A környezeti fenntarthatósággal egyre több nonprofit szervezet és véleményvezér foglalkozik. Az Ifjúságkutató Intézet és a Klímapolitikai Intézet annak járt utána, hogy a magyar fiatalok mennyire ismerik a zöld témával foglalkozó civil szervezeteket és zöld aktivistákat.

Elsőként azt kérdeztük a 15–29 év közötti fiataloktól, hogy tudnak-e maguktól említeni bármilyen külföldi vagy hazai zöld szervezetet, mozgalmat, és ha igen, melyek ezek. Hazánkban a bírósági nyilvántartás szerint közel 2000 olyan egyesület, alapítvány, közalapítvány található, amelynek cél szerinti besorolása a környezetvédelemhez kötődik. Ezért volt meglepő, hogy kérdésünkre a fiatalok közel harmada nem tudott egyetlen zöld szervezetet sem mondani. A leggyakrabban megnevezett szervezet a Greenpeace volt, amelyet a fiatalok több mint fele (57%) említett. A második legtöbb említést a WWF kapta (18%), amelyet a Kék Bolygó Alapítvány (6%), majd a Fridays for Future (5%) követett a sorban. Az összes többi megnevezett környezetvédő szervezet a válaszolni tudók 2 százaléka között oszlott meg.

A környezetvédelmi influenszereknek még alacsonyabb az ismertségük. A fiataloktól azt kérdeztük, meg tudnak-e nevezni olyan külföldi vagy hazai személyt, aki sokat tesz a környezetvédelem ügyéért. Ezer válaszadóból mindössze 79-en, tehát a megkérdezettek 8 százaléka volt erre képes. Az említések harmadát (32%) kapta Greta Thunberg svéd zöld aktivista, negyedét (26%) Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány elnöke, a harmadik helyen pedig Puskás Péter színész, énekes, médiaszemélyiség végzett (10%), akit Leonardo DiCaprio hollywoodi filmsztár követett (7%). Az említetteken felül is hangzottak el még nevek, de ezen említéseknek az aránya elenyésző maradt.

A kutatás tanulsága, hogy miközben egyre több civil szervezet és személy azonosul a környezetvédelem vagy az éghajlatváltozás ügyével, a többség tevékenysége valójában nem érzékelhető a magyar ifjúság számára – kivéve a Greenpeace szervezetét, amelyet a fiatalok több mint fele azonosít a környezet védelmével. Ez természetesen nem minősíti sem a fiatalok által ismert, sem az ismeretlen szervezetek munkáját, de az biztos, hogy utóbbiak jóval többen vannak és a fiatalok elérésében kevésbé eredményesek. Az ifjúság körében a nemzetközi márkák összességében ismertebbek, mint a hazaiak, vagyis ezen a téren a magyar civileknek még bőven lehet tennivalójuk. 

Az Ifjúságkutató Intézet és a Klímapolitikai Intézet közös kérdőíves kutatása a magyarországi 15–29 évesek körében, 1000 fős reprezentatív minta alapján valósult meg.