A biológiai sokféleség fontossága kapcsán került megrendezésre Montreálban a COVID-19 járvány miatt két év csúszással 2022. december 7. és 19. között az ENSZ biodiverzitási konferencia, immáron a 15. esemény (COP15).
Közel 190 ország tisztviselői, gazdasági és tudományos képviselői vettek részt a COP15 -ön. A politikai képviselők többségükben elfogadták, hogy a biológiai sokféleség védelmének prioritást kell élveznie. A klímaváltozás, az élőhelyek elvesztése és a környezetszennyezés miatt becslések szerint évtizedeken belül egymillió növény- és állatfaj végleg eltűnhet a bolygóról.
A világ nyolcmilliárdos népessége rendszeresen mintegy 50 ezer vadon élő faj életterét károsítja és veszélyezteti. A környezeti és természeti pusztításon túl, komoly aggodalmukat fejezték ki a szegény országok, mivel minden ötödik ember élelme és jövedelme függ ezektől a fajoktól és életközösségektől.
Konferencia a biológiai sokféleség megőrzéséért
Az 1994 óta megrendezésre kerülő találkozók eddig jelentős áttörést nem hoztak, a leginkább környezet- és természetszennyező, tájátalakító országok (Kína, USA, Oroszország, afrikai országok) nem tartották be az ígéreteket, hasonlóan az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáin hozott döntésekhez.
Azonban a 2022-es találkozón a kínai elnökségnek sikerült áttörést elérnie a biológiai sokféleség megőrzése és védelme érdekében. Egyrészt a megállapodás tervezete alapján 2030-ig különböző forrásokból (ezt még nem sikerült meghatározni) 200 milliárd dollárt kellene előteremteni a biológiai sokféleség védelmére. További 500 milliárd dollárt más támogatások fokozatos kivezetésével vagy reformjával akarnak előteremteni erre a célra az egyetértő országok.
Ezenfelül 2025-ig évente 25 milliárd dollárral támogatnák a sérülékeny biodiverzitással rendelkező feltörekvő, szegény országokat, melynek keretét 2030-ra évente 30 milliárd dollárra emelnék. A megállapodásban megfogalmazzák a felek, hogy elismerik az őslakos közösségek jogait, és biztosítani kívánják, hogy részesei lehessenek a későbbiekben a döntéshozataloknak.
Az ENSZ biodiverzitási konferencia megállapodásának főbb pontjai:
- Az ökoszisztémák védelme, minimum a jelen állapot fenntartása és a korábbi állapotokhoz hasonló helyreállítása, beleértve a fajok kihalásának megállítását és a genetikai sokféleség fenntartását.
- A biodiverzitás „fenntartható használata” – alapvetően annak biztosítása, hogy a fajok és élőhelyek biztosíthassák az emberiség számára általuk nyújtott szolgáltatásokat, például élelmet és tiszta vizet.
- Annak biztosítása, hogy a természetből származó erőforrások előnyeit, például a növényekből származó gyógyszereket, igazságosan és egyenlően osszák el az országok.
- A felek szerint biztosítani kell, hogy a támogatási pénzek oda kerüljenek, ahol szükség van rájuk és ne korrupt vezetőknél kössenek ki.
Az egyezményben a biológiai sokféleség szempontjából jelentős szárazföldek és vizek 30 százalékának 2030-ig történő védelmét garantálják. Jelenleg a szárazföldek 17 százaléka, a tengerek tíz százaléka áll védelem alatt.
Amennyiben sikerül betartatni és megvalósítani a Kunming-Monteráli Egyezményben foglaltakat, akkor talán megállítható, de legalább mérsékelhető az ember által okozta környezetpusztítás és annak negatív hatásai a biodiverzitás szenzitív rendszerén.
Az emberek szerte a világon reménykedhetnek valódi előrelépésben a biológiai sokféleség csökkenésének megállításában. A kérdés már csak az, hogy nem túl késő már cselekedni, illetve átlép-e a végrehajtási szakaszba globálisan, vagy ismételten ígérgetések sorát hallhattuk egy újabb ENSZ-COP találkozón?
Miért fontos a biodiverzitás megőrzése?
A biodiverzitás a Földön élő több milliárd egyedi és társas élő szervezet összessége és a közöttük létrejövő kölcsönös viszony együttese. E szervezetek életünk alapvető részei, ugyanakkor folyamatosan természetes és ember okozta kockázatnak vannak kitéve. A biodiverzitásra nehezedő legfőbb nyomás a talaj-, víz-, levegő- és zajszennyezés, a földhasználat (pl. erdőirtás, mezőgazdaság, urbanizáció), a természeti erőforrások kiaknázása, úgymint a túlhalászás, az orvvadászat, az éghajlatváltozás, és az invazív idegen fajok.
Támogatja az éghajlatváltozás elleni küzdelmünket és az ahhoz való alkalmazkodást, és hozzájárul a természeti veszélyek hatásainak csökkentéséhez. Hanyatlása tehát alapvető következményekkel jár a társadalomra, a gazdaságra és az emberi egészségre nézve.
