Lantos Csaba tegnap bejelentette, hogy megszületett a megállapodás az Európai Bizottsággal a magyarországi szélerőmű szabályok átalakításáról, az ún. védőtávolság 12 kilométerről 700 méterre szűkül. Tavaly novemberben, amikor a bizottság elfogadta az 5,8 milliárd eurós magyar helyreállítási programot, a sajtót meglepetésként érte, hogy abban a kormány szélturbinák telepítésére is kér támogatást.

Magyarországon jelenleg 324,9 MW szélerőművi kapacitás van, ami a villamosenergia-fogyasztás 1,3-1,5%-át fedezi, ám ezt a hazai potenciál jelentősen meghaladja.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jogelődje szélturbina telepítésre egyetlen sikeres pályázatot írt ki 2006-ban. A második alkalommal 2009-ben meghirdetett pályázatot az új vezetés visszavonta. Ezt követően gyakorlatilag már csak modernizációra lehetett pályázni, de a szélenergia ár-teljesítmény mutatóban nem tudta felvenni a versenyt a napelemekkel. A technológia akkori életszakaszában sokkal többe kerültek a szélturbina telepítések az adófizetőknek, mint ha helyette a fotovoltaikus kapacitás bővítése valósult volna meg, vagy más megújuló energiatermelési módot támogattunk volna.

Az elért technikai fejlődésnek köszönhetően mára ez a helyzet megváltozott. Az Európai Bizottság által megrendelt 2018-as tanulmány[1] szerint Magyarország területének 11%-a potenciálisan alkalmas szélturbinák telepítésére. A legkedvezőbb adottságokkal a Dunántúl, azon belül is a Dél- és Közép-Dunántúli Régió bír. A földrajzi lehetőségek maximális kihasználása esetén, 2000 óra ideális szélerősség mellett akár 86 TWh villamosenergia is előállítható lenne, ami a Paks II beruházás négyszerese. Erre az értékre a zöldek előszeretettel szoktak hivatkozni. Azonban világosság kell tenni, a szélfújás és a napsütésnél is nehezebben jósolható meg előre. Ekkora kiépített kapacitás termelését képtelenség lenne kiegyenlíteni, tárolni vagy értékesíteni a környező országoknak, nem tudnánk hasznos módon felhasználni sem.

A jól eltalált szélenergiakapacitás segítheti a naperőművek kiegyenlítését, viszont növelheti is a villamosenergia hálózat terheit.

Ezért a bővítését nagyon körültekintő módon kell elvégezni. A belengetett 1 GW kapacitás kedvező számnak tűnik a már meglévő 3,3 GW (ipari) naperőművi kapacitás mellé. Az energiaszektor zöldítése mellett nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy

Magyarország természeti értékeinek megóvása legalább olyan fontos érték, mint a karbonmentes energiatermelés.

A kormány a szabályozás könnyítésével párhuzamosan ki fogja jelölni a régiókat, ahol a szélkerekek felépíthetők. Így a valós szélerőművi potenciál meghatározására a fenti elméleti érték nem alkalmas.

A 2010-2016 közötti időszakban a beépített szélerőművek kapacitás-kihasználtságának súlyozott átlaga 23,3 százalék volt, szemben a 22,1százalékos EU átlag. A jó eredmény feltételezhető oka, hogy a megépült projektek az ország legjobb adottságú helyein valósultak meg. Ennek ellenére már a meglévő szélturbinák korszerűsítésével is jelentősen tudnánk növelni a megtermelt villamosenergia mennyiségét. Amellett, hogy az új turbinák jobb hatásfokkal üzemelnek a magasság és a lapátok méretének növelése exponenciálisan javítja a turbinák teljesítményét. Így teljesen reális célkitűzésnek tekinthető, hogy Magyarország pár éven belül megtriplázza a meglévő termelési kapacitását.

 

[1] Dalla Longa Et al.: Wind potentials for EU and neighbouring countries, European Union, 2018