Mit jelent Biden elnök mérföldkőnek számító Inflációcsökkentési Törvénye az éghajlatváltozás szempontjából?
Joe Biden amerikai elnök célja a tiszta energia jövőjét kiépíteni Amerikában, amely jól fizető munkahelyeket teremt, csökkenti az energiaköltségeket és képes kezelni a klímaválságot. Az Inflációcsökkentési Törvény (Inflation Reduction Act, röviden: IRA) „a történelem legjelentősebb jogszabálya a klímaválság kezelésére”, mely jelentős lépéseket tesz az amerikai gazdaság modernizálása és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése érdekében. A törvény az USA költségvetésének 437 milliárd dollárnyi részéről rendelkezik, amelyből 369 milliárd dollárt a kibocsátás-csökkentési intézkedésekre, a megújuló energiaforrások és az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség támogatására terveznek fordítani.
A következőkben bemutatom az Inflációcsökkentési Törvény tartalmát és annak várható hatásait az Egyesült Államok üvegházgáz kibocsátására nézve.
1. Hogyan született meg az Inflációcsökkentési Törvény?
A megállapodás több hónapos alkudozás után született meg. A republikánusok nem támogatták a törvényjavaslatot, demokrata oldalról viszont egyre nagyobb nyomás nehezedett Bidenre, hogy klíma-vészhelyzetet hirdessen. A szenátus 2022. augusztus 7-én jóváhagyta a törvényjavaslatot, amely végül a képviselőház elé került. A költségvetést tekintve a törvényjavaslat messze van a kormány által előterjesztett korábbi javaslatoktól, de ennek ellenére közelebb viszi az Egyesült Államokat a nemzetközi éghajlat-politikai célkitűzések teljesítéséhez.
2. Milyen klíma- és energiaügyi intézkedéseket tartalmaz?
A törvény összesen 437 milliárd dollárnyi „befektetést” tartalmaz, melynek 85%-át a kibocsátások csökkentésére és az éghajlatváltozás várható hatásainak a kezelésére, a fennmaradó összeget pedig a megfizethető ellátásról szóló törvény kiterjesztésére fordítják. Az energiabiztonságot növelő és kibocsátás-csökkentést célzó intézkedések elsősorban támogatásokból, kölcsönökből és adójóváírásokból származnak.
2.1 Alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia
A Biden-adminisztráció célja, hogy 2035-re karbonmentessé tegye az energiaágazatot. Az energiatermelés dekarbonizációjában a napenergia központi szerepet játszik. A szabályozás lényege, hogy a 30%-os beruházási adókedvezményt 10 évvel meghosszabbítja a kereskedelmi és lakossági projektek esetében, beleértve a 2022-ben indítottokat is. A nagyobb, 1 MW feletti napenergia-projekteknél az adójóváírás alapesetben 6%.
A további 24%-ra való jogosultsághoz a napelemet telepítő munkások és szerelők részére az érvényes amerikai szabályozás szerint járó béreket kell fizetni. További 10%-os kiegészítés jár egy meghatározott mennyiségű hazai tartalomért és meghatározott helyeken történő elhelyezéséért, valamint további jóváírások a tiszta energiatermelésért. Összefoglalva, a napenergia-ipar a dolgozók igényeit, a legális alkalmazást és a sztenderdek alapján történő bérezést helyezi előtérbe, miközben fenntartja a folyamatos növekedést.
A Rhodium Group elemzése szerint a megújuló energiaforrások és a nukleáris energia által termelt villamosenergia aránya az USA-ban akár meg is duplázódhat (a 2021-es 40%-ról 2030-ra 60-81%-ra). A klímacsomag a szél- és napenergia beruházások adókedvezményéhez hasonló ösztönzőket nyújt az akkumulátoros tárolásra és a biogázra is. Emellett új vagy módosított adókedvezményt biztosít az atomenergiára, a tiszta hidrogénre és a szén-dioxid leválasztására és tárolására (CCS).
