Arról már sokat írtam, hogy az orosz-ukrán háború következtében jelentősen átalakultak a gáz szállítási útvonalai. A háború kitörését követően az Európai Unió abban látta a függetlenedés lehetőségét, hogy a kötött útvonalak helyett egy teljesen globalizált ellátási rendszerre csatlakozik rá, amelyet gáz cseppfolyósító létesítmények, tankerhajók és a szállítmány fogadására alkalmas kikötők világszintű hálózata alkot. A sokat hangoztatott diverzifikációt, vagyis hogy a beszállítói kört sokszínűbbé tegyük, úgy kívánta Európa elérni, hogy a világ távolabbi pontjáról is idecsábítja a kitermelt gázmennyiségeket. Többek közt az USA-ból, Katarból, vagy akár Nigériából. Ez soha nem látott cseppfolyósított gáz (LNG) éhséget eredményezett az öreg kontinensen.
Katar a háborút megelőzően is gáznagyhatalomnak számított, azonban a gázbevételei kétségkívül a háború kitörését követően kezdtek el drámaian emelkedni. Tavaly áprilisban például a katari gázbevételek megelőzték az USA gázbevételeit is. Az elmúlt két év történései egyértelmű jelzést adtak az arab országnak, hogy érdemes tovább erősítenie a pozícióit ezen a téren. A megelőző években Katar kb. 100-110 milliárd köbméter gázt exportált, amelynek köszönhetően 2021-ben a globális LNG piac ötödét fedte le. A háború kitörése óta ennek a mennyiségnek egyre jelentősebb része érkezik az Európai Unióba.
2021-ben az Unió LNG-importja 77 milliárd köbméter volt. Ebből az amerikaiak 22,3 milliárdot szállítottak, a katariak második legnagyobb beszállítóként 18,5 milliárdot, és éppen csak lemaradva az oroszok 15,9 milliárdot. Vagyis a cseppfolyósított földgáz majd’ harmadát az USA, ötödét Katar, másik ötödét Oroszország biztosította.
2022-ben tovább formálódott ez a kép. Csaknem duplájára nőtt az LNG behozatal: mintegy 135 milliárd köbmétert importáltunk. Ennek a mennyiségnek a 42%-át az USA szavatolta, 16%-át az oroszok és 14 %-át Katar.
Ez alapján azt gondolhatnánk, hogy Katar szerepe némiképp csökkent a gázszállítások terén, de ha nominálisan is megnézzük az országok Európába irányuló LNG exportját, akkor azt látjuk, hogy mindenki növelte a mennyiségeket: az USA 56,4 milliárd köbméterre (az előző évhez képest 152%-os növekedés), Oroszország 22 milliárd köbméterre (az előző évhez képest 34%-os növekedés), Katar 19 milliárd köbméterre (az előző évhez képest 19,5%-os növekedés).
Katar hosszútávon próbálja biztosítani üzleteit. Tavaly novemberben Németországgal 15 éves gázszállítási szerződésben sikerült megállapodni, Kínával 27 évre írták alá a megállapodást. Ezek a biztosítékok kellenek az exportőr ország számára, hogy pénzt pumpáljon az exportpotenciál növelésébe.
Katar miniszterelnökének meghívására Orbán Viktor is ellátogatott az arab országba, ahol a Katari Gazdasági Fórumon is részt vett. Itt jelentette be a magyar miniszterelnök, hogy mi is fogunk katari gázt vásárolni. A jelenleg ismert körülmények alapján valószínűleg hosszútávú megállapodásról van szó, mely értelmében 2-3 éven belül tudjuk az első jelentős mennyiségeket fogadni a Krk LNG terminálon keresztül, Horvátország irányából.
Ha az Európai Unió tovább akar haladni a diverzifikációs útvonalon, akkor jó, ha jó kapcsolatot ápol Katarral. Az exportpotenciál nem csak most jelentős, de 2025-ig kb. 150-160 milliárd köbméterre, 2027-re pedig évente 170-180 milliárdos szintre tervezik bővíteni a kapacitásaikat a jelenlegi kb. 110 milliárdos szintről.
Röviden: Katar nélkül nem fog menni.
Erről beszélt Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója az M1 - Ma este című műsorában. A teljes interjú megtekinthető az itt látható videón.
