Az ESG egyre fontosabbá válik a világon, nemcsak Nyugaton, de a fejlett Keleten is. Az ESG-vel kapcsolatban az Európai Unió egyes szabályokat már életbe léptetett, másokat a közeljövőben véglegesítenek. Egy biztos, a következő években a vállalkozások elsöprő többségét érinti majd valamilyen formában az ESG. Az ISO, az energiahatékonyság, a munkavédelem, a tűzbiztonság, a CSR, az esélyegyenlőség, a vállalati foglalkoztatáspolitika, és még ki tudja, vélhetően mi minden jelenik meg majd ezen betűszó égisze alatt a jövőben.  Ennek ellenére a társadalom és a gazdasági élet számos érintett szereplője alig tud valamit a közelgő változásokról. Mi az ESG? Miért van rá szükség? Lehetőségként vagy problémaként tekintsük rá? Mi várható a világban, az Európai Unióban ezen a téren, és hogyan reagál Magyarország a kapcsolódó kihívásokra?  Erről is szó volt a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézete által szervezett szakmai konferencián, ahol minden érintett szereplő képviseltette magát. A hatóságok, a kormányzat, a pénzintézeti ágazat, a vállalati érdekképviselet, a tanácsadók, az akadémiai és elemzői világ, és természetesen maguk a vállalkozások is elmondhatták véleményüket az ESG-ről, és megoszthatták egymással hasznos tapasztalataikat Magyarország uniós elnöksége előtt.

„Az ESG (Environmental, Social, Governance) egy gazdasági ernyőfogalom, amelynek célja, hogy az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenysége fenntarthatósági szempontok, a környezeti, társadalmi hatások és vállalatirányítási elköteleződéseik alapján is összehasonlíthatók és vizsgálhatók legyenek a velük üzleti kapcsolatba kerülő piaci szereplők, illetve fogyasztók számára."

KÖSZÖNTŐ

Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója beszédében hangsúlyozta: fontos, hogy prioritásként kezeljük a fenntarthatóság kérdéskörét – mi, magyarok ebben is úttörő szerepet vállaltunk, és igyekszünk példát mutatni, kreatív ötletekkel előállni az akár Európát vagy a világot érintő kihívások és stratégiai ügyek kezelésére. Hozzátette: így nem véletlen, hogy a Magyar Országgyűlés tavaly decemberben, Európában elsőként fogadta el a nemzeti ESG kerettörvényt, amelynek előkészítésében az SZTFH oroszlánrészt vállalt.

Az ESG fontos témává nőtte ki magát az elmúlt években Keleten és Nyugaton egyaránt, és jelentős integráló erővel is bír. Ez azt jelenti, hogy a jövőben egységgé olvaszthatja azokat a témákat, amelyek ma a környezetvédelem, a körforgásos gazdaság, az energiahatékonyság, a CSR, a foglalkoztatáspolitika, a munkavédelem, a tűzbiztonság vagy az etikus vállalatirányítás tárgyát képezik. Ez a felsorolás pedig korántsem teljes – emelte ki Szalai Zoltán.

Az MCC főigazgatója felhívta a figyelmet az ESG, valamint az MCC iskolái, műhelyei és intézetei közötti sokszínűségre, ez utóbbiak ugyanis a gazdaság, a társadalom, a jog, a vállalatirányítás és a környezetvédelem számos területével foglalkoznak. Éppen olyan változatos és sokrétű az MCC tevékenysége, mint amilyen sokszínű maga az ESG.

ESG: (SZÉP) ÚJ VILÁG?

Az SZTFH-t a lehetséges veszélyekre és válságokra adott állami beavatkozás igénye hívta életre 2021-ben. Létrehozásával a jogalkotó célja az volt, hogy stabil, kiszámítható működési és szabályozási környezetet teremtsen olyan, nemzetgazdasági szempontból kiemelt ágazatok számára (szerencsejáték-szervezés, dohánykereskedelem, bányászat, földtani tevékenységek, kiberbiztonság, ESG) – mondta Nagy László, az SZTFH nemrég kinevezett elnöke.

