Olvasási idő: 11 perc

Augusztus 24-én, Budapesten tartották az Első Smaragdfa Fenntarthatósági Napot, melynek fővédnöke Kovács Pál miniszterelnökségi államtitkár volt. Kiemelkedő szakaszához érkezett ugyanis az a 10 éves, összetett fejlesztő munka, melynek köszönhetően a 2019-ben avatott nagyberényi karbon klíma ültetvényről letermelt smaragdfa újabb és újabb területeket hódít meg.

Ezúttal a fenntartható termelésből származó, megújuló alapanyagból készült nyílászárók bemutatása mellett smaragdfából készült dísztárgyakban is gyönyörködhettek a résztvevők, és igazi különlegességként egy smaragdfa hegedű prototípusát is ismertette az Olaszországban élő készítője. De mi az igazán izgalmas tulajdonága a smaragdfának, ami a kormányzat érdeklődését is felkeltette? Az, hogy kétszer annyi szén-dioxidot képes megkötni, mint más lombos fák, miközben sokkal több oxigént is előállít. 700 ezer hektárnyi smaradgfa ültetvény elméletileg képes lehet a teljes magyar CO2 kibocsátás megkötésére.

A smaragdfa három Paulownia nemzetséghez tartozó fafaj hagyományos keresztezésével született. A nemesítők a Paulownia elongata, a Paulownia tomentosa illetve a Paulownia fortunei fajok előnyös tulajdonságait ötvözték a smaragdfa hibrid létrehozásával. A hibrid növekedése olyan gyors, hogy 6 éves korára már a 16 méteres magasságot és a 35 centis törzsátmérőt is elérheti. A gyors növekedéshez nagy mennyiségű szén-dioxidra van szüksége, így növekedés közben nagy mennyiségű szén-dioxidot alakít át oxigénné. Egy hektár smaragdfa ültetvény – nagyjából 500 db fa - 100 tonna szén-dioxidot köt meg évente. Főgyökérrendszere van, amely akár 9 méter mélyre is elér. Ennek köszönhetően ellenáll a klímaváltozás negatív hatásainak, és mivel a talaj mélyéről veszi fel a tápanyagot, más növények is megélnek mellette. Jól bírja a szélsőséges időjárást is, -25 és +45 Celsius fok között mindent túlél. Hatalmas méretű, 25-45 cm széles levelei vannak, és akár tíz méter átmérőjű is lehet a lombkoronája. Igazi túlélő tehát, megfelelő körülmények között képes tuskóról is újra hajtani, akár 4-5 alkalommal is.

Azon túl, hogy a smaragdfa akár klímavédelmi csodafegyverként is bevethető, számtalan egyéb módon hasznosítható. Faanyaga bútor- és nyílászáró gyártáshoz vagy megújuló energiaforrásként, az értékesítésre nem szánt ágai fűtésre, biobrikett gyártásra, levelei takarmányozásra, virága méhlegelőként használható. Sőt, egy hangszerkészítő mester hegedűt is készített belőle. Különböző szerveiből, szöveteiből bioaktív anyagok izolálhatók, amelyek értékes finomvegyipari és gyógyszeripari alapanyagokként hasznosíthatók. Biomasszája nem csak magas fűtőértékű megújuló energiaforrásként, hanem megújuló ipari nyersanyagként is hasznosítható.

A samargdfa tehát egy multifunkcionális gazdasági növény, amit nem csak sokféle módon tudunk hasznosítani, mivel újra és újra kinő ha kivágjuk és gondozzuk, de nagy mennyiségű oxigén előállításával és a szén-dioxid megkötésével rendkívül sokat tesz a bolygónk életben maradásáért.

