Olvasási idő: 6 perc

Március 8., Nőnap. Ilyenkor jellemzően évről évre visszatérnek a női egyenjogúság kérdéseivel foglalkozó cikkek, a nemi különbségeket taglaló műsorok és a női élet szépségeit vagy épp nehézségeit firtató írások. Ennél megfelelőbb alkalmat keresve sem találhatnánk, hogy rávilágítsunk a nők környezetvédelemmel kapcsolatos rendkívül fontos szerepére.

Nem tűnik mindig igazságosnak, hogy a nagyvállalatok nagyságrendekkel nagyobb mértékben szennyezik a környezetet, mint a hétköznapi emberek, mégis a legtöbb környezeti akció az egyéni szemlélet formálására koncentrál. Sok esetben ez a felelősségáthárítás – némi céges látszatintézkedéssel karöltve – a vállalatok irányából érkezik, mégis egyet lehet érteni azzal, hogy az egyén bevonása nélkül elképzelhetetlen a fenntartható jövő. De vajon a személyes emberi felelősséget tovább szálazva látunk-e különbséget a férfiak és a nők környezettudatosságában?

Március 6-án volt az energiatakarékosság világnapja, amikor is elgondolkodhattunk azon, hogy személyesen mivel és hogyan takarékoskodunk a környezetünk védelme érdekében. Az energiatakarékosság nem csak azt jelenti, hogy nagyobb arányban alkalmazunk megújuló energiákat. Az is energiatakarékosság, ha nem vesszük meg azt, amire nincs feltétlenül szükségünk; ha csak akkor használunk valamit, amikor nélkülözhetetlen; és csak akkor veszünk igénybe szolgáltatásokat, ha az valóban fontos.

Minden termék gyártásához ugyanis energiára van szükség, és majdnem minden szolgáltatás igénybevételekor energiát fogyasztunk. Valójában ez nem jelent mást, mint a tudatos erőforrásmenedzsmentet kicsiben, a saját életünkben. Ez az a tudatos gondolkodásmód, amely kiterjesztve közösségi, nemzeti és nemzetközi szinten is megoldást kínálhat a környezeti változásokkal kapcsolatos problémáinkra.

És hogy miért most, március 8-án írok erről? A világnapok kitűzői egészen biztosan nem gondolták végig, hogy az energiatakarékosságnak és a nőnapnak ilyen szoros köze lehet egymáshoz. Ugyanis a női nemnek kulcsszerepe van a fenntarthatóság és a környezetvédelem sikerre vitelében.

Már évtizedek óta találkozhatunk olyan kutatásokkal, melyek igazolják, hogy a nők gondoskodóbbak, empatikusabbak férfitársaiknál és többet gondolnak a jövőre. A nők általánosságban hajlamosabbak tenni a közösségért és a közösségért felelősséget vállalni. Egy 2018-as brit közvéleménykutatás szintén erre világít rá. A megkérdezett nők 71 százaléka próbál etikusabban élni, mint korábban, míg a férfiaknál ez az arány csak 59 százalék.

Ugyanez a felelősségvállalás és etikus viselkedésminta jelenik meg a környezettudatosság esetén is. A kutatás szerint a nők 77 százaléka hasznosít újra rendszeresen, míg a férfiaknál ez csupán 67 százalék. A tudatosság eltérő szintje a vízpazarlás mérséklésében (férfiak: 30%, nők: 38%), a komposztálás mértékében (férfiak: 27%, nők 33%) és az otthoni fűtési hőveszteség csökkentésében (férfiak: 58%, nők: 64%) is kitapintható. A nők átlagosan 22 százalékkal kevesebb energiát fogyasztanak és kisebb karbon-lábnyomot hagynak hátra, mint férfitársaik, sőt a szebbik nem képviselői nem csak saját magukra nézve követik ezeket az elveket, de 65 százalékuk a környezetét is erre bátorítja. Ez az érték a férfiaknál szintén alacsonyabb, 56 százalék.

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért 2020-as felmérése megmutatja, hogy ez a jelenség hazánkban is felismerhető. A reprezentatív kutatásból kiderül, hogy a nők közel 63 százaléka, míg a férfiak 53 százaléka elkötelezett a környezet védelme iránt. A vizsgálatból az is kiderül, hogy a nők gyermekvállalása fontos szerepet tölt be a zöld gondolat áthagyományozásában.  A gyermekes családok mintegy 65 százaléka aktívan elkötelezett a környezetvédelem iránt, míg a gyermektelen felnőttek esetében ez mindössze nagyjából 42 százalék.

A hölgyeknek más szempontból is meghatározó szerepük van a jövő formálásában és a családi közösségek környezettudatos szemléletének kialakításában. A nők sokkal több időt töltenek el a háztartási ügyek intézésével, mint a férfiak. Ennek környezetvédelmi szempontból nagyobb a jelentősége, mint az elsőre gondolnánk. Valójában ez nem jelent mást, mint azt, hogy a nőknek egész egyszerűen nagyobb ráhatásuk van arra, hogy egy háztartáson belül mennyire környezettudatos döntések születnek. De nem csak a háztartáson belüli folyamatokra, hanem a vásárlásokra és a család fogyasztásra is nagyobb befolyással bírnak a hölgyek. Egyes elemzések szerint a nők a családi beszerzések 70-80 százalékáról döntenek közvetlenül. Mindebből az látszik, hogy a nők nemcsak környezettudatosabban gondolkodnak, de ezt a szemléletmódot családi szintre képesek emelni, sőt a családért tett áldozatos munkájuk közben ténylegesen is olyan döntéseket hoznak, amelyek közelebb vihetnek minket az ember és környezete közötti egyensúly kialakításához.

Így – ha véletlen is – nagyon jól van az úgy, hogy az energiatakarékosság világnapja és a nemzetközi nőnap ennyire közel vannak egymáshoz. Szinte minden kutatás szerint a nők járnak előrébb az energiatakarékosság és a tudatos erőforrásmenedzsment terén, és ők azok, akik családi szinten is a fenntarthatóság hajtómotorjai. Mivel a családok a társadalom építőkövei, ezért bátran kijelenthetjük, hogy minél zöldebb a nők gondolkodása, annál zöldebben gondolkodik majd a társadalom is.

Lehet, hogy a férfiak a Marsról, a nők pedig a Vénuszról jöttek, de végső soron mindannyian ezen a bolygón leltünk otthonra. Éppen ezért nőnap alkalmából, nekünk „marslakóknak” ideje köszönetet mondanunk a szebbik nemnek, hogy igyekeznek megóvni közös otthonunkat, a Földet.