Dr. Zay Balázs vezető kutatónk a zalaegerszegi MCC-ben adott elő a megújuló energiatermelés buktatói címmel.

Elhangzott, hogy az utóbbi években a napelemtelepítések ütemét tekintve az EU élmezőnyébe tartoztunk. Nagyságrendileg már elértük a korábbi 2030-as 6000 MW-os célkitűzésünket.

A gyors növekedés kihívások elé állította a villamosenergia-hálózatot. A kormány a következő években 600 milliárd Forintot tervez hálózatfejlesztésre költeni.

A hazai akkumulátorgyárak nem csak az autógyárak kiszolgálásában, hanem a villamosenergia-hálózat kiegyenlítésében részt vevő akkumulátorparkok kiépítésében is fontos szerepet kaphatnak. A hazai gyártás árelőnyt is biztosít a itthoni vevőknek, ami csökkenti a hazai szereplők terheit.

A Napenergia Plusz Program az átlag felett fogyasztó nagy családok számára lehet ideális, a 8kWh-s tárolókapacitás az év nagy részében önellátást biztosít a nyertes pályázónak.

Nincs ingyen energia, a háztartási méretű kiserőművek tulajdonosai a szaldó elszámolásban télen úgy használják a villamosenergia-hálózatot, hogy ennek költségét a többi fogyasztó fizeti meg.

Be kell látnunk, hogy a napenergia nem alkalmas arra, hogy a téli fűtésünkhöz az energiát biztosítsa.

A földgáz és a fatüzelés alternatíváját a levegő-víz és a levegő-levegő hőszivattyú alapú megoldások jelentik, amihez a kedvezményes H-tarifa is igényelhető. A földszondás és egyéb földhőt hasznosító megoldások energetikai szempontból valóban még hatékonyabbak, de családi beruházás esetén ár-érték arányban mégis alulteljesítenek.

A geotermikus hőenergia hazánkban a távfűtésben tud környezetbarát alternatívát jelenteni. Bár itthon is létezik villamosenergiát termelő geotermikus erőmű, a technológia hazai felfuttatásához nem megfelelőek a feltételek. Itthon a vízenergia kaphatna nagyobb szerepet az energiatermelésben.