Január elején beköszöntött az igazi tél Európa nagy részén. Az elkövetkezendő egy-két hét a szokásosnál is hidegebb lehet. A kontinensre nehezedő hideg a gáztározók töltöttségére is hatással van, amelyek ilyenkor gyorsabban apadnak. Érdemes ezért áttekinteni, mekkora készletekkel rendelkezünk az idei téli szezonban, és ezek biztonságosan kitartanak-e a fűtési időszak végéig. A statisztikák és előrejelzések alapján figyelmeztető jelek látszanak, amelyek az európai piacon akár áremelkedést vagy korlátozásokat idézhetnek elő. Magyarországon a tározó töltöttség legutóbbi adata 62%, mely alapján a telet 30%-os töltöttséggel zárhatjuk, extrém hideg esetén is. Azonban ez nem feltétlen érvényes a kontinens többi országára.
Az Európára január elején lecsapó hidegfront és havazás felbolygatta a közlekedést a kontinens szerte. Az elkövetkezendő hetekben a szokásosnál hidegebb idő várhatóan továbbra is fenn fog állni. Ennek oka a sarki hidegleszakadások és a fagyos levegő beáramlása a kontinensre. A lehűlés időtartama előre nem látható. Lehet pár hét, de akár a teljes téli szezonra kiterjedő lehűlés, mind Nyugat-, mind Közép-Kelet-Európában. [1]
Az Unió az idei télre 83%-os tározótöltöttséggel vágott neki. Ez viszonylag magas érték, megfelel az elmúlt évek átlagának, de elmarad a 90%-os uniós céltól. A legfrissebb adatok szerint a tározók a hideg beköszöntekor 58%-on állnak. Az átlagon túl és alatt teljesítő országok is vannak: Németország és Franciaország 52–53%-os töltöttséggel, Olaszország 71%-os, Ausztria pedig 61%-on áll. A legfrissebb magyar adatok, melyek december közepéről számaznak 3,9 milliárd köbméter gáztartalékot mutatnak, azaz 62%-os töltöttséget. [2] Ennek még egy hidegebb tél esetén is bőségesen elégnek kellene lennie, hogy a fűtési szezont legalább 30% körüli töltöttséggel zárjuk.
Mekkora a szükséges töltöttség?
A gáztározók szintjét vizsgálva fontos megérteni, hogy nem a teljes tározó-tartalom használható fel. A 100% már a felhasználható gázt jelenti, amely a tározó biztonságos működésén túl rendelkezésre áll. Ha a tározók szintje 25% alá csökken, már piaci aggodalmak jelentkeznek; 20–25% alatt a nyomás csökken, és lassabb lesz a gázkinyerés. Ideális esetben a telet 30%-os töltöttség körül érdemes befejezni. 30%-os töltöttségi szintek közelében, már a piaci árak elkezdenek emelkedni, annak következtében, hogy a nemzetközi gázkereskedők, már beárazzák ezt a kritikus szintet.
Mit mond az előrejelzés?
Az Európai Tanács jelentése szerint orosz gáz nélkül is 35%-os töltöttséggel zárhatjuk a telet. [3] A riport, melyre a Tanács jelentése alapul az ENTSOG-tól (Földgázpiaci Szállítási Rendszer-üzemeltetők Európai Hálózata) származik, és korántsem volt ilyen optimista. Több forgatókönyvet vizsgálnak: a téli hideget, az LNG-import mennyiségét és az orosz gáz esetleges kimaradását is figyelembe veszik.
Az európai tározó töltöttségek a fűtési szezon végére az orosz gáz, az LNG import és a tél hidegségének függvényében [4]
Hideg tél esetén, a tervezett minimalizált orosz gázmennyiséggel, már megemelt LNG-import szükséges ahhoz, hogy ne legyenek takarékossági megszorítások. Ha a hideg tél mellett az orosz gáz és a tervezett LNG-import is elmarad, súlyosabb megszorításokra is sor kerülhet, melyeket 2021/22-ben már tapasztalt a kontinens.
Az európai gáztározók töltöttsége hideg tél esetén (bal oldalon), illetve hideg tél és az orosz gázszállítmányok elmaradása esetén az LNG import függvényében [4]
A riport grafikonjai szerint az alacsony és a referencia LNG-behozatal esetén a várható forgatókönyvek nagyjából megegyeznek. A megnövekedett import elmaradása azonban kritikus, 20% alatti töltöttséget eredményezhet. Kemény télnek tekinthetjük, ha az átlagosnál körülbelül 4 °C-kal hidegebb 1–1,5 hónapos időszak következik. A hőmérséklet minden fokos csökkenése naponta 10–15 millió köbméterrel növeli a gázfelhasználást, az extrém hidegek pedig még nagyobb terhet jelentenek. Fontos továbbá a “Dunkelflaute” jelenség, a téli időjárásban lecsökkenő szélerősség jelentősen csökkenti a szélerőművek hatékonyságát, amelyek Németországban az áramtermelés 30%-át adják. A kieső áram pótlására további földgáz-alapú erőművek aktiválódhatnak, ami növeli a gázfelhasználást. Illetve a németek már a szokásosnál nagyobb mértékben importálnak áramot Franciaországtól, mely az atomerőművek következtében, stabil áramtermelési lehetőségekkel rendelkezik. [5]
Mikor, hol és milyen megszorításokra lehet számítani?
