Az illegálisan lerakott hulladékok problémája világszerte egyre súlyosabbá válik és komolyabb kihívást jelent az állampolgárok, az önkormányzatok, sőt, a kormányok számára is. Az illegálisan lerakott hulladék összegyűjtése és kezelése rengeteg pénzbe és munkaórába kerül, emellett környezeti és egészségügyi kockázatokat is rejt, hiszen káros hatással van az élővilágra. Az ilyen hulladékok leggyakrabban az építkezésekről, az ipari tevékenységekből, valamint a háztartásokból és lomtalanításokból származnak, amelyek jogellenesen kerülnek elhelyezésre az erdőkben, a folyókban, a szántóföldeken vagy egyéb elhagyott területeken. A kérdés az, hogy hogyan tehetnénk többet, hogyan lehetnénk hatékonyabbak az illegális hulladéklerakással szembeni harcban?

Az illegális hulladékok kezelése, illetve eltávolítása hatalmas kihívást jelent az állampolgárok, az önkormányzatok és a kormányok számára egyaránt, illetve komoly erőforrásokat igényel a probléma kezelése.

Az utóbbi hetekben egyre több hír jelent meg a sajtóban az illegális hulladéklerakásokról, amelyek alapján óriási mennyiségek hevernek parlagon, aminek fő oka lehet, hogy hulladék termelője vagy birtokosa „spórolni” kíván a hulladék szakszerű elszállításán és kezelésén. Legtöbbször üzletszerűen működik ez a tevékenység, kedvező ajánlattal elviszi egy „vállalkozó”, aki vélhetően megfelelő hatósági engedélyekkel sem rendelkezik, majd a hulladékkezelő létesítménybe való elszállítása helyett, illegálisan elhelyezi csendes helyen, a természetben. Az, hogy ezt problémát mai napig nem sikerült megoldani, azt jelzi, hogy nem kezeljük súlyának megfelelően az illegális hulladéklerakást. Nem feltétlenül a büntetések növelését kellene alkalmazni, hanem át kéne alakítani az ösztönzőrendszert. Az illegálisan lerakott hulladék elszállításához utólag rengeteg pénz és erőforrás szükséges, mert a nagy mennyiségek, valamint az egészségügyi kockázatok miatt markoló- és homlokrakodó gépekkel rakják fel kamionokra, majd végül elszállításra kerül a hulladéklerakóra. A veszteségek csökkenthetők, ha a keletkezés helyén körültekintően járnak el és a hulladékot szelektáltan gyűjtik össze. Így számos anyag újrafelhasználásra vagy újrahasznosításra kerülhetne. További probléma, hogy az illegálisan lerakott hulladékok akár évekig is szennyezhetik a környezetet mire elszállításra kerülnek. A különböző környezeti hatások miatt, mint a napsugárzás és az eső hatása, a műanyagok esetében kioldódhatnak addig kötött molekulák és kioldódhatnak belőlük a különböző mérgező és vegyi anyagok is. Egy PET palack lebomlási ideje 400-450 év is lehet, ez idő alatt folyamatosan szennyezi a talajt és a talajvizeket. Ennek következtében jelentős kockázatot jelent az élővilágunk számára.

Az illegálisan lerakott hulladékok összetételének jelentős része, a becslések szerint 50-70%-ban építési-bontási hulladék, ami jól mutatja, hogy az egyik fő problémát az építkezések és felújítások adják.

Kevesen tudják, hogy azoknak a magáningatlanoknak tulajdonosai is felelősségre vonhatók, akiknek a területére a hulladék lerakásra került abban az esetben, ha az elkövető személye ismeretlen marad, a hulladékról szóló 2012. évi CXXXL. törvény alapján. Célszerű ennek megelőzése érdekében különböző ingatlanvédelmi eszközöket alkalmazni, mint pl. kerítés, sorompó vagy kamerák kihelyezésével, amellyel jól beazonosítható az arra közlekedő gépjárművek rendszáma.

Kormányzati intézkedések

2021. március 16. napján lépett hatályba a Kormány 124/2021. (III. 12.) számú rendelete a hulladékgazdálkodási hatóság kijelöléséről, melynek értelmében a területi hulladékgazdálkodási hatóság, vagyis az illetékes megyei kormányhivatalok szervezeti egységei folytatják le a jogellenesen elhelyezett hulladék ügyében a hatósági eljárásokat, amely korábban a települési jegyző hatásköre volt. Kiemelt jogszabályi rendelkezés, hogy a 2012. évi C. Bűntető Törvénykönyv 248. §-a szerint, aki jelentős mennyiségű illegális hulladékot elhelyez, akkor 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ami bizonyos további súlyosbító feltételek - pl. jelentős mennyiségű veszélyes hulladék - fennállása esetén akár 8 évre is növekedhet.

A Kormány 250 millió forint értékben fejlesztette ki HulladékRadar applikációt, amelynek működési elve, hogy a rendszeren keresztül lehet bejelenteni, ha illegális hulladékot fedezünk fel egy területen, majd a feltöltött képek, helyadatok és információk során a hulladékgazdálkodási hatóság megindítja a hatósági eljárást. A HulladékRadar üzemelése óta 27 ezer felhasználó töltötte le az applikációt, ahova eddig összesen több mint 43.000 bejelentés érkezett.

