Lezajlott az Európai Parlementi választás. A választói népakaratba belebukott a francia és belga kormány, valamint elfogyott a levegő a német jelzőlámpa (Ampel) koalíció elől. Mégis, hogy lehet ekkora hatása az európai voksolásnak a belföldi pártpolitikára? Úgy, hogy a vesztesek, a zöldek (-29,7 százalék ) és a progresszívek (-26,8 százalék ) a nagyratörő, de népszerűtlen intézkedéseiket már tagállami szinten és EU köntösbe bújtatva akarták lenyomni az emberek torkán.

A Párizsi Megállapodást követően az Európai Unió egyértelműen állást foglalt a fosszilis energiahordozók kivezetése mellett. Az ötödik energiacsomagot „Az európai zöld megállapodás megvalósítása” címmel 2021. július 14-én hozták nyilvánosságra azzal a céllal, hogy tovább emeljék az EU energetikai ambícióit, és erőltetett menetben érje el a közösség a 2050-re vonatkozó klímasemlegességi célkitűzést. A végrehajtásra kidolgozott javaslatcsomag, nevezetesen a „Fit for 55!” („Irány az 55%”) számos olyan intézkedést hozott be a klímapolitikába, ami a klímaváltozás terheit főként a lakosságra hárítja, miközben az intézkedés haszna igencsak megkérdőjelezhető. Ezzel az európai döntéshozatal maga is két szék között a földre esett.

A jobb-közép pártok, de még a szocialisták is a technológiaváltás kevésbé fájdalmas útját választanák, ami kevésbé sarcolja meg a lakosságot. Az új szelek hozományaként bekerülhetett Európa zöld taxonómiájába a nukleáris energia is, amivel bizonyíthatóan és hatékonyan biztosítható a klímasemleges energiatermelés. Vagyis a zöld átállás egy járható útja a politikai paletta teljes vertikumán megjelenik, míg a zöldek 19-re húzta még egy lapot és az eddigieknél is radikálisabb megoldásokat dobnak be a köztudatba, a végrehajtást a progresszívekkel kiegészülve pedig Uniós hatáskörbe utalnák a tagállami szintről. A földtől való elrugaszkodottságon nincs mit csodálkoznunk, az egy ügyű (a különírás nem véletlen, nem bolondnak tartjuk a zöldeket, hanem egyetlen üggyel rendelkezőnek) tömörüléseknek a növekedéshez nincs más táptalaj, muszáj egyre nagyobbat mondaniuk, egyre rosszabb képet festeniük a jövőről hiszen elveszítik a szólamaikra fogékony jómódú városi fiatalság kegyeit.

Németországban a zöldek a szavazatok 11,9%-át szerezték meg, míg 2019-ben 20,5%-os rekorderedményt értek el. Való igaz, hogy a klímaváltozás jelentőségét 2024-ben minden korosztály alacsonyabbra értékeli egy közvélemény kutatás szerint, mint 2019-ben. Ennek ellenére a „klímaváltozás miatti aggodalom” továbbra is a második helyen áll a németek körében, vagyis ez nem magyarázat a visszaesésre. A legutóbbi 2019-es EP választás óta jelentősen megnőtt a választók aggodalma a növekvő bűnözés, az iszlám erős terjedése és a bevándorlók beáramlása miatt. Ráadásul többen tartanak attól, hogy a közeljövőben egyre jelentősebb terhet fog jelenteni a túlzott és erőltetett zöldítés.

A Bundestag által elfogadott és vitatott fogadtatású fűtési törvény 2024-től lényegében csak a hőszivattyút fogadja el egyedüli fűtési módszerként, és levegőben lóg a földgáztüzelés pár éven belüli teljes betiltása. Ezzel nehezítve a fiatalok lakásszerzési esélyeit, drágítva a bérleti díjakat. Az elektromos autózás és az autómegosztó startupok számos élethelyzetre kínálnak megoldást, de sok esetben elérhetetlen a fiatalok vagy a vidéki lakosság számára. Ezzel magyarázható, hogy 2019-ben a zöldeké volt a legnépszerűbb párt a 18-24 éves korosztályban, míg most az AfD.

Németországban már 2023-ban mutatkoztak a vészjósló jelek a zöld pártok számára, ugyanis a Német Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium 2023-as felmérésében (Zukunft? Jugend fragen! – 2023) már olvasható, hogy a 30 év alatti fiatalok szerint a klímaaktivisták túlzott pánikot keltenek szélsőséges akcióikkal, mely elidegeníti a szavazókorú polgárokat attól, hogy zöld pártokra szavazzanak. A válaszadók több mint 60%-a gondolta úgy, hogy a klímaváltozás ellen nem radikális akciókkal, hanem ésszerű és logikus módszerekkel kell védekezni és párbeszédre kell törekedni a politikusoknak a lakossággal. A fiatalok több mint fele úgy vélte a felmérés alapján, hogy nem átgondolt és racionális Németország zöld- és klímapolitikája.

Hasonló tendenciát láthatunk Ausztriában is. A zöldek a szavazataik közel 80%-át Bécsből szerezték be, gyakorlatilag a tartományok nagy részéből eltűnt a támogatottságuk. A skandináv régióban az éghajlatváltozás a legnagyobb közérdeklődésre okot adó szavazási kérdés a mai napig. A korábbi zölddel tarkított kormányok Dániában, Svédországban és Finnországban szigorú éghajlati törvényeket vezettek be 2020 és 2022 között, melyet az új kormányok a zöld pártok ellenzékbe szorulása után is magtartott.

Mint látható, Európa lakossága figyelmeztetést küldött a politikusoknak. Európa szerte a választók olyan pártokhoz fordultak, amelyek nem hajlandók feláldozni a mai gazdasági jólétüket az erőltetett és költséges nettó nulla kibocsátás gyorsított útvonalon elérése érdekében. Az uniós állampolgárok biztonsági preferenciáinak megváltozása is jelentős tényező a zöldek visszaesésében. A választópolgárok tekintetében megfigyelhetőek azok a tendenciák, melyek során egyre inkább olyan pártokat preferálnak, amelyek hatékonyabban kezelik az őket érintő biztonsággal kapcsolatos kihívásokat.

Ez figyelmeztetés Brüsszelnek, hogy vonuljon vissza a külön utas zöld és a túlzottan a mitigációt erőltető „a lakosság és a gazdaság érdekeit figyelmen kívül hagyó” programjától és figyelmeztetés lehet az amerikai demokratáknak is a zöld politikájukkal kapcsolatban.

 

Megjegyzés: 

[1] Mandátumbecslés a 2019-es Európai Parlamenti választáshoz képest

[2] Mandátumbecslés a 2019-es Európai Parlamenti választáshoz képest