A fenntarthatósági attitűd meghatározóvá válásának egyik legjelentősebb mérföldköve az úgynevezett ESG-szemlélet és a hozzá kapcsolódó keretrendszer. Az ESG, vagyis az Environmental, Social és Governance mozaikszó egy gazdasági ernyőfogalom, melynek célja, hogy az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenysége fenntarthatósági szempontok alapján is komparatív módon és objektíven vizsgálható legyen. Fontos kérdés azonban, milyen eszközökkel érdemes beavatkozni a gazdaság működésébe. Ahhoz, hogy e tekintetben tisztább képet lássunk, fel kell mérni a különféle igényeket – részletezte Nagy László.

A Magyarországon működő, jellemzően magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások éves szinten több mint 3000 milliárd forintos nettó árbevételt realizálnak, miközben mintegy 50 ezer főnek kínálnak munkahelyet, így közvetetten közel 100-150 ezer ember megélhetését biztosítják – emlékeztetett az SZTFH elnöke.

Annak érdekében, hogy a magyar vállalatok versenyképességét ne érje hátrány a nyugat-európai és amerikai vállalatokkal szemben, elengedhetetlen az alábbi feltételek megteremtése: a vállalatok szakszerű felkészítése a tanácsadói piac megszervezésén keresztül, az ESG adatszolgáltatási folyamat egyszerűvé és költséghatékonnyá tétele, illetve a szankcionálás lehetőségének megteremtése a szabályok betartatása érdekében, valamint egy önálló nemzeti minősítő létrehozása – vázolta fel elkövetkezendő időszak feladatait.

ESG: KÖRNYEZETI, SZOCIÁLIS ÉS ÜZLETI SZEMPONTOK – GÚZSBA KÖTVE TÁNCOLNI?

Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke felhívta a figyelmet,
az ESG mozaikszóban az „E” mint környezeti pillér „elnyomja” a másik kettőt, többet kellene foglalkozni a társadalmi („S”) és a vállalatirányítási („G”) területekkel – egészítette ki. A társadalmi felelősségvállalást tekintve az elmúlt években a bankszektor már bizonyított, gondoljunk a családtámogatási programokra, azon belül is a babaváró hitelre – emelte ki.

Az ESG népszerűségének oka a társadalmi igény; egy 2023-as globális felmérés szerint a fogyasztók 64%-a nagyon vagy rendkívül fontosnak tartotta a környezeti fenntarthatóságot; az európai fogyasztók esetében ez 61% volt. Magyarországon az MNB (2019 és 2021 közötti, hazai kutatások eredményeit összegző) felmérése szerint a megkérdezettek 95%-a fontosnak tartja a környezetvédelmet – hangsúlyozta Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke.

A technológiai fejlődés önmagában nem elegendő, a társadalom bevonása nélkül nincs környezeti problémamegoldás – emelte ki Gelencsér András. A Pannon Egyetem rektora hozzátette: az ESG globális jelentősége számít, ha csak lokálisan valósul meg, nem lesz eredményes.

ESG: NEMZETI ÉS NEMZETKÖZI KERETEK – KONFRONTÁCIÓ VAGY KOOPERÁCIÓ?

Fontos, hogy az ESG-szabályozás a lehető legkisebb többletteherrel járjon a vállalkozások számára – emelte ki Bera Péter. Az Energiaügyi Minisztérium főosztályvezetője az adatszolgáltatást illetően elmondta: lényeges meghatározni, mik a transzparens és szenzitív információk, és megfelelően kell kezelni azokat – ez kulcsfontosságú kérdés a biztonság szempontjából.

Bókay Márton, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára az ESG-szabályozást illetően elmondta: a cél, hogy ideológiamentesen lehessen az ESG-kérdéskört vizsgálni, és a valós problémákra mutassunk rá. Hozzátette: az ESG-szabályozás megteremtésével Magyarország versenyképességi előnyt szerezhet – emelte ki.

Törekedni kell a saját nemzeti keretek között történő gondolkodásra, fel kell ismerni, melyek azok az irányok, amelyek Magyarország számára hasznosak lehet, illetve melyek nem biztosítanak előrelépést, ez a fő kérdés a magyar ESG-szabályozás kialakítása során – hangsúlyozta Hajdú András.

