Napjainkban több mint 700 millió ember szenved az éhezés valamely formájától, azonban az élelmezésbiztonság már a fejlett országokban sem számít annyira alapvetőnek, mint a 2010-es években. Az utóbbi évek drasztikus élelmiszerinflációjának következtében a fejlett országok szegényebb polgárai is kénytelenek lejjebb adni fogyasztásuk mennyiségéből vagy minőségéből. A Klímapolitikai Intézet kerekasztal-beszélgetésén Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár, valamint Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) ügyvezetője az élelmiszerellátás globális és lokális kihívásait vitatta meg az MCC Tas vezér utcai központjában.
A biogazdálkodás nem mindenre megoldás, ide sorolhatjuk pl. az élelmiszerpazarlást (globális szinten a megtermelt élelmiszer kb. 30%-a veszendőbe megy), de beszélhetünk itt a táplálkozásról, a húsfogyasztási szokásainkról is (globálisan a szántóterületeink 2/3-án állati takarmányt állítunk elő, amely a nagyüzemi állattartásban tartott állatok intenzív takarmányozásához kell; szabadtartású állattartás esetén ez minimálisra csökkenthető lenne) – emelte ki Drexler Dóra. Az ügyvezető hozzátette: a WHO adatai alapján, egészségünk szempontjából az lenne megfelelő, ha a hazai húsfogyasztást a felére csökkentenénk.
Feldman Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy az európai mezőgazdasági termelők ma a világ legszigorúbb, legösszetettebb fenntarthatósági szempontú előírásrendszer keretei között termelnek, és nemcsak akkor, ha ökogazdálkodásról van szó – ez persze egyik oldalról növeli a termelési költségeket, másik oldalról pedig hozamcsökkenéssel járhat, ha az árazás nem változik. A kormány célja, hogy ösztönözze a termelőket, ezért egy komplex, erős ökológiai támogatási rendszerrel segíti őket. Az államtitkár hozzátette: nem szabad elfelejteni, mindent a fogyasztói kereslet határoz meg, vagyis környezetileg fenntartható termelésből származó termékeket érdemes választani a polcokról!
Drexler Dóra elmondta, a kutatások szerint a jelenlegi mezőgazdasági területek teljes bioátállítása esetén – ha mellette felére csökkentenénk a pazarlást, valamint a húsfogyasztást – akkor a mostani ökológiai hozamokkal is elegendő élelmiszert lehetne termelni a világ számára. Természetesen a gyakorlatban ez csak kisléptékben, fokozatosan tudna megvalósulni. Hozzátette: az Európai Unió ambiciózus célkitűzése, hogy 2030-ig legyen 25% ökoterület az Európai Unió agrárterületein belül – most 10,3%-nál tartunk. A fogyasztók és a termelők mellett az ügyvezető kiemelte a kiskereskedelmi ellátási láncok szerepének fontosságát is – hiszen hiába szeretne a fogyasztó bioterméket választani a boltban, ha az nem található meg a polcokon.
Az élelmiszerpazarlás kapcsán az államtitkár felhívta a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2016 óta működikő Maradék nélkül c. programjára, amely sokféle célcsoport számára készít figyelemfelkeltő kampányokat. A becslések szerint 300-400 milliárd forint értékű élelmiszert dobunk ki Magyarországon, ez félmillió ember háromszor három napi bőséges étkezését fedi le. Feldman Zsolt hozzátette, az összes élelmiszerkategóriát tekintve 2016-22 között 12,1%-kal csökkentettük a hulladékmennyiséget hazánkban.
Az államtitkár elmondta, hogy a 2023-27 közötti agrártámogatási ciklusban igyekeztek bővíteni a rendelkezésre álló eszközrendszert: túl azon, hogy kompenzációs támogatással segítik az ökogazdálkodókat, nagyobb összegekkel támogatják az eszközbeszerzéseket vagy az ökológiai termékeket előállító vállalkozások élelmiszerfeldolgozási tevékenységét. A hazai élelmiszerbiztonság kapcsán Felman Zsolt elmondta, 20 millió ember ellátására alkalmas a magyar mezőgazdaság, tehát jóval többet termelünk, mint amennyit elfogyasztunk. Ennélfogva nem valószínű, hogy a hazai ellátásbiztonság valaha is veszélybe kerülne.
Az élelmiszerinfláció kapcsán Drexler Dóra elmondta, az áruházláncok a saját márkás termékeiken sokkal kevésbé érvényesítették az inflációs emeléseket, mint a privát márkás termékeken – ez az árverseny pedig nagyon káros a termelőkre és a feldolgozókra nézve. Összességében Európai szinten, a biotermékeket kevésbé érintette az infláció, mint például a szokványos élelmiszereket – egészítette ki.
