Olvasási idő: 5 perc

Június elseje 2012 óta a szülők világnapja azzal a céllal, hogy ezen a napon köszönetet nyilváníthassunk a szüleinknek egész életen át tartó feltétel nélküli szeretetükért és kitartó, odaadó elhivatottságukért, amellyel felneveltek bennünket.

Ugyan csak kilenc év telt el az alapítás óta, de a társadalmi közérzet ma teljesen más, mint a kezdetekkor. A magyar társadalom hatalmas rétege, csaknem 87%-a szorong a klímaváltozástól és további 31%-uk tart annak következményeitől derült ki egy ALTEO által készített felmérésből. A megkérdezett emberek egy igen kis mintából lettek kiválasztva és feltehetően a szegényebb és ugyanakkor tájékozatlanabb réteget nem is lehet elérni, ez önmagában is egy nagyon beszédes adat. A magyar társadalom nagy hányada tehát nem csak hogy tisztában van a klímaváltozás tényével, de a lehetséges következményeivel is, ami miatt nem érzi biztonságban magát.

Klímaszorongás

A napjainkban egyre gyakrabban tapasztalható jelenség, mentális betegség a klímaszorongás. A klímaszorongó ember olyannyira aggódik a Föld és ezáltal a saját egzisztenciája miatt, hogy szorongással vagy különféle, a társadalmi normákkal szembemenő viselkedéssel küzd.  Ilyen például a gyermekvállalás megtagadása. Hogy mennyire valós problémával állunk szemben, egy elrettentő példa: amikor 2018-ban létrehozták a brit származású Blythe Pepino zenész nevével fémjelzett ’BirthStrike’ Facebook-oldalt , az működésének első két hetében csaknem 140 olyan nőt számlált, akik a gyermekvállalás elvetése mellett tették le a virtuális voksukat. Az oldal azóta már sem Tumblr-n, sem Facebookon nem érhető el.

De ha ez tényleg egy valós probléma, akkor mi rá a megoldás?

Aki egyszavas vagy egymondatos állításban gondolkozik, az nem látja át a helyzet összetettségét. Természetesen az oktatás és a tájékozódás a cél felé vezető út nagy részét képezi . Az iskolás tantervekben már régóta szerepel a klímavédelem és a fogyasztáscsökkentés, hiszen ki ne látott volna már olyan könyvet, ahol rajzokkal, játékosan volt elmagyarázva a víz- és árampazarlás témaköre. A világ fejlett országaiban pedig egyre többen lépnek a megoldások társadalmi kommunikációja felé. Meg kell próbálni elérni az embereket, melyre nagyszerű példák a környezetvédelmi influenszerek,  akik a problémák bemutatása mellett megoldásokat is javasolhatnak. Az így felhalmozott társadalmi tudástőke pedig felbecsülhetetlen értékű lehet a klímaharc szempontjából. De  botorság lenne azt hinni, hogy egy azonnali varázsszóval és alaptanterv-változtatással megoldható a probléma. Mindezek mellett szükség van állami ösztönzőkre, zöld családprogramokra, városfejlesztésekre és egyéb, inkrementális beruházáscsomagokra annak érdekében, hogy a tendenciát megfordíthassuk és bátorítsuk a legfontosabb szociális alappillér kialakítását: a családét.

Ahogy fentebb is taglaltam, véleményem szerint az életünk esszenciája a gyermek, az utód. Erre lettünk biológiailag alkotva, minden egyes emberben megvan az utódnemzés iránti ösztön, hiszen fajunk biológiai fennmaradása múlik rajta . Ahhoz, hogy valaki ezt felül tudja írni és meg tudja tagadni, igen nagy elkeseredés kell. De gondoljunk csak bele egy ausztrál lakos helyzetébe, aki ott volt a 2020-as, egész kontinenst felperzselő erdőtűznél. Vagy egy amerikai polgár helyzetébe, akinek minden évben szembe kell néznie az egyre pusztítóbb hurrikánokkal. Valahol meg tudom érteni őket, amiért úgy gondolják, hogy egy ilyen környezetbe nem érdemes gyermeket világra hozni.

Azonban ennek van egy hátulütője is. Azok az emberek, akik a fenti okokból nem szeretnének gyermeket, talán a legjobb választások lennének szülőnek.  Ők tökéletesen tisztában vannak a klímaváltozás lehetséges következményeivel és megtaníthatnák arra gyermekeiket, hogy hogyan tudják azokat elkerülni. Mitöbb, talán az ilyen szülők tudnák a letudatosabbá és legkörnyezetvédőbbé nevelni lányaikat és fiaikat, amellyel egy olyan generáció kinevelését valósítanák meg, amely alapjaiban határozhatja meg a klímaváltozás ellen folytatott harcot.

A szülők világnapja margójára

Összességében tehát nem lehet megoldás a gyermekvállalás megtagadása: sőt, ez talán a társadalmi felelőtlenség netovábbja. Az, hogy a magunk érdekében nem nevelünk ki egy potenciálisan nagyon környezetvédő, felkészült és érett gondolkodású generációt, talán a legrosszabb dolog, amit tehetünk. A gyermek a világ legfontosabb dolga  és ez maradjon is így : de  szülőként kötelességünk lesz az előtte álló kihívásokra felkészíteni. Azokra a kihívásokra, amelyek esszenciája a bolygóval kapcsolatos problémák megoldása. Ha ezekből felkészítjük gyermekünket és a szorongás helyett a megoldásokra fókuszálunk, azzal sokkal többet teszünk érte és a társadalomért, mint a gyermekvállalás elvetésével tennénk.

Szabó Marcell, a Klímapolitikai Intézet gyakornokának az írása.