Eredményeink alapján egy a 2016-2017-es fűtési szezonban átélt hideg tél sem tudná hazánk földgázellátását veszélybe sodorni. Az ellátásbiztonság szavatolása érdekében számot kell vetnünk ilyen extrém forgatókönyvekkel is, akkor is, ha csak 8-10% az esélye, hogy ilyesmi bekövetkezik. Számításaink szerint hazánk összes földgázfogyasztása ebben az esetben minimum 0,69 milliárd m3-el-, ezen belül a lakossági fogyasztás minimum 0,58 milliárd m3-el nőne. Amennyiben változatlanul érkeznek majd a leszerződött földgáz mennyiségek és zavartalan lesz a gáztározóink feltöltése, hozzátéve, hogy az európai piacon sem lesz kritikus földgázhiány, az 2016-2017-eshez hasonló hideg teleket is meg tudjuk oldani, de természetesen nem mindegy, hogy milyen áron.
Magyarországi fűtési igény fogatókönyvek a fűtési foknapok alapján
Az eredmények összehasonlíthatósága érdekében olyan klíma- és földgáz felhasználási előrejelzéseket készítettünk, amelyek megfelelnek az IEA Never Too Early to Prepare for Next Winter: Europe’s Gas Balance for 2023-2024 c. tanulmányának a módszertanával, hiszen európai elemzésünk ezen alapszik. Ezért vagy teljes évekre, vagy csak a három téli hónap fűtési igényére vonatkozó forgatókönyveket vettünk alapul. A 2023-2024-es fűtési időszak várható földgázigényét úgy projektáltuk, hogy bázisidőszakként az 1991-2020 közötti fűtési foknapok átalgát vettük, negatív (extrém hideg: 2016-2017 december-január-február) és pozitív kontroll (extrém meleg: 2022-2023 december-január-február) mellett. A földgázigény meghatározásához pontos földgáz felhasználási adatokkal (összes és lakossági) rendelkezünk mind a kontroll-, mind a bázisidőszak tekintetében, az adatok forrása a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).
A fűtési foknap egy adott alaphőmérséklet (15,5 °C) mellett a napi minimum-, maximum- és középhőmérséklet figyelembevételével adja meg azt az energiamennyiséggel arányos hőmérsékleti értéket, amely egy adott napra szükséges ahhoz, hogy a belső környezetet egy meghatározott hőmérsékletre melegítse (Spinoni et al. 2015). Tehát minél hidegebb az idő, minél inkább eltér a léghőmérséklet a 15,5 fokos alaphőmérséklettől, annál több energia szükséges a belső környezet felfűtéséhez, s annál nagyobb lesz a fűtési foknap. Ezen foknap értékeket naponként összegezve megkapjuk a havi, vagy a teljes fűtési időszakra az éves fűtési foknap-összeget Celsius fokban kifejezve.
Bokros és Lakatos (2022) elemzése alapján Magyarországon az 1991–2020-as éghajlati normálidőszak alapján a fűtési foknapok évi összege átlagosan 2344°C-nak adódott. A legalacsonyabb értékek a déli országrészre tehetők, a Dél-Alföldre, a Maros-Körös közre, valamint a Dunántúl déli tájaira (2180-2260°C), mely érték egyre növekszik az ország északkeleti szeglete felé haladva a kontinentális klímahatás növekedésével egészen a 2500–2600°C értékekig. A tengerszint feletti magassággal csökken a napi közép-, maximum- és minimumhőmérséklet, így a fűtési foknapok nőnek. Ennek megfelelően magasabb értékeket tapasztalunk az Alpokalján, a Dunántúli- és az Északi-középhegység tájain. Az ország legmagasabb pontjain az évi 310 °C értékek is megjelennek.
Összességében elmondható, hogy a klímaváltozás hatására az egész országban csökkentek a fűtési foknapok éves, valamint havi összegei 1901 óta, a legnagyobb mértékben a hegyvidéki területeken és Nyugat-Magyarországon. A csökkenés az ország minden pontján jelentős, statisztikailag szignifikáns 1901 óta. A 2022-2023-as fűtési szezonban az átlagoshoz képest is lényegesen alacsonyabban alakultak a fűtési foknap értékek, ezért ezt 2022-2023 decembert-januárt-februárt választottuk pozitív kontrollnak (extrém meleg).
A fűtési foknapok 1991-2020 közötti átlaga a december hónapokban 450°C-, a januárokban 470°C-, a februárokban 380°C-nak adódott, ez összesen 1300°C, ami a teljes fűtési szezon fűtési foknapjainak 55,46%-a. Ehhez képest a 2022-2023 decemberének fűtési foknapja 384,3°C (-65,7°C), a januáré 339,2°C (-130,8°C), a februáré pedig 299,5 (-80,5°C) volt, összesen 1023°C, ami 78,69%-a az 1991-2020 évek átlagának.
2017 januárjának hideg időjárását az egész északi félteke cirkulációját meghatározó nagytérségű légköri folyamatok (makroszinoptikus folyamatok) alakították ki. A tartós hideg fennmaradásában azonban szerepet játszott a Kárpát-medence jellegzetes téli időjárási sajátossága, a megülepedett hideg levegő okozta hidegpárna (inverzió) gyakori megjelenése is.
