Mi a szősz az a nyaralási klímakalkulátor? A cikkünkben bemutatjuk és segítséget adunk abban, hogy hogyan optimalizáljuk az utazásainkat a nyaralási szezon előtt.
Nincs könnyű dolga az utazónak, mikor el kell döntenie, hogyan közelítse meg a különböző úticélokat úgy, hogy közben az utazási terv a klíma- és környezetvédelmi szempontoknak is megfeleljen. Minden utazási módnak megvannak ugyanis az előnyei és a hátulütői. A végső döntés nagyban függ az úticéltól, az élethelyzettől és más körülményektől.
Hogyha a Google Maps-en repülő útvonalakat böngészünk, a Google Flights az út időtartama után egyből annak szén-dioxid kibocsájtását tünteti fel, amely így előrébb szerepel a jegyárnál. Jól látszik tehát az az igény, hogy utazásunk környezetterhelésével is tisztában legyünk, ne csak anyagi vonzatával. Ebből kiindulva érdemes megvizsgálni, hogy bizonyos népszerű európai célpontok milyen költségekkel járnak az utazó számára, ideértve a pénzbeli, időbeli és környezeti ráfordításokat is. Fontos ezeket az értékeket különböző közlekedési eszközökre kiszámolni, hogy mindenki eldönthesse, a saját preferenciái alapján melyik a legmegfelelőbb számára.
Nyaralási klímakalkulátor módszertana
A különböző ráfordítások 1 főre lebontva szerepelnek, ahol ez releváns (autó, vonat), ott egy 4 fős családból kiszámolva. A repülőgépek esetében a kibocsájtás és az időtartam a Google Flights adatiból származik, míg a jegyár a Wizz Air és a Ryanair átlagos értékeiből. Nem vettük figyelembe a budapesti repülőtérre vezető út, illetve a célpont reptere és az illető város közötti út ráfordításait.
Az autóhoz tartozó értékek egy 100 kilométeren 8 litert fogyasztó benzines járműre vonatkoznak, melyben négyen foglalnak helyet. A több országot érintő autós útvonalak benzinköltségei mindegyik érintett ország benzinárának figyelembevételével vannak megadva, arányosan az adott országban megtett út hosszával. Ez természetesen eltérhet a valóságtól, hiszen a racionális fogyasztó vélhetően tele tankolja a járművét abban az országban, ahol alacsonyabbak az árak, a drágább országokban pedig igyekszik minél kevesebbet tankolni. Azonban akár figyelmetlenségből, akár kényszerből előfordulhat, hogy el kell térni ettől, így az említett módszer egy jó közelítő értéket ad. Az egyszerűség kedvéért nem vettük figyelembe az útdíjakat, azonban, ahol ez releváns, ott feltüntetjük, hogy módosíthatja az eredményeket.
Buszos utazások esetén egy kilométerenként 1,3 kg-t kibocsájtó busszal számoltunk, mely 40 utassal utazik. A Flixbus árait vettük figyelembe, méghozzá gyermekkedvezmény nélkül, hiszen járatonként eltérőek lehetnek a kedvezmények és ha a társaság legolcsóbb ajánlatát választjuk, arra gyakran nem is jár kedvezmény a gyermekek számára.
Az egyetlen vonatos utazás esetén ismét egy 4 fős családdal számoltunk, itt viszont a gyermekkedvezmény figyelembevételével adtuk meg az átlagos értékeket.
Az értékek a Budapestről az úticélhoz való egyirányú eljutásra vonatkoznak és nem veszik figyelembe a helyszíni közlekedés ráfordításait.
Eredmények
Marosvásárhely
Az erdélyi város az egyik legközelebbi célpont, ahová repülővel juthatunk el Budapestről. Ez az út fejenként 66 kg CO2-kibocsájtással jár, 1 órát vesz igénybe és erősen ingadozó tartományon belül általában 7500 forint körül alakul az ára.
Autóval a leggyorsabb útvonalon 30 kg az egy főre jutó CO2-kibocsájtás, 6 és fél órás az út és fejenként 7000 forintba kerül.
Flixbus-szal utazva a legalacsonyabb a CO2-kibocsájtás, 20 kg/fő az értéke. Nem meglepő módon itt a leghosszabb az utazás ideje, nagyjából 11 és fél óra. Jó hír azonban, hogy nem kell átszállni, ami a többi célpont esetén nem mindig igaz. Az ár valamivel magasabb, mint az autó esetén, 7600 forint/fő körül alakul.