Németországban a 2021/2022-es tél során megszorításokat kellett bevezetni a készletek biztonságos szintjének fenntartására. Január elején a gázkészletek a 2021/22-es szint alá estek. Franciaország kevésbé volt kitett, az atomenergia miatt az áramtermelés stabilabb volt.
Német gáztározók töltöttsége (fekete vonallal az átlag, széles lila sáv az elmúlt 5 év minimuma/maximuma, illetve az erős lila vonal a készletek jelen pillanatban) [6]
A német korlátozások során kormányzati irodák, bankok és bevásárlóközpontok fűtését korlátozták (maximum 19 °C), a lakosság prioritást kapott, az ipari felhasználás pedig korlátozott lett. Magyarországon hasonló szabályozás lépett életbe a 2021/22-es télen az orosz-ukrán háború okozta sokkhatás következtében.
A legnagyobb különbség a lakossági árakban volt. Magyarországon a rezsivédelem stabil árakat biztosított a lakosságnak, míg Németországban a gázár közel 40%-kal nőtt, később csak részleges, 300–500 eurós kompenzációval kárpótolták a háztartásokat. Hosszú távú lakossági árstabilizáló program továbbra sincs Németországban, így a lakosság ki van téve újabb áremelkedéseknek.
Az EU Ukrajna gázellátását is támogatja, az uniós forrásokból vásárolt gáz formájában. Ez különös nyomást jelent az EU készleteire, elsősorban Magyarország és Szlovákia, kisebb mértékben Lengyelország részéről. Ha a készletek lecsökkennek, Ukrajna ellátása is kérdésessé válhat. A folyamatos orosz támadások az ukrán energiainfrastruktúrára további igényeket generálnak.
A balti államok az orosz gázról való leválás után elsősorban LNG-re támaszkodnak, ami fizikai ellátásbiztonságot nyújt, ugyanakkor növeli a globális ármozgásoknak való kitettséget. Bár álláspontjuk szerint a lengyel infrastruktúrával fennálló kapcsolat és az LNG biztosítja ellátásukat, a helyzet ennél árnyaltabb. A balti tározók kapacitása rendkívül korlátozott, így folyamatos, időszakos pótlást igényelnek, és a lengyel tárolók is csak mérsékelt nagyságúak, bár magas töltöttséggel működnek. A döntően LNG-re alapuló beszerzés piaci kockázatokat rejt, mivel a hosszú távú szerződések nem mindig fix árúak, és jelentős mennyiséget a „spot” piacról kell beszerezni.
Magyarország helyzete
Magyarország esetében azonban a helyzet kedvező, a tározók kapacitása nagyobb az ország szükségleteihez képest, és hosszú távú szerződések biztosítják a vezetéken érkező orosz gáz ellátást.
A “spot” piacokkal ellentétben Magyarország rögzített áron kapja az éves mennyiséget. Szükség esetén lehetséges az éves szállítás átütemezése, így csökkenthető a tőzsdei árcsúcsok hatása, a hiányzó mennyiséget pedig később LNG-ből lehet pótolni, a nyári alacsonyabb árakon.
2026 januárjától a Shell LNG-szállításai segíthetnek szükség esetén. 2027-től több hosszú távú LNG-szerződés lép életbe, például a Chevronnal, amely további biztonságot nyújt. [7] Magyarország gázinfrastruktúrája össze van kötve a környező országokkal, a tárolókban tartalék van, így a megkötött szerződések biztosítják az ország energiabiztonságát.
Kell-e aggódnunk Európában?
Jelenleg nem kell pánikba esnünk, de érdemes folyamatosan figyelni a készleteket. Az elmúlt évek melegebb telei után idén rendkívül hideg tél köszöntött ránk, ami kihívás elé állíthatja az európai gázellátást.
A pesszimista, de lehetséges forgatókönyvek szerint a lakossági fűtés nem szűnne meg, keményebb tél esetén, azonban számos országban jelentős áremelkedésre lehetne számítani. Ipari korlátozások is életbe léphetnek szükség esetén. Magyarország diverzifikált beszerzései miatt egy keményebb tél esetén is biztosított az ipari és a lakossági földgázellátás.
A szokásosnál hidegebb tél jelentős nyomás alá helyezné az Európai Unió gázellátását, ami figyelmeztető jel arra, hogy az EU még nincs teljesen felkészülve az orosz gázról való teljes leválásra.
A magyar kormány energiapolitikája és energiastratégiája, azonban jól felkészítette az országot egy ilyen helyzetre. Mind energiabiztonsági, mind energia ellátási szempontból a rendszer ellenálló, így nyugodtan nézhetünk a következő hónapok elébe.
Források:
[1] https://www.euronews.com/2025/12/06/is-the-winter-of-the-century-coming-experts-see-chance-of-arctic-cold-spells
[2] Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
[4] ENTSOG Winter Supply Outlook 2025-26 (With Summer 2026 overview)
[6] https://energiedashboard.admin.ch/gas/eu-gasspeicher
[7] https://hungarytoday.hu/chevron-to-supply-liquefied-natural-gas-under-new-agreement
Borítókép: A Magyar Földgáztároló Zrt. zsanai földalatti tárolótelepe 2014. november 3-án – Fotó: Rosta Tibor / MTI
