Tegnap került sor a „Fénytörésben – A hazai napenergia-termelés lehetőségei és kihívásai” című kerekasztal-beszélgetésre. Vendégeink Felsmann Balázs, a REKK kutató főmunkatársa, Hetesi Zsolt, az NKE egyetemi docense, valamint Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitikai Üzletágának vezetője voltak. Az esemény aktualitását a közelmúltban az Ibériai-félszigeten történt jelentős áramszünet, valamint az Európai Bizottság orosz energiahordozókról való gyorsított leválást célzó terve adta.
A spanyolországi rendszerösszeomlással kapcsolatban a résztvevők kiemelték, hogy a pontos kiváltó ok egyelőre nem ismert, de az esemény súlyosságát a hagyományos, mechanikai mozgást végző erőművek (például víz-, hő- vagy turbinás erőművek) alacsony szabályozási kapacitása súlyosbította. Ez komoly figyelmeztetés lehet Közép-Európa számára is, hiszen az időjárásfüggő megújuló energiaforrásokat jelenleg csak ezek a hagyományos erőművek tudják stabilizálni.
Vita alakult ki arról, hogy az európai energiarendszerek összekapcsoltsága előny vagy hátrány egy esetleges összeomlás idején. Míg a spanyol áramszünet jelentős gazdasági károkat okozott Portugáliában és még Franciaországban is, más szempontból egy erős hálózati összeköttetés elősegítheti a válságkezelést, hiszen ilyenkor a bajba jutott ország gyorsabban juthat kiegyensúlyozó kapacitáshoz a szomszédaitól.
A következő vitapont az orosz energiahordozókról való gyorsított leválás szorgalmazó bizottsági javaslat volt. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kőolaj és az urán fűtőelem pótlása különösen nehéz feladat, és kérdéses, hogy Magyarország – illetve a MOL – képes lesz-e más forrásokból elegendő mennyiséget importálni. A földgáz kapcsán Felsmann Balázs rámutatott: elemzéseik szerint Magyarország viszonylag könnyen ellátható LNG-és romániai forrásból, így szerinte nem indokolt a rezsicsökkentésről beszélni, mivel a jelenlegi hatósági árak egyikét sem a piac határozza meg. Hortay Olivér ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy a mesterségesen szűkített kínálat elkerülhetetlenül árfelhajtó hatással jár – ezt már az orosz szankciók is megmutatták. A javaslatban szereplő beszerzési források pedig jelentős részben csak feltételezések. Emellett éles kritikával illette az európai javaslatot, amely szerinte még egy orosz-ukrán békemegállapodás esetén sem vonná vissza az orosz metánmolekulák megbélyegzését, miközben súlyosan korlátozza a tagállamok energiapolitikai mozgásterét. Hetesi Zsolt hozzátette: az orosz energiahordozók kizárása fokozódó amerikai függőséget eredményezhet, holott a jelenlegi geopolitikai helyzetben éppen a diverzifikáció lenne kívánatos Európa számára.
Az est záró témájaként a hazai napenergia-robbanás hatásait elemezték a szakértők. Magyarországon nemcsak a beépített napelemes kapacitás aránya kiemelkedő, hanem a növekedés üteme is egyedülálló. Ahogyan egy friss újságcikk fogalmaz: „ingyen áram délben, horror árak este”. Felsmann Balázs üdvözölte a napenergia térnyerését, és bizakodóan beszélt a napközbeni túltermelés kezelésének jövőbeli lehetőségeiről, például az energiatárolás fejlesztéséről, amely szerinte kulcsfontosságú a karbonsemleges energiaszektor kialakításához. Hortay Olivér viszont a technológiai semlegesség elvét hangsúlyozta. Úgy véli, hogy az EU figyelmen kívül hagyja a tagállamok eltérő adottságait, és szerinte egy jól működő, diverzifikált energiarendszerben az atomenergiának is helye van.
Abban azonban minden résztvevő egyetértett, hogy a földgáz még hosszú ideig átmeneti technológiaként velünk marad, mivel jelenleg nincs más olyan eszköz, amely a villamosenergia-hálózat megbízható szabályozására alkalmas lenne.
