Az MCC Klímapolitikai Intézete minden évben csatlakozik a Fenntarthatósági Témahéthez, ahol hiánypótló, mégis könnyen befogadható szakmai előadásokat tart az eseményhez csatlakozó iskolák diákjai számára.
A jubileumi 10. Fenntarthatósági Témahét megszervezésére 2025. április 7-11. között került sor, struktúrája és lebonyolítása az elmúlt évek sikeres gyakorlatát követte.
A Témahét projektgazdája a Belügyminisztérium Köznevelési Államtitkársága, kiemelt támogatója a Kék Bolygó Alapítvány, fővédnöke Áder János, a program szervezője az Alapértékek Nonprofit Kft. A Témahetet számos szakmai partner támogatta, egyetemek, nagyvállalatok, civil szervezetek, szakmai szervezetek.
A 2025-ös Témahét fókuszában a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság kérdéseiből:
- a talaj és biodiverzitása,
- a mesterséges intelligencia,
- illetve a zöldenergia-források,
- a fenntarthatóság mindhárom kérdéskörét átfogó komplex témaként a fenntartható fogyasztás-fogyasztóvédelem
- és a hulladék-szelektív hulladékgyűjtés állt.
Lehet-e jó üzlet a fenntarthatóság?
Dr. Besenyei Mónika, a Klímapolitikai Intézet igazgatója a „Lehet-e jó üzlet a fenntarthatóság?” kérdést járta körül a hallgatók bevonásával. Még mindig az egyik leggyakoribb tévhit, hogy ha valami fenntartható, akkor az gazdaságtalan is egyben. Számos, az előadáson is ismertetett példa azonban azt mutatja, hogy a fenntarthatóság nemcsak „jófejség”, vagy külső kényszer, aminek meg kell felelni, hanem az okos stratégia is.
Egyre többek számára elérhető és ismert eszköz (pl. a digitalizáció, a web 2.0, közösségi média stb.) áll már rendelkezésre, aminek segítségével kisebb környezeti hatással lehet pozitív társadalmi hatásokat elérni. Nem az a kérdés, tehát, hogy „lehet-e jó üzlet”, hanem hogy a lehetőségekkel élve, a lehető legjobb fenntartható vállalkozást üzemeltessük, vagy indítsuk útjára.
Az előadás során különböző alapfogalmakat és ezek következményit is megvitatták a jelenlévők, mint például, hogy mi a különbség az erős és a gyenge fenntarthatósági modell között.
A beszélgetés során kiderült, hogy a diákok egy része szívesen indítana saját vállalkozást (ahogyan ez jellemző erre a korosztályra). Legtöbben olyan vállalkozáson gondolkoznak, amivel valami hasznosat tudnának adni a társadalomnak, és nem csak a gyors meggazdagodás motiválja őket.
A fenntartható energiatermelés buktatói
Zay Balázs „A fenntartható energiatermelés buktatói” címmel tartott előadást középiskolás diákok számára. Előadásában bemutatta, hogyan lett Magyarország az első az Európai Unióban napenergia részarányát tekintve, és hogy ez milyen új kihívások elé állítja a hazai villamosenergia-rendszert. Ismertette, hogy a napenergia-termelés növekedése milyen nehézségeket okoz az energiaellátás kiegyensúlyozásában, az áramhálózat stabil működtetésében, illetve az energiatárolás megoldásaiban. Példák segítségével rávilágított arra is, hogy ezek a problémák milyen hatással lehetnek a jövő energiapolitikájára, és hangsúlyozta, hogy a fenntarthatóság érdekében elengedhetetlen a rendszer fejlesztése és az innovatív megoldások alkalmazása.
Fenntarthatóság és klímasemlegesség 2050-re?
Fenntarthatóság és klímasemlegesség 2050-re? – címmel tartott interaktív előadást Dr. Toldi Ottó vezető kutatónk a Fenntarthatósági Témahét keretében. A diákokat elsősorban az érdekelte, hogy van-e remény és megvalósítható-e a klímasemlegesség 2050-re, és ha igen hogyan. Hiszen nem túl sok optimizmusra adnak okot az előjelek.
Az ENSZ adatai szerint 2100-ra 9,4-12,7 milliárdra növekvő emberi népességet a jelenlegi műszaki-technológiai szinten lehetetlen lesz fenntarthatóan egészséges élelmiszerrel, tiszta ivóvízzel és energiával ellátni. Szinte minden olyan technológia amivel ma rendelkezünk intenzívebb használat esetén növeli az ÜHG kibocsátást.
Teljes és mély gazdasági átalakulás kell tehát a fenntarthatóság és a karbonsemlegesség eléréséhez, úgy, hogy az ehhez szükséges alacsony-karbon technológiák még a tervezőasztalon sincsenek ott. Az előadás arról szólt, hogy várhatóan milyen innovációk, fejlesztések teszik majd elérhetővé a fenti célokat.
A mesterséges intelligencia (AI) szerepe a klímaváltozás kutatásában és a környezetvédelemben
Kovács Erik a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója "A mesterséges intelligencia (AI) szerepe a klímaváltozás kutatásában és a környezetvédelemben" címmel tartott előadást általános és középiskolai diákoknak. Az előadásban bemutatta, mi a mesterséges intelligencia (Ai), és hogyan segíti a klímaváltozás kutatását és az arra adott válaszokat. Ismertette, miként alkalmazzák az AI-t előrejelzések készítésére, az energiaellátás optimalizálására, a mezőgazdaság fejlesztésére és a környezetszennyezés megelőzésére. Példákon keresztül rámutatott arra is, hogy az AI miként támogatja a klímapolitikai döntéshozatalt és a fenntartható jövő megteremtését.
Talajélet megvédése a kertben
Kertészkedni menő, de nem mindegy, hogyan csináljuk, különösen, ha talajművelésről van szó. Szebenyi Péter a Fenntarthatósági Témahéten tartott előadásában a talajélet fontosságára és annak megőrzésére hívta fel a figyelmet. A középiskolásoknak szóló prezentáció során számos hasznos kerti praktikát és trükköt osztott meg a megjelent fiatal kertészkedők számára. Különös figyelmet fordított a divatkertészkedés árnyoldalaira: egyes kerti influenszerek fogyasztást ösztönző, nem környezetbarát hozzáállására, valamint a műanyagok kerti felhasználásának káros hatásaira is felhívta a figyelmet.
