Az elmúlt öt év extrém meleg és száraz időjárása után Európát újabb aszályos időszak sújtja már most az év első felében. A klímaváltozás szélsőségei egyre jelentősebben érintik a kontinenst már a téli és a tavaszi időszakban is. A telek egyik sajátossága, hogy az alacsony hőmérséklet és a mediterrán térség bő csapadékellátottsága a nyári időszak szárazsága után segít feltölteni a talajokat nedvességgel. Azonban az elmúlt 10-15 évben egyre inkább olyan tendenciát láthatunk, hogy a csapadékellátottság változik a kontinens különböző régióiban (különösen a mediterrán térségben). A hegyvidéki régiókban (Alpok, Kárpátok) a lehullott csapadék mennyisége nem változott, de a csapadék fajtája egyre inkább folyékony halmazállapotú, az Ibériai-félszigeten és Dél-Franciaországban pedig érezhetően csökken a téli esőzések mennyisége, mely már oda vezetett, hogy átlagosan 50-150 centiméterrel csökkent a talajvízszint Nyugat- és Délnyugat-Európában. Ez a jelentős változás ivóvízellátási, mezőgazdasági, élelmiszer- és energiabiztonsági problémákat okoz egyes országokban, a jövőben pedig a mindennapok részévé válhat.
2022/2023 tele Európában elég biztatóan indult a klimatikus viszonyokat illetően. Az orosz-ukrán háború és az energiaválság árnyékában a kontinens egy viszonylag enyhe téllel átvészelte az időszakot, a földgáztárolókban az előre vártakhoz képest viszonylag jelentős mennyiségű gáz maradt és még a megújulók is jól termelték az energiát.
Azonban 2023 első négy hónapjában Nyugat- és Délnyugat-Európa csapadékellátottsága az elmúlt évtizedek átlaga alatt maradt. Ez normál esetben jelentősen nem befolyásolná sem a mezőgazdaságot, sem az energiabiztonságot, azonban 2018 óta extrém száraz időszakot tapasztal az említett két régió. Olaszországban a Garda-tó vízszintje május elején 76 cm-rel alacsonyabb az ilyenkor megszokottnál, a Lago Maggiore 50 cm-rel, az Alpok olaszországi hegylábainál 65-70 százalékkal kevesebb hó hullott, a Pó vízszintje kritikus szintet ért el, a kisebb vízfolyások már áprilisra eltűntek (ez júliusra jellemző) Lombardiában, a velencei csatornák kiszáradtak, vízkorlátozást vezettek be a városban, Rómában pedig két jelentős téli „hőhullám” is volt.
Hasonlóan kritikus a helyzet Spanyolországban is. A Sau-tározó a kapacitásának alig 8-9 százalékán működött áprilisban, az elmúlt 60 év legszárazabb telét és kora tavaszát éli meg Katalónia és az ország 80 százalékán már most szárazság és aszály tombol, Dél-Spanyolországban pedig extrém hőség volt áprilisban. Előrejelzések szerint a búza és kukoricatermés akár 75-80 százaléka is veszélyben lehet az idei évben. Bilbao városában már forgatókönyveket készítenek a lakosság élelmiszer- és energiaellátására az idei vére.
Az átlagnál jóval szárazabb és aszályos időjárás sújtja a Skandináv-félszigetet és jelentős a csapadékhiány a Román-alföldön és Bulgária síksági vidékein is.
Egész Európában 12-16 napot késett a tenyészidőszak kezdete, Magyarországon az elmúlt évekhez képest egyes borrégiókban (pl. Zala) 25-30 nappal később indult be a rügyfakadás a szőlő esetében.
Az alpi országokban az év elején folytatódott a talajok nedvesség deficitje, mely már most komoly aggodalomra adhat okot a nyári – lehetséges – szárazidőjárás előterében. Amennyiben a tavalyihoz hasonlóan meleg vagy még melegebb lesz az idei nyár a vízerőművek és a francia atomerőművek is csökkentett kapacitással működhetnek és a nagy meleg a naperőművek esetében is mérsékelheti a villamosenergia termelést.
A nyárra jellemző figyelmeztetések vannak érvényben az Egyesült Királyság jelentős részén. A MetOffice szerint az idei volt a legszárazabb február 1993 óta. A South West Water mérései azt mutatják, hogy Devonban és Cornwall-ban az elmúlt 90 év legszárazabb időjárása tapasztalható, ezért 2023. április 25-től kiterjeszti a tömlővezetékek betiltását Devon egyes régióira.
1. ábra Az aszállyal sújtott területek 2023 május első felében. Forrás: EDO
Európát már 2018 óta súlyos szárazság sújtja, annak ellenére, hogy csak 2021 óta érezhető a csapadék hiánya. Az intenzíven emelkedő hőmérséklet megnehezíti a vízhiányból való kilábalást, így a kontinens egy veszélyes körforgásban rekedt, ahol a víz egyre bizonytalanabbá válik. Ezt gyakorlatilag úgy kell érteni, hogy a hőmérséklet emelkedése miatt egyre több vízgőzre lenne szüksége a légkörnek – különösen nyáron – a csapadék kialakulásához, de évről-évre fokozódik egy ún. „másodlagos” üvegházhatás nyaranta. Ezt a telítetlen vízgőz okozza, mely bár a légkörben tartózkodik, de erős üvegházhatású gáz és indukálja a fokozatos melegedést a többi üvegházhatású gázzal együtt.
