A helyi környezetvédelmi, természetvédelmi ügyek mindig is fontosak voltak a patrióta közösségekben, azonban mára már olyan globális problémákkal is foglalkozni kell, mint a klímaváltozás vagy a biodiverzitás csökkenése – hangzott el a Klímapolitikai Intézet rendezvényén, ahol a HÉTFA Kutatóintézet „Patriotizmus és fenntarthatóság” című kiadványát is megismerhette a közönség.

A HÉTFA Kutatóintézet ajánláscsomagjának bemutatását követően, Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője; Csite András, a HÉTFA Kutatóintézet ügyvezetője; Varró András, a HÉTFA Kutatóintézet Klímapolitikai és Fenntarthatósági Műhelyének vezetője; valamint Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet Igazgatója folytattak diskurzust arról, mely pontokon találkozik a klímavédelem, a környezetpolitika és a fenntarthatóság a patrióta, jobboldali, keresztény konzervatív politikai cselekvéssel.

Az eseményen elhangzott, hogy a klímaváltozás vagy a biodiverzitás csökkenése a nyugati világban erőteljes véleményformáló téma, amelyeket elsősorban a baloldal emelt fel. A felek egyetértettek abban, hogy a klímacélok, pl. a dekarbonizáció egyaránt gazdasági és szélesebb körű társadalmi érdek, azonban mérlegelni kell, hogy optimális mértékű-e az anyagi ráfordítás.

A konzervatív irányt a rendelkezésre álló eszközök ismerete és a hatékony cselekvés jellemzi, nem elérhetetlen utópisztikus világot ígér a választóknak – emelte ki Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója. Csite András szerint, a fenntarthatósági célokkal összeegyeztethető politikát nem könnyű kiépíteni a biztonságra vágyó társadalom és a fogyasztási igények sodorvonalában. A hosszú távú és rövid távú érdekek konkurenciájában hajlamosak vagyunk felülbecsülni az utóbbiakat – egészítette ki Hortay Olivér. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője szerint nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy életminőségünkben – történelmi távlatból szemlélve – jelentős javulás történt: jólétben élünk, nőtt a várható élettartam.

Jelenleg a válságok korát éljük, amely jelentősen befolyásolja a népesség általános gondolkodását, de a panelisták egyöntetűen szkeptikusak voltak azzal kapcsolatban, hogy a környezetvédelem javára könyvelhetjük el a közvélemény átalakulását, hiszen a tapasztalatok szerint önmagában nem ösztönzi a fogyasztás ilyen mértékű visszaszorítását.

Az este konklúziójaként fogalmazhatjuk meg, hogy a fenntarthatóságról, mint fogalom a politikai térben nincs vita, a társadalom hibahatáron belüli része klímaszkeptikus, az igazi kérdés az: mit kell tenni a problémák megelőzése, megoldása, valamint a károk enyhítése érdekében. Nagyobb munkát kell fektetni arra, hogy ezekről tájékoztassuk a társadalmat, mint arra, hogy meggyőzzük arról az embereket, hogy valósak a környezeti és klímakérdések.

Kiadványról bővebben HÉTFA oldalán lehet tájékozódni.