Nagy érdeklődés övezte a 2022. május 20-án megrendezett 29. Ifjúsági Sajtófesztivált, ahol az MCC és a Klímapolitikai Intézet kiállítóként és szakmai partnerként vett részt.
A standolás mellett Kitta Gergely, a Klímapolitikai Intézet stratégiai és kommunikációs vezetője a közösségi média klímaváltozás elleni küzdelemben betöltött szerepéről beszélt a közönségnek a szakmai program keretében.
Kétségtelenül vannak olyan előnyei, mint a gyorsaság, az interakciós képesség, a mobilizációs erő. A közösségi média tartalmainak személyre szabhatóságán keresztül nő a kommunikáció élményszerűsége és az önazonosság érzése, ilyenformán a social media közelebb tudja vinni az embereket a környezetvédelem és a fenntarthatóság ügyéhez.
Ezzel párhuzamosan számos hátulütője is lehet annak, ha a környezeti ügyekkel kapcsolatos tájékoztatás és tájékozódás folyamatait a közösségi média terébe helyezzük át. A környezetvédelem ugyanis sokrétű, összetett ügy. A meteorológia, fizika, közgazdaságtan, vízgazdálkodás, agronómia, energetika, stb. mind-mind részét képezik annak, ezért 20 másodperces videókkal és a néhány mondatos Facebook posztokkal sok esetben nem lehet korrekt módon információt átadni arról, mi történik a fenntarthatóság témájában. Tudás helyett érzelmek kiváltását célzó ingerekkel, impulzusokkal bombáznak minket a médiatérben, ami nem feltétlenül jó a megértés szempontjából.
A hagyományos médiában vannak olyan minőségi és mennyiség standardok, amelyeknek meg kell felelnünk. Ha egy újságban van egy megtöltendő fél oldalunk, aminél egy cikk nem lehet hosszabb. Ha a rádió- vagy televíziós műsorban 10-15 perc áll rendelkezésre, hogy megtöltsük valami tartalommal, akkor a szerkesztők és műsorkészítők jobban odafigyelnek arra, hogy a kérdéses műsorelem megfelelő színvonalon készüljön el, ugyanakkor vonzó is legyen.
Ezzel szemben a közösségi média korlátlansága csökkenti az információátadás hatékonyságát. Például a Facebookon bárki, bármikor szinte bármilyen tartalmat ingyen elérhetővé tehet. Ennek megfelelően egy átlagos poszt hozzávetőlegesen kétezer másik poszttal verseng a virtuális arénában. Azt, hogy mikor mit látunk, egy számunkra ismeretlen algoritmus dönti el, és a színvonalas, de ingyenes tartalmak háttérbe szorulnak a kifogásolható, de pénzért hirdetett anyagok kárára, így a zöld kommunikáció szakmaiatlan, hiteltelen és megtévesztő tud lenni. Mi pedig elveszítjük a kritikai képességünket, felületesek és sérülékenyen leszünk a médiafogyasztásunk során ezekkel a tartalmakkal szemben.
Mindebben nagy szerepe lehet az influenszereknek is. Influenszer az, akire példaként tekintenek, és aki ezáltal képes emberek nagyobb számú csoportjának befolyásolására. Ebben a klasszikus értelemben egy jó tanár is influenszer.
Ezt a közönség is felismerte már, ezért robbanhattak be posztmodern világunkba azok az influenszerek, akik a hollywoodi vörös szőnyeget a saját házuk hátsó szobájára cserélték le. Házi videójával egy korábban ismeretlen átlagember is képes milliós nézettséget elérni a közösségi médián keresztül, többek között annak köszönhetően, hogy hitelesen adja az „egy vagyok közületek” szerepét. Ilyen és ehhez hasonló témák kerültek terítékre a 29. Ifjúsági Sajtófesztiválon.
