a környezeti hatások válnak majd a legfontosabbá, hanem az, hogy az európai gazdaság, társadalom és kultúra a ma ismert formájában meg fog szűnni.