A klímaváltozás az egyik legösszetettebb globális kihívás, amely egyszerre érinti az energiatermelést és -felhasználást, a gazdaság működését, valamint a társadalom mindennapjait. A klímapolitika ezért jóval túlmutat a környezetvédelem keretein, és stratégiai jelentőséggel bír.

Magyarország az elmúlt években több területen is igyekezett egyszerre kezelni a kibocsátáscsökkentés, az alkalmazkodás és a gazdasági stabilitás kihívásait. A Klímapolitikai Intézet március 18-án megjelenő tanulmánykötete tíz fejezetben mutatja be azokat a szakpolitikai területeket, ahol mérhető eredmények születtek, és ahol a zöld átmenet már kézzelfogható folyamatként jelenik meg. 

Energiapolitika 

A klímapolitika egyik legfontosabb területe az energiaellátás. Magyarország az elmúlt években jelentős lépéseket tett a megújuló energiaforrások bővítésében, különösen a napenergia területén. A napelemes kapacitás néhány év alatt rendkívül gyorsan nőtt: 2018 és 2025 között mintegy 24-szeresére bővült. Ez a fejlődés jelentősen hozzájárul az energiaimport-függőség csökkentéséhez és a kibocsátások mérsékléséhez. A megújuló energiaforrások mellett fontos szerepet kap a nukleáris energia, valamint az energiaellátás biztonságát növelő importdiverzifikáció. A cél egy olyan energiamix kialakítása, amely egyszerre klímabarát, biztonságos és gazdaságilag fenntartható. 

Mezőgazdasági vízgazdálkodás 

Hazánkban a klímaváltozás egyik legérzékelhetőbb hatása az egyre gyakoribb aszály. A mezőgazdaság számára ezért kulcsfontosságúvá vált a vízgazdálkodás fejlesztése és az öntözési rendszerek modernizálása. A mezőgazdasági vízgazdálkodással kapcsolatos képzések fejlesztése és új oktatási infrastruktúrák létrehozása hozzájárul a gazdálkodók korszerű szakmai tudásának bővítéséhez. A „Vizet a tájba!” programhoz már több száz gazdálkodó csatlakozott, és több tízezer hektár területet ajánlottak fel vízvisszatartási célokra. Ezek a programok egyszerre segítik a mezőgazdasági termelés stabilitását és a természetes ökoszisztémák megőrzését. 

E-mobilitás 

A közlekedés zöldítése a klímapolitika egyik fontos eleme. Magyarországon az elektromos járművek száma gyorsan növekszik, amit különböző állami programok és támogatások is segítenek. A lakossági és vállalati elektromosautó-vásárlási támogatások mellett a közösségi közlekedés elektrifikációja is elindult. 

A Zöld Busz Program keretében több magyar városban jelentek meg elektromos buszok, és 2026 elejéig már közel háromszáz ilyen jármű állt forgalomba. Ezzel párhuzamosan folyamatosan bővül az elektromos töltőhálózat is, ami alapfeltétele az elektromos mobilitás további terjedésének. 

Az ESG 

Az ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok) a vállalatok fenntarthatósági működésének egyik kulcsfontosságú keretrendszerévé vált. A magyar megközelítés egyik sajátossága, hogy a hangsúly a vállalati működési kockázatok feltérképezésére és a gazdasági ellenállóképesség erősítésére került. Az egységesebb szabályozás csökkentette a vállalatokra nehezedő adminisztratív terheket és átláthatóbbá tette a fenntarthatósági jelentéstételt.  

A körforgásos gazdaság és hulladékgazdálkodás eredményei 

Az elmúlt években Magyarországon új, integrált rendszer jött létre, amely a hulladékkezelést már nem pusztán közszolgáltatásként, hanem a gazdaság anyagáramainak kezelésének részeként kezeli. Ennek egyik leglátványosabb eleme a 2024-ben bevezetett országos visszaváltási rendszer, amelyben az italcsomagolások betétdíj ellenében visszagyűjthetők és újrahasznosíthatók. Emellett a hulladékgazdálkodás átalakítása az országos koncessziós rendszer bevezetésével és az újrahasznosítási infrastruktúra fejlesztésével is erősítette a körforgásos gazdaság működését. A cél hosszú távon az, hogy kevesebb hulladék kerüljön a lerakókba, helyette az egyes anyagok minél nagyobb arányban visszakerüljenek a gazdasági körforgásba, és a hulladék egyre inkább értékes erőforrásként jelenjen meg a termelési folyamatokban. 

Agrárium és erdőgazdálkodás 

Az agrárium és az erdőgazdálkodás fontos szerepet játszik a klímaváltozás elleni küzdelemben. Az erdők szénmegkötő képessége, valamint a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok hozzájárulnak a kibocsátások csökkentéséhez és a biodiverzitás megőrzéséhez. A természetközeli gazdálkodási módszerek és az élőhelyfejlesztési programok egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. A mezőgazdaság a teljes terület mintegy 55–56%-át foglalja el, főként szántóval (82%) és gyepterülettel (16%), míg az ökológiai gazdálkodás részaránya 2024-ben 6,3% volt. Az erdők aránya 2023-ban 22,4%, az erdősítés hosszú távú programjai keretében több mint 200 millió faültetés valósult meg. A szektor a GDP 2,8%-át adja, az agrártermékek exportja a teljes export 9–9,3%-át teszi ki, miközben a precíziós gazdálkodás és digitális technológiák terjedése növeli a termelés stabilitását. A jövő kulcskérdése a klímaadaptív megoldások, például vízmegtartó tájhasználat és klímatűrő növény- és fafajok alkalmazása, valamint a szaktanácsadás és a tudásátadás szerepének növelése. 

