Május 23-án, csütörtökön a Klímapolitikai Intézet Brüsszel szívébe látogatott, és az MCC Brüsszellel együttműködésben konferenciát szervezett a klímaváltozás tudományos és politikai kérdéseiről, „Klímaváltozás: túl a konszenzuson” címmel.
Az esemény helyszíne az Európai Bizottság közvetlen közelében található Ace Events Club volt, és célja az volt, hogy megvitassák a „tudományos konszenzus” valódi jelentését a klímaváltozásról szóló vitában, valamint annak politikai vonatkozásait.
Nyitóbeszédében Richard Lindzen professzor rámutatott, hogy történelmi példák alapján a politikai mozgalmak gyakran hivatkoznak a „tudományos konszenzus” gondolatára, de valójában politikai indítékok vezérlik őket.
Két panelbeszélgetésen keresztül a konferencia először a kultúra tudományra gyakorolt hatását vizsgálta, majd rátért a tudomány társadalomra gyakorolt hatásának vizsgálatára.
Az első panel kifejezetten azt vizsgálta, hogyan rejti el a „tudományos konszenzus” gondolata a politikai jelenlétet, és feltárta, hogyan vált a tudomány gyakran scientismussá. A panel résztvevői, Frank Furedi, Calum Nicholson, Richard Lindzen és Anthony O'Hear élénk vitát folytattak arról, hogy a tudomány milyen mértékben politizálódott, és mennyire lehet megbízni benne.
A második panel azt vizsgálta, hogy a „tudományos konszenzus” gondolata milyen hatással van magára a társadalomra. Samuel Furfari, Richard Schenk, Johan Gardebo és Barbara Kolm rámutattak, hogy az EU Zöld Megállapodás és a Net Zero politikák számos gazdasági és társadalmi kihívást jelentenek. Hangsúlyozták, hogy az európai országokban a zöld politikák egyre nagyobb politikai feszültségekhez vezetnek, mivel veszélyeztetik a hagyományos iparágakban dolgozók munkahelyeit. Az előadók kiemelték, hogy bár a klímaváltozás fenyegetését komolyan kell venni, a Net Zero politikák megvalósíthatóságát és hatékonyságát meg kell kérdőjelezni.
A konferencia végső üzenete az volt, hogy most van itt az ideje, hogy megvizsgáljuk és megvitassuk az európai környezetvédelmi politikák bölcsességét és jelenlegi irányát. Az emberi találékonyság és innováció jelentheti a valódi megoldást a klímaváltozás kihívásaira, nem pedig a politikai konszenzus. Az, hogy jövőnket technokrata diktátum vagy közös döntéshozatal határozza meg, teljes mértékben rajtunk, az embereken múlik.
