Olvasási idő: 7 perc

A bor és klíma kapcsolata mára már nyilvánvaló. Egyre több cikk és tanulmány jelenik meg, ami a klímaváltozás hatásait taglalja a szőlő- és borágazatra.

A felmelegedés áldozatai lehetnek a francia borok, de ennek ellenére az északabbra fekvő holland borágazat előnyére válhat a klímaváltozás. Az éghajlati viszonyok változása miatt egyre jobbak lehetnek az angol pezsgők, a dán, a svéd és a norvég borok, amik nem feltétlenül számítanak már kuriózumnak napjainkban.

A Klímapolitikai Intézet legutóbbi online szakértői eseménye is erről szólt, ahol a témában elismert szakemberek rávilágítottak a klímaváltozás tükrében a hazai szőlő- és borágazat kihívásaira.

Szakmai beszélgetés szőlő-és borágazat jövőjéről.

Bor jövője a klímaváltozás árnyékában

Egy 2012-ben készült kutatás már egyenesen ijesztő jövőt fest a borágazatról. A világ legjobb borvidékeinek területe 2050-re akár 25–73 százalékkal csökkenhet az alacsonyabban fekvő régiókban, míg az északabbra elhelyezkedő, magasabban fekvő területek egyre alkalmasabbak lehetnek a minőségi szőlő- és bortermelésre. A világ legfontosabb borvidékeit – Bordeaux, Burgundia, Douro, Rioja, Napa, Barossa és Stellenbosch – 2050-re már jelentősen érinteni fogja a túlzott nyári felmelegedés és az aszály.

A borszőlő számára ideális termőterületeken az évi középhőmérséklet általában 9-10 °C között mozog. Ahol viszont az évi középhőmérséklet 16 és 21 °C között változik, a szőlők minősége már nem feltétlenül kifogástalan. Ez esetben a belőlük készült bor illat- és zamatanyagban sokkal szegényebb, mint a megfelelően hűvösebb szőlőtermőterületeken termő szőlőé.

A szőlőtermesztés számára ott a legkedvezőbb az éghajlat, ahol a júliusi középhőmérséklet 18-19 °C között változik. Az egyes területeken a júniusi és szeptemberi középhőmérséklet akár 1 °C-szal történő emelkedése literenként akár 20-30 grammal is növelheti a must cukortartalmát, míg a savtartalomban 2-3 ezrelékes csökkenést eredményezhet.

Klíma és az évszakok változása

A klímaváltozás hatására a hőmérséklet emelkedése jelentős változékonyságot mutat, különösen a szőlőtermesztés szempontjából legkényesebb tavaszi és őszi időszakban. Ezen kívül nemcsak arról van szó, hogy egyre melegebb, de egyre kiszámíthatatlanabb is az időjárás. Például a sűrűbbé váló későtavaszi fagyok gyakran teljes szőlőültetvényeket tesznek tönkre a világ számos nagy borvidékén.

A klasszikus déli borvidékeket érintő, negatív hatások mellett megfigyelhető, hogy az északabbra elhelyezkedő Anglia egyes területei – például Kent és Sussex megyék – egyre alkalmasabbak a szőlőtermesztésre a klímaváltozásnak köszönhetően. Az elismert francia Taittinger Ház a Londontól nem messze fekvő Kent megyében vásárolt területeket szőlőtelepítés céljából.

Szőlőtermesztés i.e. 1000-től 1150-ig az úgynevezett „Középkori Meleg Időszaknak” (Medieval Warm Period) köszönhetően egyébként korábban már egyszer fellendült Angliában, amikor olyan meleg volt, hogy a grönlandi viking települések környékén árpát termesztettek és szarvasmarhát tartottak. Az angol pezsgők is nagy sikereket értek el az elmúlt években. Az angolok 2014-ben még 59, 2017-ben már 89 tétellel neveztek a pezsgők világbajnokságán. Az angol Hattingley borászat 2011-es Blancs de Blancs pezsgője pedig elnyerte el a világbajnoki címet, maga mögött hagyva francia riválisait.

Világ legészakibb szőlőültetvénye

Megfigyelhető, hogy az északi országok a klímaváltozásnak köszönhetően egyre inkább olyan adottságokkal rendelkeznek, mint a Rajna-vidék vagy egyéb más francia bortermelő régió.

A folyamatos felmelegedés hatására a Skandináv országokban is egyre jobban kedveznek az időjárási a feltételek a szőlőtermesztésnek. Lars Torstenson díjnyertes svéd borász első borát 2015-ben palackozták. A norvégok földjén sem hemzsegnek a szőlőültetvények, mégis akad néhány borászat az ország területén belül. Bár a skandináv országban még érik be még minden szőlőfajta, de az elmúlt évszázadban lezajló hőmérsékletváltozásnak köszönhetően egyre több fajtával lehet már itt is foglalkozni. Érdekesség, hogy Norvégiábantalálható a világ legészakibb szőlőültetvénye is, aminek tulajdonosa egy magyar borász, Barna Zsuzsanna, aki Angliában tanulta ki a borászati szakmát.

Magyar borászat jövője

Ami a hazai borágazat kilátásait illeti, az Agrárgazdasági Kutatóintézet elemzése szerint a klímaváltozásnak a hazai szőlőtermesztésre rövidtávon – az Egri Borvidéket kivéve – valószínűleg még nem lesz jelentősen káros hatása. Összességében a közeljövőben a szőlőterületek száma még növekedhet is. A század végére viszont már csak az ország északi területei mutatnak majd némi hasonlóságot a jelenlegi éghajlattal.

Borpince Tokaj nevezetes szőlőültetvényén.

Magyarországon a szőlőt jelenleg még egyáltalán nem szükséges öntözni, de valószínűsíthető, hogy 30-40 év múlva ez a helyzet megváltozik, és lehetséges, hogy az öntözés mellett a termesztés módját, valamint a szőlőfajták összetételét is teljesen újra kell majd gondolni. Már addig is szükség lesz a stressz-ellenálóbb szaporítóanyagok szelekciójára és használatára, az új ültetvények telepítésekor.

Bor és klíma: mi a megoldás?

Habár nem tudjuk megakadályozni az éghajlatváltozást, a gazdálkodási formák megváltoztatásával és megfelelő adaptációval lelassíthatjuk a káros folyamatokat. Éppen ezért fontos, hogy a szőlősgazdák a környezetünk, szőlőültetvényeink és gazdaságaink védelme érdekében adaptációs stratégiákat dolgozzanak ki.

Passzív védelem

A passzív védelemi megoldások azokat a közvetett módszereket foglalják magukban (pl. ületvény helyszínének kiválasztása, alkalmazott metszési technikák), amelyeket a gazdák előzetesen végezhetnek a szőlőültetvények károsodásának csökkentésére.

Aktív védelem

Az aktív védelmi technikák olyan közvetlen módszerek lehetnek, mint a szélgépek, a fűtőberendezések, és az öntözőberendezések alkalmazása, melyeket közvetlenül a fagyok előtt vagy közben lehet alkalmazni a tavaszi fagykárok hatásainak az enyhítésére.

A borászok számos kihívással néznek szembe az emelkedő hőmérséklet, az éves csapadékmennyiség változékonysága és az extrém időjárási jelenségek miatt. A jövőben hazánkban is kritikus változásokra számíthat az ágazat hosszabb távon. Ezért alkalmazkodóképességük javítása, a borok magas minőségének fenntartása érdekében gyors és hatékony alkalmazkodási technikákat kellene bevezetni.