Az Európai Unió évente körülbelül 30 millió tonna műanyaghulladékot termel. Ennek jelentős része csomagolóanyag, amely rövid élettartam után kerül a hulladékáramba. Bár az újrahasznosítás aránya folyamatosan nő, még mindig kevesebb mint 40% az a műanyagmennyiség, amely ténylegesen újrafeldolgozásra kerül. A többi vagy elégetésre, vagy lerakásra kerül, komoly környezeti terhelést okozva. Az egyre égetőbb műanyaghulladék-kérdésre válasz lehetne a biológiailag lebomló műanyagok használata, egy termékkör, mely méltatlanul háttérbe van szorítva az EU-ban. A lebomló műanyagok ráadásul segíthetnék az uniós klímacélokat, erősíthetnék a mezőgazdaságot és csökkenthetnék a fosszilis nyersanyag-függőséget a kontinensnek.
A műanyaghulladék kérdése egyre fajsúlyosabb az elmúlt években. Az évről évre növekvő műanyagszennyezés mikro- és nanoműanyag aspektusa már a közbeszéd egyik középpontjává vált. Az EU és a tagállamok ezt újrahasznosítással próbálják orvosolni. A 2025-ös cél, hogy a csomagolások 25%-a már újrafelhasznált műanyagra alapuljon, míg 2030-ra ez a cél már 30%. Általánosan 2030-ra az uniós irányelv szerint a forgalomba hozott műanyagcsomagolásoknak nagyrészt már újrahasznosított alapanyagokra kell épülnie. A cél jó, és eredmények már láthatóak: a felhasznált PET-palackok közel 90%-a ma már begyűjtésre kerül, és újrafelhasználásuk a 60%-ot közelíti. Ebben nagy sikere van olyan programoknak is, mint a magyarországi MOHU által üzemeltetett REpontok rendszere. Azonban ez egyelőre csak részleges megoldást kínál. Az európai műanyaggyártás, mely a kontinens igényeit ellátja, változatlanul évente 55–60 millió tonna mennyiségben gyártja a műanyagot, az igény nem csökken. A műanyaggyártás ráadásul alapanyagként fosszilis nyersanyagokat (kőolajat és földgázt) használ, melyeket elsősorban Európán kívülről importálunk. Ráadásul nemcsak nyersanyagot importálunk: a polisztirol és a PET, mely újrahasznosításra kerül, sok esetben a Távol-Keleten kerül feldolgozásra az alacsonyabb árak miatt, majd visszaszállítják Európába. Ez azonban megfelel az EU 2019-es, egyszer használatos műanyagok alkalmazása elleni direktívájának. Miközben továbbra is fosszilis nyersanyagokból állítunk elő újabb műanyagot, részben újrahasznosítással és a szemetünket újrahasznosítás céljával a fél világot megutaztatjuk, a biológiailag lebomló műanyagokat akaratlanul is háttérbe szorítottuk. Ennek az az oka, hogy a lebomló műanyagokat is egyszer használatos műanyagnak tekinti a rendelkezés, így gyártásuk és forgalmazásuk hátráltatva van jogszabályilag.
A biológiailag lebomló műanyagok azonban a jövő is lehetne, ha támogatást kapna. Biológiailag lebomló műanyagoknak olyan anyagokat tekintünk, amelyek specifikus környezeti feltételek mellett képesek lebomlani szén-dioxidra, vízre és biomasszára. Eredetük lehet természetes és szintetikus is, azonban a legelterjedtebb a politejsav (PLA), melynek alapanyaga a cukor erjedése során keletkező tejsav, amely teljesen természetes. Tekintve az előállítást, egy közel zéró kibocsátású folyamatot látunk, hiszen a cukor alapanyag – cukornád, cukorrépa vagy kukorica – megköti a szén-dioxidot, a fermentálás nem jár jelentős kibocsátással, míg maga a műanyag előállítása is csak kis mértékű hőkezeléssel és így kibocsátással jár. A végső termék pedig természetesen lebomlik, és visszagyűjtés esetén komposztálható. Komposztálhatósága ugyancsak nagy előnye a jelenleg használt műanyagokkal szemben, ugyanis azok szennyezés esetén (például étel) már nem újrahasznosíthatóak, szemben a komposztálható lebomlókkal.
A nyersanyag esetén az EU korlátozza a keményítő-, cukortartalmú termékek felhasználását ipari célokra. Az egykor lehetséges új, zöld üzemanyagként kikiáltott bioetanol-ágazat fejlődése is részben ezért torpant meg. Ezen megfontolás miatt Európában nem is üzemel jelenleg nagy mennyiségben gyártó politejsav-üzem, Amerikából vagy a Távol-Keletről kell importálni. A tervezett francia üzem 2023-ban jogszabályi-gazdasági megfontolások miatt nem valósult meg, ehelyett a francia TotalEnergies továbbra is Thaiföldön termel. Pedig jogszabály-módosítással ez az európai agrárszektornak is kiugrási pont lehetne. Magyarország, számos más közép-európai országgal egyetemben, valaha kiemelkedő cukorrépa-termesztő és cukor-termelő volt. Azonban az EU-ba történő belépés után a kvótarendszer következtében az ágazat háttérbe szorult. A 2017-es európai uniós piaci liberalizáció és a támogatások csökkentése az utolsó szöget is beverte a hazai agrárágazat egykori ékkövének koporsójába. A cukorrépa kiváló növény, melynek termesztése a cukorigények kielégítésén túl erőteljes talajregeneráló hatásában rejlett.
A biológiailag lebomló műanyagok nemcsak zöld alternatívát jelenthetnének, hanem az európai agráriumnak is lökést adhatnának. Amennyiben pedig az alapanyag-termelés Európában történne, az lehetőséget adna a hatékonyabb műanyagfejlesztésre. Jelen pillanatban a kapott műanyag tulajdonságait már csak utólag tudják módosítani adalékokkal Európában. Az európai üzemek létesítése mind kutatási-fejlesztési, mind termelési potenciállal bírhatna. A biológiailag lebomló műanyagok manapság már egyre inkább költséghatékonyak, és vetekszenek az újrahasznosítható műanyagokkal. Sok esetben már csak az adó- és jogszabályi terhek okoznak eltéréseket az árakban.
Az Európai Uniónak és a nemzeti jogszabályalkotóknak talán ideje lenne lehetőséget adni a biológiailag lebomló műanyag térnyerésének, mert csak nyerhetünk vele. Csökkenthetjük importfüggőségünket, összhangban lehetünk a klímacélokkal, fellendíthetné az agráriumot és új termelő ágazatot hozhatna létre, ahol Európának vezető szerepe lehetne. Fejlesztési potenciál pedig még bőven van. Az európai ipar és döntéshozók egyelőre a vegyipari cégek lobbija mellett kényelmesen elvannak a műanyaggyártással és az újrahasznosítás ideáljával. Azonban, ha igazi változást akarunk, és fontosak a környezetvédelmi célok, talán érdemes lenne nemcsak beszélni az innovációról, hanem cselekedni is, és esélyt adni a biológiailag lebomló műanyagoknak.
Források:
https://environment.ec.europa.eu/topics/plastics_en
eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32019L0904
https://totalenergies-corbion.com/compostable/
