Az MCC Klímapolitikai Intézet 2026. január 21-én kerekasztal-beszélgetést szervezett „Vízmegtartás Magyarországon – környezetvédelem és mezőgazdaság a klímaváltozás tükrében” címmel, amelynek fókuszában a hazai vízgazdálkodás, a mezőgazdaság alkalmazkodása és a klímaváltozás jelentette kihívások álltak.
A rendezvény célja az volt, hogy átfogó képet adjon a magyar vízmegtartási törekvésekről, különös tekintettel a mezőgazdaság növekvő vízigényére és a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válására. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a klímaváltozás következtében a hazai mezőgazdaság szerkezete és működése elkerülhetetlenül átalakul, amelyhez hosszú távú, fenntartható vízgazdálkodási megoldásokra van szükség.
A kerekasztal-beszélgetés során hangsúlyosan szó esett a kormányzat vízvisszatartási törekvéseiről. Elhangzott, hogy Magyarország az elmúlt években több mint 1700 milliárd forintot fordított vízvisszatartásra, tájhasználati átalakításokra és öntözésfejlesztésre. Ezek az intézkedések kulcsszerepet játszanak abban, hogy a mezőgazdaság alkalmazkodni tudjon a megváltozó klimatikus viszonyokhoz, miközben a termelés biztonsága is fennmarad.
A beszélgetés résztvevői – Hubai Imre mezőgazdaságért felelős államtitkár, Dr. Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatója, Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora, valamint Dr. Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára – szakpolitikai és gyakorlati szempontból értékelték a „Vizet a tájba” program eddigi eredményeit. Kiemelték, hogy a program hozzájárul a víz helyben tartásához, a talaj vízháztartásának javításához és a vidéki térségek klímaadaptációjához.
A résztvevők egyetértettek abban is, hogy az agrárpolitikai keretek felülvizsgálata elengedhetetlen. A Közös Agrárpolitika (KAP) jelenlegi formája nem minden esetben ad megfelelő válaszokat a klímaváltozás okozta kihívásokra, ezért annak átalakítása szükséges a vízmegtartást ösztönző, fenntartható gazdálkodási gyakorlatok érdekében.
A nemzetközi kereskedelmi folyamatok kapcsán elhangzott, hogy a Mercosur–EU megállapodást a magyar Országgyűlés nem fogja ratifikálni, mivel az a hazai gazdák érdekeivel ellentétes, és súlyos versenyhátrányt jelentene a magyar mezőgazdaság számára. A résztvevők hangsúlyozták: a klímaváltozás közepette különösen fontos a hazai termelők védelme és a mezőgazdaság stratégiai szerepének megőrzése.
A beszélgetés egyik központi üzenete az volt, hogy az elmúlt években egyre szorosabb együttműködés alakult ki a kormányzat és a gazdatársadalom között, amely elengedhetetlen a sikeres alkalmazkodáshoz. A vízmegtartás, a tájléptékű megoldások és a gazdák gyakorlati tapasztalatain alapuló szakpolitika együttesen jelenthetik a magyar mezőgazdaság jövőjének alapját a klímaváltozás korában.