A klímaváltozás miatt a ciklonpályák is egyre északabbra tolódnak nyáron, egyre erőteljesebbek az anticiklonok, melyek együtt fokozzák a meleget és a szárazságot. Telente a kontinens nagyrésze ellátott jelentős csapadékkal, de az egyre inkább kiszáradó talajokat nem képes feltölteni a következő év nyaráig nedvességgel és még a hegyvidéki területeken tapasztalható melegedés következtében a csökkenő havazások is akadályozzák a nedvesség deficit mérséklődését.
2. ábra A talajok átlagos nedvességhiánya Európában 2022 júliusában. Forrás: Copernicus
Európában hat fő oka van az évek óta tartó szárazságnak:
- az intenzív felmelegedés és a csapadékmintázatok változása
- a jet stream-ek gyengülése és hullámzása (ezeket követik az alacsonynyomású területek)
- az előzőből következő északra tolódó ciklonpályák nyáron
- az anticiklonok tartós fennmaradása (blokkolják a csapadékképződést)
- a kiszáradó talajok
- az agrárium lassú alkalmazkodása a változásokhoz
Lassan El Niño fázisba lép az ENSO a Csendes-óceán térségében, mely az elmúlt bő három év időjárását meghatározó La Niña ellentéte. (Az El Niño/ La Niña jelenségről bővebben itt olvashatnak.) Az ENSO leginkább a mezőgazdaságtól és halászattól függő, fejlődő Csendes-óceánnal határos országokat érinti közvetlenül. Az ENSO hatásai Dél-Amerikában és Ausztráliában a legerősebbek, de a globális légköri rendszerben bárhol éreztetheti hatását attól függően, hogy mennyi ideig aktív és milyen erősségű. Európa időjárását és hosszabb távon az éghajlatát közvetlenül nem befolyásolja a csendes-óceáni ENSO. Eddig legalábbis nem sikerült erős kapcsolatot kimutatni normál ENSO hatások és Európa időjárási mintázata között. Azonban, ha az átlagosnál erősebbek, azaz nagyobb anomália lép fel a Csendes-óceánon, illetve tartósan 24-36 hónapig sem épülnek le, akkor már képesek befolyásolni Európa időjárását is meghatározó cirkulációs folyamatokat. Erre példa 2022 nyara és 2022/2023 tele is.
A nagyon enyhe tél alatt és tavasszal Magyarországon a talajok feltöltődtek nedvességgel, csak a Fertő-tó térségében és délkeleten fordulnak elő foltosan csapadékhiányos területek. Várhatóan az idei nyár nem lesz olyan szélsőségesen száraz, mint a tavalyi, de így is nagyon nagy az esélye aszálynak. Ennek egyik oka, hogy hazánkban az Alföld és a Kisalföld normál időjárási körülmények között is hajlamos jelentős ariditásra, azaz a legmelegebb időszakban markáns szárazság figyelhető meg rendszerint ezeken a nagytájainkon.
3.ábra A talajok nedvessége 50-100 cm-es mélységben (bal) és a nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint a cikk írásakor. A közvetlen felszín közeli talajréteg nedvességtartalma főleg az Alföldön már nagy területen, a kritikus 40 százalékos határ alá csökkent. Megjegyzés: jelenleg meteorológiai és hidrológiai aszály nincs az országban. Ábrák forrása: Országos Meteorológiai Szolgálat
Mint látható Európát a klímaváltozás fokozottan érinti. Az intenzív melegedés, a szárazabb nyarak és a kiszáradó talajok próbára teszik a kontinens egészét. A 2018 óta tartó talajkiszáradás következtében évről-évre egyre nagyobb problémákat tapasztal az agrárium, a hajózás, az ivóvízellátás és már az energiaipar is. A jövőben ezek a tendenciák tovább fognak erősödni, nem létezik olyan forgatókönyv, amely optimista képet mutatna a 21. századra vetítve. Amennyiben azt szeretnénk, hogy az európai mezőgazdaság (benne hazánk is) továbbra is sikeres maradjon az agrárium területén, akkor komoly adaptációs folyamatoknak kell sürgősen elindulniuk, nem beszélve az energiaellátás biztonságos fenntartásáról.
A 2022-es év megmutatta, hogy mennyire függ az emberiség az időjárástól és jó lesz szem előtt tartani ezt a különböző rövid- közép- és hosszútávú gazdasági- környezeti- és társadalmi stratégiák kialakításakor. Már nem elég csak az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkenteni. Erdősíteni kell, növelni kell a víz visszatartást, ezzel együtt támogatni kell a víztakarékos technológiákat és gyorsítani kell a körkörös gazdálkodás megvalósítását!
Arról, hogy hazánkban milyen cselekvési tényezőket kellene megfontolni a mezőgazdaságban, arról itt olvashatnak részletesen.
Borítókép: piaxabay.com
