Dr. Toldi Ottó kollégánk az „unortodox” magyar energiapolitikáról beszélt a Zürich-i Egyetemen a Svájci Magyar Mérnökök és Építészek Szövetsége meghívásából december 16-án.
Előadását a 2010 utáni magyar energiapolitika alaptételeinek a bemutatásával kezdte, melynek lényege az volt, hogy Magyarország úgy készül, hogy minden lehetséges esetben a lehető legrosszabb forgatókönyv valósul meg a jövőben az energetika terén. Az első ilyen tétel az volt, hogy válsághelyzetben az import energia megdrágul, ha egyáltalán fennmarad az import fizikai lehetősége. A fogyatkozó energiaforrások és a növekvő fogyasztás pedig egyre gyakrabban gazdasági, politikai és katonai konfliktusokhoz vezet majd. Ebből pedig ki kell maradnunk!
Ezért kellett visszaszerezni a földgáztárolóink feletti rendelkezést, amiről előzőleg már lemondott a baloldali kormány, ezért volt fontos az állami befolyás visszaépítése a MOL-ban, ahol egy időre többségbe került a külföldi tulajdonrész, ezért nem adtuk el a Paksi Atomerőművet, ami tervben volt a Fidesz előtti időkben, és azért nem adtunk szélerőművi koncessziókat külföldi beruházóknak, mert a 2010-es években még nem lettek volna kompetens magyar jelentkezők.
A Covid alatti túltermelési válság, a 2020-21-től kialakuló európai energiaválság, majd az orosz-ukrán háború jelentette markáns stressz tesztek sikeres túlélése bizonyította, hogy ezek nélkül az intézkedések nélkül, és az azóta megvalósított diverzifikációs projektek nélkül a magyar energiaszektor nem lett volna közel sem ennyire válságálló.