A CCS bevonását korábban többen bírálták, mondván, hogy az ilyen technológiák támogatása pénzkidobás és ez tulajdonképpen a fosszilis energiahordozók használatának a támogatása.
További adókedvezményeket nyújtanak a fenntartható repülőgép-üzemanyagok és más bioüzemanyagok hazai termelésére és az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítésére. A törvény célzott támogatási és hitelprogramot biztosít az állami és az elektromos erőművek számára a tiszta villamosenergiára való átállás felgyorsítása érdekében, illetve 27 milliárd dollárt különítettek el a nemzeti „zöld bank" számára, amely a tiszta technológiák bevezetését támogatja, különösen a hátrányos helyzetű területeken.
2.2 Alacsony kibocsátású technológiák a háztartások számára
Ösztönzik az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák alkalmazását a háztartások számára, beleértve az energiahatékonysági korszerűsítéseket, valamint a hőszivattyúk és a tetőn elhelyezett napenergia telepítésére vonatkozó 10 éves fogyasztói adójóváírást.
2.3 Elektromos járművek
Az Inflációcsökkentési Törvény adójóváírást biztosít az alacsony és közepes jövedelemmel rendelkezők számára az alacsony károsanyag-kibocsátású járművek vásárlásának ösztönzésére, mind a használt-, mind az új elektromos járművek vásárlására 2032-ig. A törvény emellett eltörli az adójóváírásra vonatkozó 200.000 jármű értékesítésére vonatkozó felső határt, ami korábban azt jelentette, hogy a gyártók már nem jogosultak többé arra, hogy ösztönzőt igénybe véve értékesítsék autóikat, ha túllépték ezt a határt (pl. Tesla és a General Motors). Ezek az intézkedések olyan kikötésekkel járnak, amelyek célja, hogy kizárják az egyes országokból származó ásványi anyagokat és alkatrészeket, nevezetesen Kínából, amely jelenleg az USA-ba szállítja ezen elemek túlnyomó többségét.
Árkorlátozások is életbe léptek, ami azt jelenti, hogy az 55.000 dollárnál drágább típusokat gyártó cégek nem lesznek jogosultak kreditekre. A kritériumoknak így 15 modell felel meg, de a gyártóknak ehhez további változtatásokat kell végrehajtaniuk az Észak-Amerikában gyártott akkumulátorok beszerzésére vonatkozó követelmények miatt.
Az Inflációcsökkentési Törvény az amerikai postát is támogatja a kibocsátásmentes járművek vásárlásában, és további költséget irányoz elő az alacsony szén-dioxid-kibocsátású nehézgépjárművekre, köztük a buszokra és a szemétszállító teherautókra.
2.4 Fosszilis tüzelőanyagok
Környezetvédelmi csoportok sokat foglalkoznak a törvény azon részével, amelynek hatására növekedhet az olaj- és gázkitermelés az állami földeken és tengereken. Ez az elem korábban a szenátusnál vegyes érzelmeket váltott ki az éghajlati igazságosság szószólóiból, és ez ellentétes Biden első hivatalba lépésének napján tett ígéretével, mely szerint véget vet az új olaj- és gázfúrásoknak a szövetségi földeken. Emellett a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) megállapította, hogy nincs szükség új fosszilis tüzelőanyag-beruházásokra, ha a világ 2050-re a nettó nulla karbonkibocsátáshoz vezető utat választja.
A törvénynek azonban vannak a klímavédelmet szolgáló elemei is és több olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek visszafoghatják a fosszilis tüzelőanyag-ipar kibocsátását. A gázkitermelés és -elosztás során keletkező szivárgások csökkentését célzó metánkibocsátás-csökkentési programot tartalmaz, amely a termelők számára támogatásokat és kölcsönöket ajánl, a túl nagy kibocsátókra pedig adókat vet ki. Az Inflációcsökkentési Törvény tágabb értelemben tartalmazza az állami földeken és tengereken kőolajat és földgázt kitermelni kívánó vállalatok által fizetendő koncessziósdíjak emelését.