Zöld finanszírozás 

Magyarország az első uniós ország lett, ahol a jegybank jogi felhatalmazással rendelkezik a környezeti fenntarthatóság támogatására, a klímacélokat közvetlenül beépítve a pénzügyi politikába. A zöldhitelezés Magyarországon gyorsan növekszik, 2024-re meghaladta az 1 345 milliárd forintot, éves szinten több mint 50%-os növekedéssel, míg a zöld vállalati hitelek a teljes vállalati hitelállomány 5,4%-át tették ki, a zöldlakáshitelek a háztartási jelzáloghitel-portfólió 5,5%-át alkották. Ellentétben a közhiedelemmel, a zöld beruházások nem kockázatosabbak – a zöld vállalati hitelek szisztematikusan alacsonyabb nemteljesítési rátát mutatnak, mint a hagyományos hitelek. 2024-ben az Államadósság Kezelő Központ közel 700 milliárd forint értékben bocsátott ki zöldállamkötvényeket, amivel a zöldértékpapírok aránya az összes állampapíron belül 4,9%-ra emelkedett. Ezek a folyamatok rámutatnak, hogy a jegybanki és állami kezdeményezések kulcsszerepet játszanak a pénzügyi stabilitás és a fenntartható átállás biztosításában. 

Biológiai sokféleség 

A biodiverzitás megőrzése a klímavédelem egyik fontos pillére. Az élőhely-rekonstrukciós projektek keretében több tízezer hektárnyi területen valósultak meg természetvédelmi fejlesztések. A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia keretében 2019 óta az Országfásítási Programban több mint 184 millió fa került elültetésre, a természetvédelmi területek pedig az ország területének mintegy 21%-át, több mint 1,95 millió hektárt fedik le. A vizes élőhelyek helyreállítása eddig 75 750 hektárt érintett, összesen 26,95 milliárd forint támogatással. A gyepek és puszták védelmét célzó kormányzati stratégia az extenzív legeltetés támogatására épít, amely a természetes takarmányozásra, az alacsony állatsűrűségre és a korlátozott emberi beavatkozásra alapozva akadályozza meg a gyepterületek degradálódását. Ezek a programok hozzájárulnak az ökológiai rendszerek stabilitásához és a természetes vízmegtartó képesség javításához. 

Környezeti nevelés 

A fenntarthatóság hosszú távú sikere nagymértékben függ a társadalmi szemléletformálástól, ezért az edukációs kezdeményezések egyre fontosabb szerepet kapnak a klímapolitikában. Magyarországon a fenntarthatóságra nevelés intézményesült programjai közé tartozik a Fenntarthatósági Témahét, amely évente több százezer diákot von be élményalapú, interaktív tevékenységekbe. A Magyarországi Zöld Óvodák Hálózata már több mint 1200 óvodát ölel fel, így a legkisebb korosztály is környezeti nevelésben részesül. Emellett az Ökoiskola Hálózat is széles körben elterjedt, több mint 1 400 köznevelési intézmény részesül Ökoiskola vagy Örökös Ökoiskola minősítésben, biztosítva, hogy a fenntarthatósági tartalmak folyamatosan jelen legyenek a pedagógiai gyakorlatban. A környezeti nevelési programok célja, hogy a fiatalabb generációk megismerjék a klímaváltozás okait és következményeit, valamint megtanulják, milyen lépéseket lehet tenni a megelőzés és az alkalmazkodás érdekében. 

Klímapolitikai attitűd 

A klímapolitika társadalmi támogatottsága kulcsfontosságú a hosszú távú intézkedések sikeréhez. A kutatások azt mutatják, hogy a magyar társadalomban egyre nagyobb az érdeklődés a környezeti kérdések iránt. A lakosság többsége támogatja a fenntarthatósági célokat, különösen akkor, ha azok a gazdasági stabilitással és az életminőség javításával is összhangban vannak. 

Összegzés – merre haladhat tovább a magyar klímapolitika? 

A tanulmánykötet alapján a magyar klímapolitika az elmúlt években számos területen kézzelfogható eredményeket ért el. Az energiaszektor átalakulása, a megújuló energia gyors növekedése, az elektromos mobilitás fejlődése és a körforgásos gazdaság intézményeinek kiépítése mind azt mutatják, hogy a zöld átmenet már elindult. 

A következő években azonban további lépésekre lesz szükség. A szakpolitikai irányok között várhatóan kiemelt szerepet kap az energiatárolás fejlesztése, a vízgazdálkodási rendszerek modernizálása, a zöld beruházások finanszírozásának bővítése és a társadalmi szemléletformálás erősítése. Ha ezek a folyamatok folytatódnak, Magyarország képes lehet arra, hogy a klímavédelmi célokat a gazdasági stabilitással és a társadalmi érdekekkel összhangban valósítsa meg. 

Ha érdekel a téma és szeretnél többet megtudni Magyarország klímapolitikai eredményeiről, gyere el a Klímapolitikai Intézet Magyar klímapolitika: kis ország, nagy sikerek című eseményére 2026. március 18-án!