Dr. Zay Balázs szenior kutatónk képviselte a Klímapolitikai Intézetet az idei Tabakó fesztiválon, ahol az Environment (Környezet), Social (Szociális), Governance (Irányítás) szempontok szerepéről beszélgettünk Mátyus Enikő fenntarthatósági tanácsadóval.
A sepsiszentgyörgyi panelbeszélgetésen Dr. Zay Balázs elmondta, hogy az ESG-t manapság a vállaltok nem pénzügyi beszámolójaként tartják számon, holott eredetileg befektetőknek készült kockázatértékelési keretrendszer volt, melynek célja a tőzsdei vállatok értékelése fenntarthatósági szempontból. A rendszer mögött álló megfontolás az volt, hogy a fenntartható vállatok kisebb befektetői kockázattal járnak együtt, emiatt kedvezőbb feltételekkel juthatnak tökéhez.
Az ESG a fenntarthatóság gazdasági, társadalmi és környezeti dimenzióira épít és Fenntartható Fejlődési Célok gyakorlatba való átültetését kellene szolgálnia.
A koronavírus járványt a mainstream média egy része a klímaváltozással kötötte össze, ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy megnőtt az érdeklődés az ESG alapok iránt. Ennek két súlyos következménye lett:
A vállatoknak megérte a tevékenységüket „zöldre mosni”, az olajvállatok valós tevékenységüket elfedve már a bolygót megmentő energiavállatként hivatkoztak magukra.
A jó ESG értékelésű vállatok értéke megugrott a meginduló tőkeáramlástól, ezzel alacsony befektetői kockázat helyett ESG lufi fújódott.
Az EU elfogadta a CSRD irányelvet, ami meghatározza az ESG jelentések készítésére kötelezettek körét és a beszámolók főbb tartalmi követelményeit. 2027-től már egyes KKV-k számára is kötelezővé válik az ESG jelentés készítése. Az Európai Fenntarthatósági Jelentési Szabványok használata KKV esetén olyan következménnyel járhat, hogy egy vállalkozás, aminek a fő tevékenysége fenntartható, más szempontok alapján mégis rossz ESG értékelést kap, ezzel a finanszírozástól esik el.
A CSRD irányelv például a sokszínűséget is teljesítendő célnak jelöli meg, ami egyszinten van a nemek közötti egyenlőséggel, vagy a tisztességes munkakörülményekkel. Ezzel az a probléma, hogy míg a nemek között egyenlőség az 5. Fenntartható Fejlődési Cél, a tisztességes munkakörülmények a 8., addig a vállaltnál dolgozó munkavállalók bőrszíne, származása, szexuális irányultsága fenntarthatóság szempontjából nem rendelkezik relevanciával, az egyenlő bánásmód biztosításán kívül bármilyen cél kitűzése nehezen értelmezhető.
Az Egyesült Államokban szintén a sokszínűség lett a „Social” láb egyik sarokköve, ami miatt az egész ESG rendszer átpolitizálódott.
Az ESG jelentések értékelését továbbra is független ügynökségek végzik, melyek eltérő súlyozású szempontrendszereket alkalmaznak a kalkulációik során. A rendszer visszáságát jelzi, hogy a Standard and Poor's felhagyott a számszerűsített értékeléssel, miután nem tudta bizonyítani az értékelés objektivitását.