Nem csak rendeletekkel, büntetésekkel érhető el az illegális hulladéklerakásának visszaszorítása, hanem a pozitív ösztönzés és példamutatás szemléletformáló hatását is ki kell használnunk!

Nemsokára idén is indul a TeSzedd!, az egyik legnagyobb önkéntes országos szemétszedési akció, amelynek keretében tavaly több, mint 40 ezer önkéntes mintegy 850 tonna hulladékot gyűjtött össze, közel 900 helyszínen országszerte. Az akció összekapcsolódik a fenntarthatósági témahéttel, ami a Föld napján, április 22-én kezdődik és április 28-ig tart. A program az Energiaügyi Minisztérium támogatásával, de az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. szervezésében valósul meg, amelyre idén április 11-éig lehet regisztrálni.

A Hulladékgazdálkodási Hatóság 2021 márciusi fennállása óta nagyságrendileg 320 ezer tonna illegális hulladékot szállított el, valamint a „Tisztítsuk meg az Országot” program keretében 165 ezer tonna hulladék került elszállításra az erre kijelölt, hatósági engedéllyel rendelkező lerakókba. Két év alatt eddig összesen több mint 485 ezer tonna illegálisan lerakott hulladéktól mentettük meg a környezetünket és az élővilágunkat.

Szakpolitikai javaslatok

A cél, hogy csökkentsük az illegális hulladéklerakók és a keletkezett hulladékok mennyiségét, valamint növeljük a hulladékok újrahasznosításának az arányát. Ezen célok megfelelése érdekében érdemes az illegálisan lerakott hulladékok jelentős részét kitevő építési-bontási hulladékok kezelésére vonatkozóan megfogalmazni a jövőben alkalmazandó intézkedések irányait:

Szabályozás és szankciók: Megfontolásra javasoljuk a szállítási és kezelési engedélyek kiadásának előírásait, az illegális hulladéklerakók büntetési tételeit, valamint a környezetvédelmi hatóságok ellenőrzéseinek lehetőségeit.

Környezetvédelmi nevelés: Fel kell készíteni a lakosokat arra, hogy a hulladékkezelés miért fontos, és hogyan lehet helyesen kezelni az építési-bontási hulladékokat. Az oktatás és a tájékoztatás segíthet csökkenteni az illegális hulladéklerakás problémáját.

Hulladékkezelő létesítmények: Létre kell hozni hulladékkezelő létesítményeket, ahol az építési-bontási hulladékokat megfelelően kezelik és tárolják. A megfelelő hulladékkezelő infrastruktúra csökkentheti az illegális hulladéklerakás előfordulását, minden vármegyében több hasznosító és átvevő telephelyet kell kialakítani. Újra kell gondolni a hulladéklerakás pénzügyi szabályozását is. Az elérhető legjobb gyakorlatok alapján a hulladéktermelőt érdekeltté kell tenni a hulladéka szakszerű és legális kezelésében.

Partnerség a magánszektorral: Partnerséget kell kialakítani a magánszektorral, hogy az építőipari vállalkozásokat bevonjuk az építési-bontási hulladékok kezelésébe.

Ösztönzők: Adókedvezményeket, támogatásokat, vagy más ösztönzőket lehetne nyújtani azoknak az építőipari vállalkozásoknak, akik a hulladékkezelési előírásoknak megfelelően kezelik az építési-bontási hulladékokat. Segítséget lehetne nyújtani a hulladék újrahasznosítására, például azzal, hogy infrastruktúrát és piacot biztosítunk az újrahasznosított anyagoknak.

Az újrahasznosított anyagokra vonatkozó adókedvezmény: Az újrahasznosított anyagok használatára adókedvezmény járhatna az építőipari vállalkozásoknak. Ez ösztönözni fogja az újrahasznosított anyagok felhasználását az építési projektek során, ami csökkentheti az építési-bontási hulladék mennyiségét.

Adókedvezmény a hulladékkezelési berendezések beszerzésére: Az építőipari vállalkozásoknak adókedvezményt lehetne nyújtani az újrahasznosítást és a hulladékkezelést elősegítő berendezések beszerzésére. Ez ösztönözni fogja a vállalkozásokat, hogy modern hulladékkezelő berendezéseket vásároljanak, ami hatékonyabb és környezetbarátabb módon segíti az építési-bontási hulladék kezelését és logisztikáját.

Adókedvezmény a hulladékmentes építkezéseknek: adókedvezmény járhatna azon építkezésekre, amelyek minimális mennyiségű hulladékot termelnek. Ez ösztönzi a vállalkozásokat, hogy csökkentsék az építési-bontási hulladékot, és javítja az építési projektek fenntarthatóságát.

Adókedvezmény a közös hulladékkezelésre: Az építőipari vállalkozásoknak adókedvezményt lehetne nyújtani, ha közösen valósítják meg az építőipari hulladékkezelést. A vállalkozásoknak ösztönözni kell a közös hulladékkezelési projektek létrehozását, ami csökkentheti a hulladékkezelés költségeit, és elősegíti az újrahasznosítást.

Fotó: Metropol