2.5 Ipar és gyártás
Központi szerepet kap az alacsony szén-dioxid-kibocsátást eredményező technológiák hazai gyártásának támogatása, így a napelemek, szélturbinák, akkumulátorok gyártása és a kritikus ásványi anyagok feldolgozása, amit a termelési adókedvezményekből kívánnak fedezni. Az elektromos autógyártás számára az Inflációcsökkentési Törvény hitelt nyújt az új létesítmények építéséhez, valamint a meglévő létesítményekben alacsony karbonkibocsátású járművek gyártására való átálláshoz. Emellett 500 millió dollár áll rendelkezésre a Védelmi Termelési Törvény (Defense Production Act) által engedélyezett programok végrehajtására - ami felhatalmazza az elnököt arra, hogy nemzeti vészhelyzet esetén a magánvállalatokat irányítsa.
Biden korábban hivatkozott erre a jogra, hogy felgyorsítsa a kulcsfontosságú technológiák, köztük a hőszivattyúk gyártását. A szén-dioxid-mentesítés egyik legnehezebben megvalósítható ágazatának, a nehéziparnak a kibocsátás-csökkentése érdekében egy új, iparfejlesztési programot határoztak meg, amely többek között az energiahatékonyság javításának finanszírozását segíti. Végül pedig támogatják a nemzeti laboratóriumokat az áttörést jelentő energiakutatások felgyorsítása érdekében.
A Biden-Harris adminisztráció új intézkedéseket jelentett be „szövetségi tiszta vásárlási kezdeményezés” (Federal Buy Clean Initiative) címen 2022. szeptemberében, hogy ösztönözzék az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású acél, beton, aszfalt és síküveg vásárlását – ezeknek az anyagoknak a gyártása az Egyesült Államok üvegházhatású gázkibocsátásának csaknem felét teszik ki.
2.6 Környezeti igazságosság
A törvény példátlan mértékű finanszírozást nyújt a környezetszennyezés és az éghajlatváltozás hatásai által súlyosan érintett hátrányos helyzetű közösségek számára. A finanszírozási források között szerepelnek az ún. környezeti és éghajlati igazságossági támogatások, amelyekhez a helyi önkormányzatok, indián törzsek és közösségi csoportok férhetnek hozzá, hogy kezelni tudják a területükön felmerülő környezeti problémákat. A megfizethető közlekedési lehetőségek javítására, az autópályák által megosztott közösségek összekapcsolására és a kikötők levegőminőségének javítására a nulla kibocsátású berendezések kifizetésével is támogatást biztosítanak.
2.7 Mezőgazdaság
Az Inflációcsökkentési Törvény támogatja az éghajlatváltozás csökkentését célzó klímaorientált okos mezőgazdasági (Climate-Smart Agriculture, röviden: CSA) gyakorlatokat, az erdővédelmet és városi faültetést, illetve a part menti élőhelyek megőrzését és helyreállítását. A Biden-Harris adminisztráció történelmi jelentőségű projektet jelentett be, amely országszerte jelentős hatást gyakorolhat a klímatudatos termelőkre és közösségekre.
Az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (United States Department of Agriculture, röviden: USDA) elkötelezett amellett, hogy a gazdálkodók, állattenyésztők és magánerdő-tulajdonosok széles körét támogassa a „Partnership for Climate-Smart Commodities” 70 mintaprojektje keretében, ezzel kibővítve a klímavédő áruk piacát. Az 1-5 éves projektek eredményeképp a következőkre számítanak: legalább 50 millió tonna szén-dioxid-egyenérték megkötése, melynél a projektek előrehaladását majd az egyetemek monitorozzák és ellenőrzik.
