A Mathias Corvinus Collegium (MCC) idén is képviseltette magát az ENSZ klímakonferenciáján Egyiptomban, a COP27-en. Az eseményen a Klímapolitikai Intézet munkatársai és az MCC diákjai vettek részt, akik a résztvevő országok kiállítóival, a fenntarthatóságot szem előtt tartó vállalatok képviselőivel, civil szervezetekkel és az ENSZ világszervezeteivel (pl. FAO, IPCC) egyeztettek.
Az interjúk során az egyetemi hallgatók 2 fős csapatokban dolgoztak, és munkájukat az Intézet kutatói segítették. Az utazás fő célja volt a hallgatók előtt feltárni, hogy a nemzetközi egyezmények és tagállami vállalások ellenére miért növekszik az üvegházhatású gázok kibocsátása, hogyan lehet csökkenteni, milyen további lépések szükségesek a kibocsátások csökkentése és az alkalmazkodás érdekében.
COP27 célja
A COP27 célja felgyorsítani az éghajlatváltozás elleni fellépést a kibocsátás-csökkentés, a fokozott alkalmazkodási erőfeszítések és a megfelelő finanszírozás biztosítása révén. A tagállamok elismerik, hogy az „igazságos átmenet” továbbra is prioritást élvez a fejlődő országok számára.
A klímakonferencia legnagyobb eredménye egy kompenzációs alap létrehozása, amely a legsérülékenyebb országoknak nyújt támogatást. Ennek érdekében egy bizottság (Transitional Committee) is felállításra került, amely a jövő évi COP28-on tesz majd ajánlásokat a kompenzációs alap működtetésére, ill. az egyéb pénzügyi mechanizmusok alatti források mobilizálására vonatkozóan. Az Európai Unió tagországai többször kiemelték, hogy a közpénzek önmagukban nem lesznek elegendőek a klímaváltozás okozta veszteségek és károk kezelésére, ezért privát források bevonása is szükséges lesz.
Az ENSZ tagállamok folytatták a kétéves Glasgow – Sharm El-Sheikh munkaprogram (GlaSS) keretében elindított Alkalmazkodási Világcél meghatározását, melynek véglegesítése a COP28-on lesz esedékes. A COP26 keretében született döntés arról, hogy 2019 és 2025 között a fejlett országoknak meg kell duplázniuk az alkalmazkodási célú támogatásokat. Így 40 milliárd dollárt kell fordítani a fejlődő országok megsegítésére az éghajlati alkalmazkodásban, és ezen célok mellett az országok továbbra is kitartanak.
A UNFCCC Pénzügyi Állandó Bizottsága a jövő évi COP28-ra előrehaladási jelentést készít az alkalmazkodási finanszírozási cél teljesülésének állásáról.
A globális kibocsátás-csökkentési szintek növelése érdekében a COP26-on elindult mitigációs munkaprogram (MWP) célja 2030-ig végrehajtani az ambiciózus klímacélokat, így felére kell csökkenteni a globális kibocsátásokat. Ugyanakkor a COP27 Zárónyilatkozatának mitigációs vonatkozású részei elmaradnak a várakozásoktól, mert a kibocsátás-csökkentési szintre vonatkozóan nem tartalmaznak utalást. A globális kibocsátásoknak pedig legkésőbb 2025-ig kellene tetőzni, valamint a fosszilis tüzelőanyagok kivezetése terén sem mutatnak ambíciónövekedést az előző évhez képest.
Klímafinanszírozás terén a fejlett országoknak továbbra is törekedniük kell az évi 100 milliárd dolláros klímafinanszírozási cél elérésére 2025-ig, melyben a multilaterális fejlesztési bankoknak és a nemzetközi pénzügyi intézeteknek is aktív szerepet kell vállalniuk. Az országok emellett tovább folytatták a 2025 utáni időszakra vonatkozó „új kollektív számszerűsített klímafinanszírozási cél” meghatározását, amelyről a két év múlva esedékes COP29 keretében szükséges majd döntést hozni.
COP27 magyar sikere
Magyar sikerként értékelhető, hogy a COP27 Zárónyilatkozatába (Sharm El-Sheikh-i Végrehajtási Terv) először került be a „víz és klíma” fontossága. Korábban Áder János hívta fel a figyelmet a klíma-és vízválság okozta problémák megoldására és hangsúlyozta, hogy alkalmazkodni kell hozzá és a problémák megoldásához anyagi támogatásra van szükség.
