Megjelent Kitta Gergely, stratégiai és kommunikációs vezető klímaváltozás és nyelvhasználat kapcsolatáról szóló esszéje a Kommentár magazinban.
Környezetvédelem, természetvédelem, éghajlatváltozás. Olyan szavak, amelyek kiszorulóban vannak a mindennapos nyelvhasználatból, legfeljebb az iskolai tanórákon vagy száraz tanulmányokban találkozhatunk velük; vagy lassan már ott sem. Helyüket olyan erőtől duzzadó, nagyotmondó, heves szó-titánok veszik át, mint klímaválság, klímaösszeomlás, klímakatasztrófa, klímavészhelyzet és társaik. Ők óvatosabb, jó lelkű, kevésbé heves szóelődeiket udvarias, de határozott mozdulatokkal kísérik le a porondról. A természet- és a környezet- szókezdetek helyett a klíma előtag arcátlan módon befurakszik mindenhová, ott is megjelenik, ahol semmi keresnivalója. A biológia sokféleség, a hulladékgazdálkodás, a talajvédelem, és még ki tudja, mi minden válik klímavédelmi kérdésé napjainkban, még akkor is, ha nincs köze a klímaváltozáshoz.
Miért és hogyan settenkedik be a szótárainkban a klímakatasztrófa? Kinek és miért áll érdekében klímaösszeomlásról beszélni? Miért lehet káros, ha folyton klímaválságról és klímavészhelyzetről hallunk? Ezekre a kérdésekre szeretnék esszémben egy lehetséges magyarázatot adni. A Kommentár legújabb száma már kapható a kiemelt újságárusoknál.
