Kiemelkedő érdeklődés, az energetikai szakma számos szakértőjének, képviselőjének jelenlétében rendezte meg a Mathias Corvinus Collegium, a Klímapolitikai Intézet és a Reaktor Alapítvány a Zöld Tusa vitasorozat következő fordulóját, amelynek fókuszában az atomenergia szerepmegítélése volt. Az esemény apropóját azt adta, hogy az Európai Bizottság az atomenergiát a fenntartható és támogatandó energiaforrások közé sorolta, ezzel Brüsszel elismerte, hogy a nukleáris energiatermelés nélkül a zöld átállás, valamint az energiaválság elleni közdelem nem képzelhető el.
A Reaktor Alapítvány és a Klímapolitikai Intézet égisze alatt megszervezett intellektuális mérkőzés ellentétes térfelén Professzor Dr. Aszódi Attila, a Budapesti Gazdasági és Műszaki Egyetem Természettudományi Karának (BME – TTK) dékánja, a Nukleáris Technikai Intézet egyetemi tanára és Perger András, a Greenpeace kampányfelelőse, környezetmérnök, tanár foglaltak helyet. Az este házigazdájának, a vita moderátori szerepét a Klímapolitikai Intézet igazgatója, Litkei Máté vállalta magára.
Bár a hangsúlyokat máshová tették, a felek egyetértettek abban, hogy a környezeti szempontok figyelembevétele mellett, társadalmi és gazdasági okokból, az ellátásbiztonságra és a gazdaságosságra is oda kell figyelni egy ország energiamixének összeállításakor.
Perger András azt húzta alá, hogy a megújuló erőművi kapacitások bizonyos esetekben ma már képesek egy ország teljes villamos energiaigényét kiszolgálni, Aszódi Attila ugyanakkor rámutatott, hogy kiszámítható, nagy mennyiségű villamos energiára egy országnak a nap 24 órájában szüksége van, így önmagában az, hogy egyes időszakokban a megújuló energia rendelkezésre tud állni, és fedezni képes egy ország pillanatnyi energiaigényét, nem elég.
A mainál korszerűbb, olcsóbb és alacsonyabb ökolábnyommal bíró akkumulátorok nélkül a zöld átállás problémamentesen aligha képzelhető el. A BME egyetemi tanára rámutatott: a zöld átmenet kapcsán ma visszás helyzeteket látunk. Rengeteg nagy karbonterhelést jelentő fosszilis energiahordozót égetünk el és állítunk elő abból villamos energiát, hogy aztán a környezetkímélőbbnek mondott elektromos autóinkat azzal töltsük fel. Hasonló a helyzet a hőszivattyús fűtési-hűtési rendszereknél, amelyek ugyan nem szénalapú energiahordozók égetésével működnek, de sokkal több villamos energiát használnak, ellentétben a korábbi megoldásokkal.
Perger András szerint a németek nagyon tudatosan és felelősen viselkednek, amikor a megújuló energiatermés mellett foglalnak állást, amely a jövőt jelenti, és jelentős lépéseket tesznek az atomenergia és a fosszilis energiahordozók kivezetése mellett. A volt kormánybiztos azonban úgy vélte, a német kormány óriási hibát követett el, amikor 70 TWh karbonsemleges nukleáris termelés leállításáról hozott döntést, mert Európa legnagyobb országa energiaigényét jelenleg meghatározó rézben fosszilis energiahordozók rendszerbe állításával tudja fedezni, ami egyrészt a saját szén- és lignitvagyon elégetésén, másrészt az orosz fölgázon alapul.
A Greenpeace szakértője szerint Németország sokat tesz a klímavédelem érdekében és nagyon jelentősen tudta csökkenteni szén-dioxid kibocsátását. További célja pedig, hogy 2030-ra 40-ről 80 százalékra tornázza fel a megújuló energia arányát. Aszódi erre úgy reagált, a németeknek van honnan csökkenteni az üvegházhatású gázok emissziójának mértékét, a francia villamosipar a nukleáris iparának köszönhetően a német ÜHG szint töredékét bocsátja ma ki.
A vitán a biztonság kérdése is szóba került.
Perger András szerint a nukleáris ipar nem mentes a balesetektől, amit a múlt eseményei egyértelművé tesznek. Aszódi Attila szerint a Greenpeace nem veszi komolyan a biztonság kérdését, csak beszélni szeret róla, amit jól példáz az eset, amikor a tavalyi francia-német futball Európa bajnokságon a zöld szervezet egyik aktivistája beejtőernyőzött a standionba és a szerencsétlen manővere miatt több ember sérülését okozta. Aszódi kiállít amellett, hogy a nukleáris energia biztonságos, ezzel kapcsolatban a zöld szervezeteknek nagy felelősségük van a közvélemény hiszterizálásában. Perger András ezzel szemben úgy látta, a gáz- és atomlobbi az, ami az energiapolitikában a történéseket az észszerűtlenség irányába tudja navigálni és fékezi az megújulás folyamatait.
Az Európai Bizottság taxonómia-rendelete kapcsán Perger András az orosz érdekek térnyeréséről beszélt, viccnek titulálva, hogy a földgáz és az atomenergia zöld lenne. A BME oktatója szerint túlzottan leegyszerűsítő a taxonómiát úgy értelmezni, hogy az a zöld energiahordozók valamiféle katalógusa. A földgáz és az atom helyzetbe hozását szükségszerűnek írta le, mivel az időjárásfüggő megújuló energiatermelés önmagában képtelen Európát megfelelő mennyiségű, megfizethető és hozzáférhető villamos energiatermeléssel ellátni, ezt be kell látni.
Az elhangzottakon kívül a vitában szó esett még többek között Paks II.-ről, a megújulók és az atomenergia hulladékkezeléséről, a rezsicsökkentés fenntarthatóságáról. A teljes beszélgetést itt lehet megtekinteni.