Az érem másik oldala, hogy a smaragdfa termesztésbe belevágók és az ökológusok egy része nyíltan megkérdőjelezte a Paulownia fajok és hibridek - császárfa, oxyfa, smaragdfa –valós jövedelemtermelő képességét és ökológiai ártalmatlanságát. Az intenzív növekedés fenntartásának ára van, a smaragdfa majdnem olyan szintű törődést igényel, mint a szántóföldi növénykultúrák. Magasak a fenntartási költségek, magas a tápanyag és a vízigény. Ez utóbbit azonban épp egy magyar fejlesztéssel, az úgynevezett gyökéritatóval sikerült egy átlagos fásszárú növény szintjére csökkenteni. További jó hír, hogy a smaragdfa a veszélyes hulladéknak számító híg sertéstrágyával is öntözhető a most lezárult kísérletek szerint. Folyamatosan akkumulálódik tehát a smaragdfával kapcsolatos tudás, a rendszergazda Sunwo Zrt. jelenleg is 6 hazai egyetemmel dolgozik együtt a legjobb megoldásokon. Senki nem akar egy újabb ecetfát importálni az országba, ezért mindent is tudnunk kell erről a nagy gazdasági potenciált hordozó növényről.

Kovács Pál államtitkár és Steier József projektgazda (középen) az első Smaragdfa Fenntarthatósági Napon

 

Ugyanakkor az élőhelyvizsgálaton alapuló, szakszerű termesztést megvalósító gazdák pozitív tapasztalatokról számolnak be. „Megtérülési mutatók alapján egy nyolcéves periódusban évi 20-25%-os hozamos hozamot lehet ezzel a befektetéssel realizálni, ami ma messze kiemelkedik más hasonló befektetési formáktól”- állítja Dr. Steier József és Nagy Zsolt a nagyberényi smaragdfa ültetvény tulajdonosai. „A fa 8 éves korára gyakorlatilag tarra vágató, és ekkorra kb. 0,6-1 m3 faanyagot ad egy törzs. Anyaga kiváló minőségű, könnyű, csomómentes, világos színű, vízálló, ami ideálissá teszi bútoripari és épületasztalos-ipari felhasználásra, de még az olyan különleges célokra is, mint a hordókészítés vagy a hajóépítés. Fűtőértéke 4500 kcal/kg. A fa hatalmas levelei magas proteintartalmuk révén takarmányozásra is jól hasznosíthatók. Itthon sertések etetésében vizsgálták, pozitív takarmányozási értékét a Herceghalmi Kutatóállomás igazolta. A leveleket bevizsgáltatták biogázgyártás szempontjából is, és a kukoricaszilázsnál alig gyengébb kihozatalt kaptak a szegedi egyetem vizsgálatai alapján. Ez azért fontos, mert hektáronként akár 30 tonna levéltömeg is betakarítható.”

 

A szakértők egy része szerint a smaragdfa nem klasszikus invazív faj, mert intenzív törődés nélkül csak senyved, legtöbb esetben nem is marad életben, így nem igazán veszélyes az őshonos növényzetre. Mások ezt vitatják és a smaragdfát igenis potenciális ökológiai rizikónak tartják az élőhelyek „kizsarolása” és az agresszív vegetatív szaporodási képessége miatt. (Zárójeles megjegyzésem, hogyha ilyen szinten folytatódik az élőhelyek klímaváltozás miatti degradációja, a végén még majd örülhetünk, hogy bármilyen fafajt képesek leszünk termeszteni az újból sztyeppévé váló magyar alföldön.) Jelenlegi tudásunk alapján tehát nem tudjuk megmondani, hogy rejt-e és mekkora ökológiai kockázatot egy országos smaragdfa telepítési program. Egy biztos, ha lesz is ilyen, akkor az csakis a szántóföldi növénytermesztés high tech-jével, precíziós gazdálkodással, a termelői odal szakmailag kielégítő szabályozásával és odafigyeléssel valósítható meg.

 