Hortay Olivér, a Századvég üzletágvezetője felveti a mérhetőség, valamint a három pillér elválaszthatóságának problematikáját. Elmondta: a társadalmi legitimitása az ideológiavezérelt intézkedéseknek billeg – az európaiak többsége elutasítsa ezeket (pl. atomenergia kérdése Németországban).

ESG: A MAGYAR MODELL – IRÁNYBA ÁLLNI, VAGY IRÁNYT MUTATNI?

Molnár Csaba Gábor, az SZTFH ESG igazgatója elmondta, az ESG-törvény (2023. évi CVIII. törvény) célja, hogy támogassa a magyar vállalatok versenyképességét. Hozzátette: az ESG-nek három pillére van – az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) –,  ezekre vonatkozóan kell a vállalatoknak kérdőív formájában adatot szolgálgatniuk.

Jelenleg ESG-minősítést bármilyen adat alapján, bárki készíthet, nincs szabályozás e téren. Azt várjuk az ESG-törvénytől, hogy a minősítő nyilvántartásba kerüljön, ellenőrizhetővé váljon a módszertana, illetve biztosítson lehetőséget az érintett felek számára a kapcsolatfelvételre – részletezte az igazgató.

Az ESG-kérdőív mindhárom pillér kiegyensúlyozására törekszik, azonban fontos a vállalati adminisztrációs terhek csökkentése. A kérdőíveket terület és méret szerint is szűkíteni kell.

Molnár Csaba Gábor szólt arról is, hogy – törekedve az átláthatóságra – az SZTFH nyilvántartást vezet az ESG-adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett vállalkozásokról, a tanúsítókról, tanácsadókról és minősítőkről, valamint az ESG-szoftvereket forgalmazó és gyártó cégekről.

ESG A NAGYVÁLLALATI MŰKÖDÉSBEN – PÁLYÁN MARADNI!

Wieder Gergő, a KPMG igazgatója szerint sokszor az ESG-faktorok súlyozásától függ a minősítés (pl. az ESG tekintetében nehéz megítélni egy céget, ha fenntarthatóan termel egy olyan terméket, amelynek a társadalmi megítélése nem feltétlenül jó). Ha kitekintünk az export piacokra, látjuk, hogy előbb vagy utóbb, de elkerülhetetlen az ESG-minősítés megléte.

Sverla Viktor, a MOL Nyrt. fenntarthatósági és stratégiai igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az eltérő minősítések között jelenleg elég nagy a szórás. Erre reflektálva Lukács Ákos, az Ernst & Young partnere elmondta: egyelőre nem a minősítés eredménye, hanem annak a megléte számít.

Az egyik legszabályozottabb szektor a gyógyszeripar – jelentett ki Réthy Róbert, a Richter Gedeon Nyrt. ESG és befektetői kapcsolatok vezetője. Hozzátette: a Richter természeténél fogva társadalmi felelősséggel bír, így az ESG „S” pillér van a fókuszban, mégis az „E” oldalról érezhető a nyomás.

ESG A KKV-K ÉLETÉBEN – MEGY A MECCS?

A felmérések szerint a KKV-k egyharmada tudja, mi az ESG, közülük is kb. 50% ismeri a magyar ESG-törvényt – mondta Dobos Balázs, a Makronóm Intézet igazgatója. Hozzátette: Magyarországon nagyságrendileg 1800 olyan beszállító középvállalat lehet, amelyet már most érint vagy a közeljövőben érinteni fog az ESG-törvény.

Az ESG-szabályozás a KKV-k javára válhat, és mindenképpen versenyelőnyt jelenthet, ha a cégek komolyan veszik az energiahatékonyságot – jelentette ki Holczinger Norbert, az MNB fenntartható pénzügyek főosztályvezetője.

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője a felkészülési idő fontosságára hívta fel a figyelmet, nem mindegy, milyen határidőn belül kell számot adniuk a KKV-knak az ESG-kérdőívben foglaltakkal kapcsolatban.

Tóth Róbert, a KAVOSZ E-GREEN Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, komoly figyelmet kell fordítani a KKV-k edukációjára. Hozzátette: komoly versenyelőnyhöz egyelőre egyik ország sem jutott az ESG-t illetően; hazánk a régiós országokhoz képest jó helyzetben van.