Egy új kutatás szerint olyan mértékben csökken az esőerdők szénmegkötő képessége, hogy hamarosan szén-dioxid termelővé válhatnak. Hogyan lehetséges mindez?

A Leedsi Egyetem kutatói által vezetett, közel száz tudományos intézmény bevonásával történt globális együttműködés alapján, melynek során mintegy 300 ezer fát harminc éven át követtek figyelemmel, a kutatók arra a megdöbbentő és egyben elkeserítő következtetésre jutottak, hogy már a következő évtizedben az amazóniai esőerdő a korábban óriási mennyiségű szén-dioxid megkötése helyett szén-dioxid forrássá válhat - nem csak a fakitermelés és a mezőgazdasági területek létesítése miatt, hanem a klímaváltozás hatására is. Az elmúlt három évtizedben ugyanis folyamatosan és jelentősen csökkent a trópusi erdők által megkötött szén mennyisége - erről számol be a Guardian egy Nature folyóiratban publikált tanulmány alapján.

Ha ez bekövetkezik, az súlyos hatással lehet a klíma további alakulására és sokkal korábban rákényszerítheti a világot a szén-dioxid kibocsátás drasztikus csökkentésére, hogy ellensúlyozni lehessen a szén-dioxid elnyelésére már nem képes erdők hatását. “Azt találtuk, hogy a klímaváltozás egyik leginkább aggasztó hatása már elkezdődött” - vázolta Simon Lewis, a Leeds University földrajz professzora, a tanulmány egyik szerzője. “Ez évtizedekkel előzi meg még a pesszimistább klíma-modelleket is.”

A trópusi erdők által a légkörből felvett szén mennyisége az 1990-es években érte el a maximumát, ekkor 46 mrd tonnát távolítottak el a fák, ami megegyezett az emberi tevékenység szén-dioxid kibocsátásának 17 %-ával. Erre az évtizedre azonban, a kiterjedt erdőírtás, a magasabb hőmérséklet és a szárazság következtében ez az érték 25 mrd tonnára csökkent, ami a jelenlegi globális emisszió csupán 6 %-át teszi ki. Hogy érzékeltessük ennek nagyságrendjét, a csökkenés mértéke hozzávetőlegesen megegyezik Nagy Britannia, Németország, Franciaország és Kanada együttes, egy évtizedre vetített fosszilis tüzelőanyagokból származó kibocsátásával!

A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a folyamatos és kiterjedt erdőirtások mellett a trópusi erdők szén-megkötő képességét az is veszélyezteti, hogy a fák pusztulnak a kiszáradás és magasabb hőmérsékletek miatt.

Ez tehát további káros visszacsatolást idéz elő a klímaváltozás folyamatában, újabb lökést adva felgyorsíthatja azt, a jelenlegi előrejelzésekhez képest sokkal korábbi következményeket idézve elő.

Hogyan jutottak el a kutatók a fenti összefüggések megállapításáig?

A harminc éves vizsgálat folyamán 300 ezer fa sorsát követtek nyomon, így elsőként tudtak nagy léptékben is megalapozott információt gyűjteni. Két nagy kutatói hálózat - Afrika és Amazónia - megfigyeléseiből származó adatokat összesítettek, a kutatás során igen távoli, elzárt területeket is felkerestek. A különböző erdőségek 565 foltjában jelöltek meg egyes fákat aluminium szögek segítségével, és néhány évente visszatérve mérték az egyes fák törzsének átmérőjét és becsülték meg magasságukat. A mérések alapján kalkulálni tudták, mennyi szén halmozódott fel azokban a fákban, amik éltek és azokban a példányokban is, amik közben elpusztultak. Azt találták, hogy elsőként az amazóniai erdők szénmegkötő képessége csökkent le, de mára az afrikai erdők is követik ezt a folyamatot. Ennek oka, hogy Amazónia jobban ki van téve magasabb hőmérsékleteknek, gyorsabb hőmérséklet emelkedésnek, továbbá gyakoribb és súlyosabb szárazságoknak, mint az afrikai erdők. A mérések alapján, továbbá statisztikai modelleket, hőmérséklet és csapadék előrejelzéseket is felhasználva vonták le végül nem túl bíztató következtetéseiket.

Az eredetileg idén novemberben Glasgow-ban megrendezendő, de a koronavírus-járvány miatt már 2021-re halasztott klímacsúcs (hivatalosan 26th UN conference on climate change, COP26) során várhatóan sok ország be fogja jelenteni terveit, miszerint az évszázad közepére el kívánják érni a nulla nettó szén-dioxid kibocsátást. De több gazdag ország és sok vállalat esetében ezt a tervet csupán kompenzációval kívánják megvalósítani, többnyire éppen újonnan létesített vagy újratelepített erdők, és azok tervezett szén-dioxid elnyelő képessége segítségével.

Éppen a fenti kutatási eredmények egyik legfontosabb üzenete, hogy nem lehet csupán a trópusi erdőkre hagyatkozni, hogy azok majd kompenzálják a hatalmas mértékű szén-dioxid kibocsátást.

Idézve a kutatás vezetőjét, Lewis professzort: “Sokat beszélnek a szén-dioxid kompenzációról, ám a valóság az, hogy minden országnak és gazdasági szereplőnek törekednie kell a minimális emisszióra. Az erdők használata ebből a célból inkább csak egy marketing eszköz a vállalatok számára, hogy tevékenységüket az idáig megszokottak szerint folytathassák."

Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy vajon mi a helyzet a (mérsékelt övi) erdőkkel Magyarországon vagy Európában?

A fentihez hasonló átfogó, szén-megkötést célzó kutatás nem készült, de bizonyos trendeket látunk, amelyek sajnos hasonló irányba mutatnak, gonduljuk csak a fenyvesek (különösen a lucfenyő) kiterjedt pusztulására a nyugati határszélen és európa más részein. - Erről olvashatunk részletesebben a VEOL oldalán.

Ráadásul az erdőtelepítéseket is meggondoltan kell végezni, mert bizonyos területeken, pl. Magyarországon a Duna-Tisza közi homokhátságokon a telepített erdők kiszáríthatják a környező területeket, elsivatagosítva az értékes, fajgazdag gyepeket és vizenyős élőhelyeket - mutatták ki szegedi kutatók.