3. Mennyivel csökkentheti az Egyesült Államok kibocsátását?
A REPEAT (Rapid Energy Policy Evaluation and Analysis Toolkit) projekt keretében készült tanulmány szerint az Inflációcsökkentési Törvény 2030-ra a 2005-ös szinthez képest 42%-kal alacsonyabb ÜHG-kibocsátást eredményezhet, ami összhangban áll a demokrata szenátorok korábbi elképzeléseivel. Más kutatások különböző becsléseket adtak a kibocsátásokra. A Rhodium Group szerint a törvény 2030-ra a 2005-ös szinthez képest 32-42%-kal alacsonyabb kibocsátást eredményezhet, az Energy Innovation pedig 37-41%-os csökkenést valószínűsített.
Véleményünk szerint a kibocsátások várható alakulásának széles spektruma a gazdasági növekedéssel, a tiszta technológiák magas költségeivel és a fosszilis tüzelőanyagok árával kapcsolatos bizonytalanságot tükrözi, és kormányzati szinten további intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy a kibocsátásokat 2030-ig felére csökkentsék a 2005-ös szinthez képest, ami az USA nemzetközi célkitűzése a Párizsi Megállapodás értelmében.
Mindazonáltal, ahogyan azt az alábbi REPEAT diagram is mutatja (1. ábra), az Inflációcsökkentési Törvény (lila) jelentős előrelépést jelent a jelenlegi politikai helyzethez képest (piros). Még akkor is, ha figyelembe vesszük az infrastrukturális beruházási és foglalkoztatási törvény (Infrastructure Investment and Jobs Act) éghajlatvédelmi rendelkezéseit - amelyet 2021 év vége fogadtak el -, az Egyesült Államok 2030-ra várhatóan csak 27%-kal csökkenti az ÜHG-kibocsátásait a 2005-ös szinthez képest. Ez alig félúton van a kitűzött éghajlatvédelmi cél felé. Összességében a REPEAT projekt kutatása arra a következtetésre jutott, hogy az új törvényjavaslat a jelenlegi politika és a 2030-as éghajlatvédelmi célkitűzés közötti szakadék mintegy kétharmadát fedi le.
1.ábra: Történelmi (fekete) és modellezett (színes) nettó amerikai ÜHG-kibocsátás, beleértve a szárazföldi szén-dioxid-nyelőket is. A vízszintes vonal az USA 2030-ra vonatkozó, a Párizsi Megállapodás szerinti célját jelezi. Forrás: REPEAT projekt.
4. Miben különbözik Biden korábbi klímapolitikájától?
Az Inflációcsökkentési Törvény lényegesen kisebb költségvetésű, mint az eredeti 3,5 billió dolláros Build Back Better Act, amelyet Biden még tavaly javasolt, és amelyet a képviselőház 2021. novemberében elfogadott, de a szenátuson nem ment át. A New York Times szerint az eredeti javaslat egy civil klímavédelmi testület létrehozását, a tengeri fúrások korlátozását, valamint azt a törekvést irányozta elő, hogy az embereket és a vállalatokat a szél- és napenergia felé terelje. Az elfogadott törvényjavaslat az Egyesült Államok eddigi legnagyobb beruházása az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, így példát mutathat a világ többi része számára, ugyanakkor még mindig messze elmarad attól, amit a demokraták szerettek volna.
Míg az Egyesült Államok vezetőnek gondolja magát a globális klímavédelem terén, addig az ország egy évtizede meglehetősen viharos klímapolitikát folytat: 2016-ban aláírták a Párizsi Megállapodást, egy évvel később Trump bejelentette, hogy az USA kilép az egyezményből és csak 2021-ben csatlakoztak újra. Az amerikai félidős választások eredményeiből pedig az látszik, hogy az Inflációcsökkentési Törvény ellenére Biden támogatottsága folyamatosan csökken. A törvényt többen bírálták abban a tekintetben, hogy a vártnál jóval nagyobb költségvetéssel kell majd számolni.
A klímakiadások az 1 milliárd dollárt is elérhetik, mert több pénzügyi ösztönzőnél nincs felső költségvetési limit megadva, azaz „korlátlan”. Így a kormánynak addig kell biztosítania azokat, amíg a vállalatok és az emberek megfelelnek a számukra meghatározott kritériumoknak, ami szélsőséges esetben költségvetési túlköltekezéshez vezethet.
