Ma van a Víz Világnapja. A víz egyre fontosabb érték, egyben stratégiai erőforrás szerte a világon, amelyet védenünk kell. Magyarország számára a víz különösen fontos kérdés, hiszen vízrajzi szempontból meghatározó hazánk medence fekvése.

Folyóink a környező hegységekben (Alpok, Kárpátok) erednek, a vízfolyások túlnyomó többsége külföldről érkezik hozzánk. A Duna Európa második legnagyobb folyama. A Tisza hazánk második legfontosabb folyója, egyben a Duna leghosszabb mellékfolyója. Nemzeti kincsünk és szimbólumunk a Balaton pedig egész Közép-Európa legnagyobb tava. Magyarország medencejellege és földtani felépítése következtében felszín alatti vizekben is rendkívül gazdag, sőt gyógyvizekben Európa egyik leggazdagabb országa. További kisebb-nagyobb folyókban, tavakban és más természetes vízterületekben is bővelkedünk. Ennek a vízvagyonnak és a vizes élőhelyeknek a megléte felbecsülhetetlen jelentőséggel bír az ország számára. Szinte nincs olyan ágazata a gazdaságnak, ahol a víz ne lenne alapvető tényező. Vizeink tisztasága, megfelelő ökológiai állapota és a vízkészletekkel történő hatékony, fenntartható gazdálkodás mindannyiunk számára kulcsfontosságú, és az egész ország jövőjét meghatározza.

Vizeink védelme a globális felmelegedés okán manapság még inkább előtérbe kerül, ugyanis a világon a klímaváltozás negatív hatásainak közel 80 százaléka a vízzel vagy annak hiányával kapcsolatos. Az emberi tevékenység és a változó éghajlat nyomán számos vizes élőhely tűnik el.

Ahhoz, hogy átfogó és pontos képet kapjunk vizeink állapotáról és hatékonyan tudjuk azokat védeni, kiterjedt, jól tervezett és rendszeres vizsgálatokra van szükség. Az adatgyűjtés mellett legalább ennyire fontos, hogy a vízgazdálkodás különböző területein keletkező óriási adathalmazt valós időben, összehangoltan, szervezetten legyünk képesek elemezni és értékelni. A célzott adatgyűjtés és hatékony értékelés egyaránt szolgálhatná az ivóvízellátás, a mezőgazdaság, a természetvédelem, az árvízvédelem, a turizmus és a településvédelem érdekeit.

Magyarországon a vízgazdálkodás komplex teendőit a kormány által jóváhagyott Nemzeti Vízstratégia (Kvassay Jenő Terv) foglalta keretbe a 2014-2020 időszakban. Ennek a tervnek több hasznos eleme megvalósult az utóbbi időben, a folytatást illetően pedig számos kezdeményezés látott napvilágot. Az egyik ilyen ötlet Magyarországon az átfogó, összehangolt digitális vízgazdálkodás kialakításával kapcsolatos. De miről is van szó?

A projekt célja egy összehangolt vízgazdálkodási monitoring- és előrejelző rendszer bevezetése, és annak a legújabb digitális technológiákkal történő támogatása. A programot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víz-és Környezetpolitikai Tanszéke kezdeményezte, amelyhez több más partner mellett a Klímapolitikai Intézet és a Mathias Corvinus Collegium több más szervezete is csatlakozott. Évtizedekkel ezelőtt még inkább az volt a probléma, hogy nem volt elég adatunk a megfelelő tudományos következtetések levonásához. Azóta változott a helyzet, ma a digitális technológiák rendkívüli fejlődése következtében adatbőség van; a hatékony vízgazdálkodás nehézsége éppen az adatokban rejlő mintázatok különböző szinteken történő valós idejű felismerése, a beavatkozási szintek összehangolása.

Fontos, hogy a különböző szervezetek, szakhatóságok által begyűjtött, vízgazdálkodással kapcsolatos adatokat egymással össze tudjuk fésülni, az azokból kitűnő mintázatokat fel tudjuk ismerni, és hasznosítani legyünk képesek az előrejelzések, modellek kialakításához és különböző szakmai, szakpolitikai döntések meghozatalához. A programmal elérhetővé válna, hogy a térben és időben inkább pontszerű mérések eredményeit nagy területeket térképszerűen lefedő adatgyűjtéssel egészítsük ki, így hatékonyabbá tegyük a vízgazdálkodáshoz kapcsolódó stratégiai szintű következtetések levonását. Mindez lehetővé tenné, hogy a vízgazdálkodási döntéseket olyan digitális technológiákkal tudjuk támogatni, amelyek nem csak helyi, hanem rendszerszintű képet adnak a vízfelhasználásról. Például könnyebben el tudjuk majd dönteni, hogy aszályos időszakban megengedhető-e a vízkivétel egyes helyszíneken, vagy pontosabban meg tudjuk mondani, hogy egy víztározót hogyan szabályozzunk. És hogy milyen digitális technológiákat lehet bevonni erre a célra? Az egyébként nyilvánosan hozzáférhető műholdas és légi monitoring adatok vízgazdálkodási célra történő felhasználásával könnyebben és még időben fel lehet ismerni nagy környezeti és gazdasági jelentőségű kockázatokat, amelyek a klímaváltozás hatásainak erősödésével egyre gyakoribbá válnak.

A légi lézerszkennelés (LIDAR) segítségével például költséghatékonyan készíthető rendkívül részletes 3-dimenziós modell az ország teljes területéről. A nagyfelbontású domborzati adatoknak vízgazdálkodási és mezőgazdasági szempontból is óriási jelentősége lenne – gondoljunk csak többek között az öntözés, a víztározás lehetőségeinek kérdésére, vagy a villámárvizek, vízmosások és földcsuszamlások előfordulásának előrejelzésére és modellezésére.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víz-és Környezetpolitikai Tanszéke szervezésében indított, az integrált digitális vízgazdálkodási program létrehozását célzó kezdeményezés – amelyhez a Klímapolitikai Intézet is kapcsolódik – nem kizárólag hazánk vizei, és közvetetten saját életünk, egészségünk, életminőségünk védelme miatt fontos. A projektek során létrejövő tudás is hatalmas kincs. A különböző technológiai eljárások, eszközök, módszertanok szabadalmaztathatók és exportálhatók, valamint komoly vízdiplomáciai és üzleti értéket képviselhetnek Magyarország számára. További járulékos hozadéka lehet a programnak, hogy a vízgazdálkodásban és a vízhez kapcsolódó szolgáltatásokban közvetve vagy közvetlenül érintett kis- és közepes vállalkozások számára új üzleti lehetőségek nyílnak, a szektoron belül fejlesztések valósulhatnak meg, új munkahelyek jöhetnek létre.