Prága
A cseh fővárost évente 8 millió utazó látogatja és régóta népszerű célpont a magyar turisták számára is. 75 kg CO2-kibocsájtással jár a repülőút, mely 70 percet vesz igénybe. A cél közelségéhez képest viszonylag drágák a jegyek, általában 10000 forinthoz közeli értékekről beszélünk. Ez valószínűleg a gyönyörű város magas látogatottságának köszönhető.
Bár légvonalban némileg távolabb van, közúton hamarabb eljuthatunk ide, mint Marosvásárhelyre. A 25 kg CO2 kibocsájtásával járó út körülbelül 5 órát vesz igénybe Budapestről és fejenként 6600 forint benzinköltséggel jár.
A vizsgált célpontok közül Prága az egyetlen, ahová a vonatközlekedés lehetősége is felmerült, mivel átszállás nélkül és a busznál lényegesen gyorsabban teszi meg a távolságot. Vonattal 21 kilogrammos egy főre jutó CO2-kibocsájtással kell számolni, melyhez 7 órás menetidő és (a gyermekekre vonatkozó kedvezmény miatt) 6300 forintos átlagos útiköltség társul.
Milánó
Az olasz nagyvárost az utolsó turisztikai szempontból teljesnek nevezhető évben (2019) 8 millió szállást is foglaló turista kereste fel. Egy repülőút Budapestről fejenként 90 kilogramm CO2 kibocsájtását eredményezi. Az 1 óra 45 perces út általában 8000 forint körüli összeget emészt fel, kifoghatók azonban ennél jóval olcsóbb és jóval drágább jegyek is.
A közel 1000 kilométeres autóút fejenként 46 kiló CO2-kibocsájtást eredményez, ami alig több, mint a repülőútra számolt kibocsájtás fele. A Google Maps szerint ez az útvonal 9 és fél óra alatt teljesíthető, azonban egy ilyen hosszúságú útra már a legkitartóbb sofőröknek és utasoknak is be kell iktatniuk néhány megállót, így reálisan minimum 10 órával kell számolnunk. Az egy főre jutó benzinköltség a magas szlovén és olasz üzemanyagárak miatt 12000 forint körül alakul, ami az autóra vonatkozóan közel 50 ezer forintot jelent.
Flixbus-szal néhány naponta átszállás nélkül is eljuthatunk Budapestről Milánóba. A buszút fejenként 31 kilogramm CO2-kibocsájtással jár együtt, ami a legalacsonyabb érték a vizsgált közlekedési módok közül. Ellene szól viszont a menetidő, mely még az átszállás nélküli opciók esetén is 14 óra. Az útiköltség is viszonylag magas, fejenként 15000 forint körül alakul. Ha azonban az autós közlekedéshez még hozzászámítjuk a többszáz kilométernyi magyar, szlovén és olasz autópályadíjat, vélhetően pénzügyileg is kedvezőbben jövünk ki a buszútból.
Róma
Az olasz főváros évezredek emlékműveivel vonzza évszázadok óta az utazók tömegeit a világ minden tájáról. Több mint 10 millió turista töltött itt vendégéjszakát évente a COVID előtti időszakban. Egy Budapestről induló utasra 100 kilogramm CO2-kibocsájtást kell számolni, mire Rómába érkezik repülővel. Az 1 óra 35 perces út költségei rendkívül változatosak az év különböző időszakaiban, azonban általában nem kell nagy szerencse ahhoz, hogy 10000 forintért jegyet tudjunk szerezni.
A Rómába vezető autóúton 58 kilogramm az egy főre jutó szén-dioxid kibocsájtás. Nem meglepő, hogy az autó értéke a többi úticélhoz képest jobban megközelíti a repülő kibocsájtását, hiszen ebben az esetben (az olasz csizma alakjából fakadóan) a közúton vett távolság jelentősen meghaladja a légvonalban vett távolságot. Az út hossza nettó 12 óra, benzinköltsége pedig 15500 forint/fő.
A Flixbus általában egy velencei átszállással indít buszjáratot Rómába. A 39 kilogrammos fejenkénti CO2-kibocsájtással járó út időtartama átszállással együtt mintegy 21 óra, költsége pedig 16-17 ezer forint fejenként. Itt a szűk keresztmetszet az időtartam, hiszen, ha a költségeket nézzük, valószínűleg a busz olcsóbb végeredményt produkál az autónál. A 15500 forintos benzinköltségre ugyanis rá kell számolni az olasz autópályák magas díját, illetve a kisgyermekkel utazók számára egy éjszakai megálló is indokolt lehet a 12 órás úton, ami tovább növeli a költségeket.
