Emmanuel Macron nyerte az idei francia elnökválasztást, aki Marine Le Pen-nel szemben a szavazatok 58,5 százalékát szerezte meg.
„Az a mi projektünk, hogy Franciaországot nagy zöld nemzetté tegyük.” – írta Macron a Twitteren. A héten a francia elnök eddigi munkaügyi miniszterét, Élisabeth Borne-t nevezte ki miniszterelnöknek, aki korábban a környezetvédelmi tárcát is vezette.
Macron elnök még a francia választások előtt nyilvánosságra hozta klímapolitikai tervét és ígérteket tett arra vonatkozóan, hogy kormányzása középpontjában a környezetvédelem áll majd, és első nemzetként teljesen felhagy a fosszilis energiaforrások (olaj, szén és földgáz) felhasználásával.
Kampányában Macron új beruházásokat ígért a megújuló technológiákba, az energiahatékonyságot növelő lakásfelújításokba, a bioélelmiszer-termelésbe, továbbá szorgalmazta a légszennyezés és az egyszer használatos műanyagok használata elleni fellépést. Macron ambiciózus ígéretként egy 50 milliárd eurós költségvetési többlet elérését irányozta elő 2027-ig, és a zöld átállás érdekében ezeket a forrásokat az oktatás, az ökológiai átalakulás, az egészségügy és az adócsökkentés céljaira fordítaná.
Franciaország alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-mixszel rendelkezik a nagy nukleáris erőművi flottájának köszönhetően, és önértékelésük szerint élen járnak az ambiciózus energetikai átmenetben. A franciák a karbonsemlegesség elérését 2050-re tűzték ki célul a 2019-es nemzeti energia-és klímatörvényükben, ezen belül 2035-re 70 százalékról 50 százalékra tervezték csökkenteni a nukleáris energia részarányát a villamosenergia-mixben. 2022-ig bezárulna az utolsó francia szénerőmű is.
Franciaország primerenergia-felhasználásának szerkezetét tekintve a legnagyobb részarányt (36,3%) a nukleáris energia képviselte 2020-ban, amit az olaj (31%), a földgáz (17%), a megújuló energiák (13,5%) és végül a szén (1,3%) követett (1. ábra).
- ábra: Franciaország primerenergia-felhasználása 1990-2020 (TWh)
Forrás: OurWorldInData.org/energy, a BP Statistical Review of World Energy nyomán
Franciaország villamosenergia-termelésének 67%-át a jelenleg működő 56 atomreaktor (63.2 GW kapacitással) biztosította 2020-ban, míg az olaj- és gázszükséglet szinte teljes egészében import volt.
Sokak szerint az újra megválasztott elnök a klímaváltozás terén eddig rosszul teljesített, mert nem érték el a 2015-2018-as ÜHG-kibocsátás csökkentési célkitűzéseket, továbbá nem teljesítették a 2020-as megújulóenergia-célt sem.
Az orosz-ukrán háború sem tesz jót a klímavédelmi célok teljesítésének, ami a legtöbb EU-s tagállamot az energiapolitikáik újragondolására és az orosz energiaforrások alternatívájának a keresésére késztet.
A válság hatására Macron elnök egy éles politikai fordulattal széleskörű nukleáris programot jelentett be 2022 februárjában, melynek keretében Franciaország 2050-ig hat új atomreaktor építését fejezi be, és további nyolc reaktor megvalósíthatósági tanulmányát készíti elő. Az ambiciózus terv megvalósulása esetén Franciaország jelenlegi 61 gigawattos nukleáris kapacitása így további 25 gigawatt kapacitással növekedne.
Emmanuel Macron a megújuló energiaforrásokra vonatkozóan egy olyan tervet mutatott be, melyben tízszeresére növelné az ország napenergia-kapacitását. A francia kormány jelentős mértékben kívánja fejleszteni a tengeri szélenergia-termelési kapacitását. Franciaország eddig egy tengeri szélerőműparkot telepített, de 2050-ig további 50 tengeri szélerőműpark építés tervezi 40 GW kapacitással.
Az elektromobilitás szerepe is növekszik majd Franciaországban, de a növekedés üteme lassabb lesz, mint például Hollandiában és Norvégiában, ennek oka részben az elektromos járművek töltésére szolgáló infrastruktúra gyengébb kiépítettségében keresendő.
Általánosságban elmondható, hogy Franciaország energiaszektora az ÜHG-kibocsátása tekintetben - az EU-s tagországokhoz viszonyítva - előnyös helyzetben van, és a francia kormány előzetesen felvázolt klímavédelmi törekvéseit nagyrészt reálisnak és megvalósíthatónak tartjuk. Egyetlen kérdés a megújuló energiakapacitások növelésére vonatkozó célkitűzések megvalósíthatósága. Reálisan szemlélve a terveket, nem láthatók egyelőre azok a források, amelyekből az állami támogatást igénylő megújuló szektor nagyarányú fejlesztése megvalósítható lenne, hiszen Franciaország államadóssága Európában a magasabbak közé tartozik.