Annak a magyarázata, hogy a fenti kockázatok ellenére mégis miért kell komolyan gondolkodnunk a smaragdfa termesztéséről, az a hihetetlen szén-dioxid kötési és oxigén termelési képessége. Ennek a szemléltetésére végezzünk el együtt egy matek feladatot. Kérdés: mekkora smaragdfa vetésterület szükséges a lignit-tüzelésű Mátrai Erőmű, illetve Magyarország teljes szén-dioxid kibocsátásának a semlegesítéséhez? Mérsékelt övi tapasztalok alapján a smaragdfa ültetvény hektáronként, ami nagyjából 500 db fát jelent, évente 100 tonna szén-dioxidot köt meg és 75 tonna oxigént termel, ami naponta 205 ember oxigén szükségletét biztosítja. Tehát 50-60 ezer hektárnyi smaragdfa ültetvény 5-6 millió tonna szén-dioxid megkötésére képes, ami nagyjából egyenlő a Mátrai Erőmű éves szén-dioxid kibocsátásával. Ennek alapján 650-700 ezer hektárnyi smaragdfa ültetvény lenne szükséges Magyarország éves bruttó 60-65 millió tonnás szén-dioxid kibocsátásának a megkötéséhez. Ha bármilyen más fafajt választanánk erre a célra, az minimum dupla ekkora földterületet igényelne.

 

A kérdés ezek után az, hogy egyáltalán rendelkezésre állhat-e ennyi földterület telepítéshez? Ezért próbáltunk utána járni annak, hogy mi történt az 50-es évek óta mezőgazdasági művelésből kivont földterületekkel a KSH adatai alapján (Forrás 1990-2019: KSH https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_omf001a.html?down=1465). Egyik szemünk sírt, a másik nevetett, amikor kiderült, hogy 1950 óta két átlagos magyarországi megyének megfelelő területtel, 840 ezer hektárral csökkent a mezőgazdaságilag hasznosított terület. Legnagyobb mértékben a szántó- és gyepterület erodálódott. Elméletben tehát rendelkezésre állhat a szükséges földterület, de ez csak elméleti lehetőség. A tulajdonviszonyok, a területfejlesztési tervek és az élőhelyi megfelelőség a legfontosabb determináló faktorok, amelyek ténylegesen megszabják majd a lehetőségeket.

 

A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia munkaanyaga szerint úgy lehetünk majd karbonsemlegesek 2050-re, ha az akkor még létező szén-dioxid kibocsátásunkat el tudjuk nyeletni az erdőinkkel, és az ipari szén-dioxid kötő, tároló és újrahasznosító technológiák (Carbon Capture and Storage or Utilisation - CCUS) is széles körűen alkalmazásra kerülnek (lásd az erről szóló írásunkat itt: CCS technológiai lehetőségek Közép-Európában (klimapolitikaiintezet.hu). Ezen az alapon tulajdonképpen az erdősítés, a faültetés is CCUS-nek számít, hiszen a fotoszintetizáló növények képesek nagymennyiségű szén-dioxid megkötésére. Miért ne lehetne a klímasemlegességnek egy olyan opciója, hogy klaszterekbe tömörülő cégek erdősítési projektek finanszírozásával is elérhetik a saját karbonsemlegességüket? Kiemelkedő szén-dioxid kötő képessége alapján a smaragdfa kitűnő jelölt lehetne klímaültetvények létesítésére. Ehhez azonban tudományos vizsgálatokkal minden kétséget kizáró módon meg kell győződnünk, hogy a növény kontroll alatt tartható és nem jelent ökológiai kockázatot.

 

Végezetül két nagyon fontos dolgot érdemes még kiemelnünk, hiszen mára a smaragdfa termesztéséhez kapcsolódó magyar innovációk külföldi térhódítása is beindult. A magyar nemesítésű smaragdfa afrikai kontinensen, Marokkóban ültetvényes formában nem csak kiváló növekedési képességeit bizonyította, de a program gazdája Dr. Steier József 2016-ban a marrakechi klíma világfórumon (COP 22) a smaragdfa takarékos és környezetbarát szabadföldi öntözésével kiemelt innovációs elismerést is kapott. Az itt bemutatott technológia mintegy 200 tonna/hektárra emelte a szén-doxid megkötés éves mennyiségét, amelynek kombinációja a CCUS rendszerrel segítheti a karbonsemlegesség elérését. A Károlyi Gáspár Egyetem kutatócsoportja pedig 2020-ban elkészítette a smaragdfa ENSZ Fenntartható Növekedési Céloknak (UN SDG 17) történő megfeleltetését és kiadta a 100%-os megfelelés nemzetközi igazolását is. Íme, itt egy kitűnő magyar innováció, ne féljünk használni!