Barcelona
A katalán nagyvárosban vendégéjszakát töltő turisták száma a COVID előtti években 10-15 millió között mozgott és a város a magyar utazók körében is népszerűnek számít. Egy ide vezető repülőút 150 kilogramm szén-dioxid kibocsájtásával jár fejenként, melyhez 2 óra 35 perces menetidő és rendkívül változó, általában 25000 forint körüli jegyár társul.
Barcelona talán az a lélektani határ, ahová a magyar autóvezetőknek még viszonylag nagy része hajlandó autóval elutazni. Egy ilyen vállalkozás fejenként 92 kilogramm CO2-kibocsájtással jár, nettó 20 órát vesz igénybe és fejenként 25000 forintos benzinköltséget jelent, ami megegyezik a repülőjegyek gyakori árával.
Aki valamilyen okból arra vetemedne, hogy Barcelonába utazik Flixbusz-szal, nizzai átszállással teheti ezt meg és 62 kilogramm CO2 kibocsájtása lesz hozzá köthető. Az út időtartama átszállással együtt 31 óra és fejenként 34000 forintba kerül. Ez fejenként 9000 forinttal magasabb költséget jelent az autónál, azonban ember legyen a talpán, aki éjszakai megálló nélkül levezet 20 órát és így nem kell szállásköltséggel is számolnia. Emellett a barcelonai autóútra minden korábbinál magasabb autópályadíjak rakódnak rá. Anyagilag tehát elképzelhető, hogy az autónál jobb ajánlatokat is ki lehet fogni buszra, azonban a 31 órás menetidő és egyéb kényelmi szempontok arra késztetik az utazót, hogy kétszer is meggondolja ezt.
Következtetések
Az előzőekben részletezett esettanulmányok tanulsága, hogy a legalacsonyabb fejenkénti CO2-kibocsájtás a tömegközlekedési eszközökhöz (busz, vonat) köthető, még akkor is, ha a személyautóban négyen ülnek.
Emellett megállapítható, hogy a buszos menetidő a legtöbb célpont esetében túl hosszú ahhoz, hogy egy gyermekekkel utazó család számára valós opció legyen, így ez elsősorban a fiatal utazók környezetbarát és költséghatékony közlekedési módja lehet.
Az autó és a repülő között az ár és a CO2-kibocsájtás kapcsán is érdekes párhuzam vonható. Ahhoz senkinek sem férhettek kétségei, hogy időtakarékosság szempontjából a repülők lesznek a bajnokok, a költségek és a környezetterhelés kérdésében azonban fedezhetők fel érdekességek.
A négy fős család esetén 1 főre jutó benzinköltség általában közel esett az átlagos repülőjegyárhoz, általában valamelyest meghaladta azt. Az autópálya költségeit is figyelembe véve minden esetben kevesebbet kellett fizetni a repülőjegyért, mint az autóútért. A távoli célpontok esetén tehát a repülő gazdaságosabb megoldás lehet, de csak abban az esetben, ha az utazó család a gyaloglás, illetve az adott város tömegközlekedése mellett dönt és nem bérel autót.
Ez azzal állhat összefüggésben, hogy a repülő a felszálláshoz és a leszálláshoz időarányosan több kerozint használ fel, mint a repülési magasságban történő közlekedéshez és minél rövidebb az út, annál nagyobb részét teszi ki a fel- és leszállás. Ezzel együtt a repülőút minden esetben jóval környezetszennyezőbb mind a busznál, mind az autónál. Ennek tágabb értelemben vett letesztelésére (nem kifejezetten a magyar nyaralók tipikus célpontjait figyelembe véve) vizsgáljunk meg egy valós, de annál életszerűtlenebb példát. Isztambulból Johannesburgba átszállás nélkül lehet eljutni menetrendszerinti repülőjáratokkal, és egyúttal közúti összeköttetés és létezik a két város között. A közel 10 órás repülőút több mint 700 kilogramm CO2-kibocsájtással jár fejenként, míg a majdnem 11 ezer kilométeres autóút egy főre eső kibocsájtása 511 kilogramm. Arányaiban tehát még közelebb kerültünk ahhoz, hogy az autót még a repülőnél is környezetszennyezőbbnek nyilvánítsuk, ez azonban még egy ilyen valószerűtlenül hosszú úton sem sikerül.
Ha tehát a nyaralás és kirándulás tervezésekor is fontos szempont számunkra a klíma- és környezetvédelem, akkor kerülnünk kell a repülőgépes utakat, első helyen a vonattal utazást-, másodsorban a buszozást kellene preferálnunk, a személyautó pedig csak kisgyerekes családoknak, vagy az idősebb, de még biztonságosan vezető korosztálynak ajánlott.