2017. január 1-én az északi félteke cirkulációja az átlagos teleknek megfelelően, de az utóbbi másfél évtizedhez képest kissé hidegebb hemiszférikus légállapotot hozott létre. A téli hideg periódus nem illeszkedik az éghajlatváltozás tendenciáihoz, de az éghajlatkutatók véleménye szerint ez nem mond ellent a globális felmelegedés folyamatának. Egy a 2017 januárjához hasonló hideg télnek az esélye alacsony (10% alatti, de nem kizárható), 12 évente egyszer előforduló esemény a Kárpát-medence egészében. A megfigyelt tendenciák a jövőben is folytatódnak és a téli átlaghőmérséklet növekszik, ami nem zárja ki, hogy egy-egy hónap vagy évszak a sokéves múltbeli átlagnál hidegebb legyen.
Az előzőekben kiszámítottuk, hogy az extrém meleg 2022-2023-as téli hónapok jellemző fűtési foknap száma összesen 1023°C, a bázisidőszaké (1991-2020 közti átlag) 1300°C volt. Nézzük az extrém hideg télre (2016-2017 december-január-február) jellemző adatokat. Bokros és Lakatos (2022) adataiból visszakövetkeztetve a 2016 decemberi fűtési fokszám 530°C (+80°C) volt, a 2017 januári 670°C (+200°C), a 2017 februári pedig 480°C (+100°C). Ez összesen 1680°C, ami 129,23%-a az 1991 és 2020 közötti átlag decemberekének, átlag januárokénak és átlag februárokénak.
Nézzük, hogyan befolyásolta a 29%-al megnövekedett fűtési foknapszám az összes-, és ezen belül a lakossági földgázigényt? Az összes földgáz felhasználásunk 9,6 milliárd m3 volt 2016-ban, ezen belül a lakossági 3,08 milliárd m3 a teljes évre vetítve. Ha csak a téli hónapokat nézzük (december, január, február) akkor az összfogyasztás 5,32 milliárd m3-re, a lakossági 1,71 milliárd m3-re jön ki. Miközben a fogyasztás szerkezete nem változott a 2017-es téli összes földgáz felhasználás 5,32 milliárd m3-ről 5,7 milliárd m3-re nőtt, a lakossági 1,71 milliárd m3-ről 2,03 milliárd m3-re. A teljes 2017-es évre vetítve az összfogyasztás 0,69 milliárd m3-el növekedett (9,6 milliárd m3-ről 10,29 milliárd m3-re), aminek a nagy részét lakossági felhasználás tette ki 0,58 milliárd m3-es növekedéssel (3,08 milliárd m3-ről 3,66 milliárd m3-re). A 2018-as évben az éves fogyasztás visszaesett 9,8 milliárd m3-re, a lakossági pedig 3,3 milliárd m3-re.
Az extrém meleg 2022-23-as telet tekintve, a teljes évre vetített földgáz összfogyasztás 9,1 milliárd m3-re becsülhető, a lakossági pedig 3,2 milliárd m3-re. Azonban párhuzam nem vonható az 5-6-7 évvel ezelőtti helyzethez képest, mert a lakosság jövedelmi viszonyai jelentősen változtak időközben, a lakossági fogyasztás-növekedést ez is jelentősen erősítheti. Mégis, rövid távon a 2022-2023-as extrém meleg télhez hasonló fűtési szezonok és földgáz felhasználási tendenciák prognosztizálhatók egészen az új földgáztüzelésű erőművi blokkok 2026-2027-re datálható üzembe helyezéséig.
Tehát, egy a 2016-2017-es hideg télhez hasonló télen, melynek bekövetkeztére nagyjából 10% az esély, hazánk összes földgázfogyasztása minimum 0,69 milliárd m3-el-, ezen belül a lakossági fogyasztás minimum 0,58 milliárd m3-el nőne. Ez a többlet-igény10-11%-át teszi ki a földgáz tárolóink kapacitásának (6,5 milliárd m3). Hazánk földgázellátását tehát még egy ilyen hideg tél sem tudná veszélybe sodorni. Amennyiben az orosz-magyar hosszútávú szerződés alapján (2021-2036) szállított 4,5 milliárd m3 gáz minden évben zavartalanul beérkezik, fennmarad, vagy a kormányzati szándékok szerint növekszik az éves 1,58 milliárd m3-es hazai kitermelés, érkezik tovább a szerződéseknek megfelelően az évi 0,6 milliárd m3 LNG Horvátország felől, sikerül évi 1,0-1,5 milliárd m3-re felfuttatni a hazai biometán termelést, akkor már csak 2-3 milliárd m3 gázt kellene piaci alapon beszerezni az európai piacokról. Ezt eddig is meg tudtuk oldani, ez után is meg fogjuk. De természetesen nem mindegy, hogy milyen áron.
Hivatkozások:
Bokros Kinga, Lakatos Mónika: Az éghajlatváltozás hatásaihoz leginkább a forró nyarakat, gyakori hőhullámokat és hőmérsékleti szélsőségeket társítjuk, ám a hideg és a Fűtési foknapok alakulása a múlt század elejétől napjainkig, OMSZ: 2022. november 17. https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=3238&hir=Futesi_foknapok_alakulasa_a_mult_szazad_elejetol_napjainkig
Spinoni, J., Vogt, J.V., Barbosa, P., 2015: European degree-day climatologies and trends for the period 1951–2011. Int. J. Climatol. 35(1), 25–36.
https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=1805&hir=2017_jeges_januarja
