Olvasási idő: 7 perc

Milyen technológiák léteznek, amelyek segítenek fenntarthatóvá tenni a mezőgazdaságot?

A Royal Society, ami az Egyesült Királyság tudományos akadémiájának feleltethető meg a fenntartható intenzifikálás fontosságára hívta fel a figyelmet a mezőgazdaságban, kiemelve, hogy a 2050-re várható 9 milliárdos globális népességet csak egy fenntartható, ám a mainál produktívabb agrárium képes eltartani.

A fenntarthatóság és az intenzifikálás elsőre ellentmondásos fogalmaknak hangozhatnak, hiszen az intenzív mezőgazdaságról gyakran a talaj, az élőhelyek és a vizek erőteljes szennyezése, kizsigerelése jut eszünkbe.

A mezőgazdaság 4.0 lévén azonban lehetőség nyílik a két elem összehangolására, együttes megvalósítására.

A mezőgazdaság 4.0 azon trendek összességét jelenti, melyek a közeljövőben meghatározók lehetnek az agráriumban. Ide tartozik a precíziós mezőgazdaság, az internet of things, valamint a big data használata a hatékonyabb gazdálkodás, valamint az ágazat környezetterhelésének csökkentése érdekében. A mezőgazdaság 4.0 az ellátási lánc minden tagja számára előnyökkel járhat, ugyanakkor kiélezettebbé is teheti a piaci versenyt.

 

Internet of things

Az okos eszközök számának növekedése a mezőgazdaságban is érezhető. A közeljövőben az IoT használata várhatóan már nem a kivétel, hanem a szabály lesz az agráriumban. A rendszer lehetővé teszi a talaj tápanyagtartalmára, az időjárásra, a talajnedvességre és számos egyéb releváns információra vonatkozó adatok összehangolását. A hasznos információk tehát egy integrált rendszerben tárolódnak és hasznosulnak, így a gazdálkodónak jóval kevesebb adminisztratív teendője marad és több időt szánhat az egyéb munkálatokra.

 

Big data

A big data lehetőséget teremt arra, hogy az ellátási lánc minden tagja nyereségesebben működhessen. A termelők felhasználhatják a rendszert annak érdekében, hogy a megfelelő termékeket és módszereket alkalmazzák a megfelelő helyen és időben. A kereskedők gyorsan juthatnak naprakész információhoz azzal kapcsolatban, hogyan érdemes alakítani a beszerzéseiket. A feldolgozók értesülhetnek a legjobb alapanyag árakról és hitelesebben felmérhetik a vásárlói bázisuk volumenét és igényeit. Ez a technológia teheti az ellátási lánc tagjait versenyképesebbé, nyereségesebbé, de ezzel együtt a verseny intenzitását is fokozni fogja.

 

Precíziós mezőgazdaság és blockchain technológia

A drónok használata lehetőséget teremt az öntözés, a trágyázás és a növényvédelem megtérülésének maximalizálására. Ez még a viszonylag közeli múltban is drága, kísérleti technológiának számított, napjainkban azonban egyre olcsóbb és egyre több gazdálkodó számára hozzáférhető.

A drónok képesek elvégezni az öntözést és a permetezést, méghozzá a megfelelő helyen és a szükséges mennyiségben, mivel képesek felmérni, mely területeknek van szüksége az adott beavatkozásra.

A blockchain technológia gördülékenyebbé teszi az ellátási lánc tagjai között lezajló interakciókat és fokozza a bizalmat a szereplők között. Emellett képes fokozni a hatékonyságot, a nyomon követhetőséget és így az élelmiszerbiztonságot.

 

A mezőgazdaság 4.0 meghonosítása

Magyarországon jelenleg még kevésbé elterjedt az adatalapalapú technológiák és a mezőgazdaság 4.0 egyéb vívmányainak használata. A meghonosítás során azonban nem kizárólag a huszonévesek által alapított startup-okra kell hagyatkozni. Tresó István a K&H agrárfejlesztési főosztályának vezetője szerint „A modern technológiák bevezetésénél az ágazatban dolgozó különböző generációk tudása együttesen kell, hogy jelen legyen. Tapasztalataink szerint az újítási készség nem generációfüggő: az innovációra való nyitottság minden korosztályban megvan. Ahhoz viszont, hogy a technológiákat hatékonyan használjuk, szükség van az idősebb generációk szakmai tapasztalatára, ahogy a fiatal szakemberek digitális képességeire is”. Kiemelte ezen túl, hogy bár hazánkban a digitális fejlesztések viszonylag lassan haladnak a mezőgazdaságban, „már jelen van az adatalapú technológiák használata, az úgynevezett mezőgazdaság 4.0, amelyben kiemelt szerepet kap az adatokból kapott információk beépítése a termelési folyamatokba”.

A mezőgazdasági szempontból legfejlettebb országokban már az agrárium nagyrészét áthatja a mezőgazdaság 4.0, azaz a termelőeszközökben már szinte szabványként jelennek meg az okos technológiák, a felhőszolgáltatásoknak köszönhetően elérhetővé vált a nagymennyiségű adatok feldolgozása, a rendelkezésre álló értékes információk pedig lehetővé teszik a termelési folyamatok optimalizálását.

A rendszernek Magyarországon is el kell érnie egy ilyen szintű elterjedtséget, hiszen ez előfeltétele a mezőgazdaság 5.0 elindításának, amely a nem túl távoli jövőben dönthet arról, hogy versenyképes marad-e a magyar agrárium. A mezőgazdaság 5.0 az együttműködő rendszerek korszaka, amikor már integráltan jelenik meg a robotika és a mesterséges intelligencia is,derült ki Tresó István interjújából.[1]

 

A mezőgazdaság 4.0 globális kilátásai

Az agráriumnak a következő évtizedekben kulcsfontosságú problémákra kell megoldást nyújtania: a népességgel együtt növekvő élelmiszerigényre, véges, inkább csökkenő termőterületekre, a biodiverzitás csökkenésére. A mezőgazdaság 4.0, majd 5.0 mindezekre megoldást kínálhat, ha kellően széles körben elterjednek és helyesen használjuk a vívmányaikat. Az igazán széles körben való elterjedés azonban egyelőre megvalósíthatatlannak tűnik. Az élelmezésbiztonsági szempontból leginkább fenyegetett régiók közül több esetén napjainkban még csak a mezőgazdaság 2.0-ról, azaz az erőltetett gépesítésről és műtrágyahasználatról beszélhetünk, és már ez is komoly vívmánynak számít, hiszen sokmillióan tartják fent magukat még napjainkban is többszáz, többezer éves mezőgazdasági módszerekkel.

A fejlett országoknak tehát úgy kell felhasználniuk a mezőgazdaság 4.0 és 5.0 vívmányait, hogy az így megtermelt élelmiszerrel a fejlődő országokat is segíteni tudják, ameddig ezek el nem érik az agráriumnak egy fejlettebb szintjét. Ennek a szintnek az elérésére elengedhetetlen, mivel nem elegendő, ha Észak-Amerika és Európa 1 milliárd lakosát etetjük fenntartható forrásból származó élelmiszerrel. A „maradék” 7 milliárd ember élelmezése is fenntarthatóvá kell, hogy alakuljon, ami az emberiséget érintő kihívások közül a legnehezebb lehet a következő évtizedekben.


[1] https://iotzona.hu/agrar/mezogazdasag-40-uton-a-digitalis-forradalom-fele